A felmelegedés a gyűlöletbeszédnek sem tesz jót

4 hónap ezelőtt 38

Négymilliárd, harminc fokos hőmérséklet fölötti időjárásban megírt Twitter-bejegyzés elemzésével jutottak erre a kutatók: azt találták, az éghajlati övezettől és a társadalmi-gazdasági különbségektől, közte a jövedelemtől és a politikai preferenciáktól függetlenül igaz ez.

Hidegben sem sokkal jobb a helyzet: 12 fok alatt ismét csak emelkedik a gyűlöletbeszéd előfordulása, ahogyan azt a Euronews cikke idézi.

Hidegben és melegben is ugyanaz a jelenség figyelhető meg

A Lancetben bemutatott kutatás azt állapította meg, hogy ha a 12-32 fok közti kényelmi zónán kívül esett a hőmérséklet Amerikában, a helyi twitterezők körében gyakoribb az agresszív online viselkedés. A legideálisabb körülmények a 15-18 fok közti hőmérsékletet jelentik, ekkor születik a legkevesebb ilyen szövegezésű poszt, 30 fok fölött viszont kiugró ezek számának növekedése.

A kutatók szerint ennek aggasztó következményei lehetnek az éghajlatváltozásra nézve, mivel több szélsőséges időjárási esemény és melegebb általános hőmérséklet felé tartunk.

Egy 2021-es kutatás az európaiakat vizsgálta ugyanezen szempontból és hasonló eredményre jutott: 2012-2028 közt született rasszista tweeteket tekintettek át hat különböző országban élő felhasználóktól. Amikor az időjárási adatokkal is összefésülték ezek megjelenésének idejét, azt találták, hogy 5-11 fok közt születik a legkevesebb gyűlölködő bejegyzés - ehhez szoktak hozzá legjobban az emberek. Hidegebb vagy melegebb időben megugrott az agresszív rasszista bejegyzések száma.

Így elemeztek a kutatók

A friss kutatásban a 4 milliárd, 2004-2010 közt keletkezett Twitter-bejegyzés közt 75 millióban találkoztak gyűlöletbeszéddel. Azt elemezték, ezek száma hogyan változott, amikor hűlt vagy éppen melegedett az idő: kiderült, hogy a meleget kevésbé bírják az internetezők, 12 fok alatt ugyanis 12 százalékkal nőtt a gyűlöletbeszéd megjelenése, meleg időben viszont 22 százalékkal.

A gyűlöletbeszéd meghatározásához az ENSZ által alkotott fogalmat vették alapul: ez alapján a gyűlöletbeszéd a vallás a bőrszín és a származás, valamint az etnikai, a nemzetiségi, a faji hovatartozá, nem szerinti vagy más identitás alapján egy személyre, csoportra utaló, diszkriminatív kifejezések gyűjteménye.

A légkondi sem segít

Anders Levermann, a kutatás társszerzője szerint még a magas jövedelmű területeken is, ahol az emberek esetleg rendelkeznek légkondicionálóval, a rendkívül meleg napokon a gyűlöletbeszéd növekedését tapasztalták.

"Más szóval: van egy határ, amin túl az emberek nem bírnak viselkedni. Tehát valószínűleg vannak határai a szélsőséges hőmérséklethez való alkalmazkodásnak, és ezek alacsonyabbak, mint a mi puszta fiziológiai határaink" - mondta.

A szerzők szerint mivel a szélsőséges hőmérsékletek táplálják az online gyűlöletet, ez aztán kihatással lehet a gyűlölet áldozatainak mentális egészségére.

"Az online gyűlöletbeszéd célpontjának lenni komoly veszélyt jelent az emberek mentális egészségére.

A pszichológiai szakirodalom szerint az online gyűlölet súlyosbíthatja a mentális egészségi állapotot, különösen a fiatalok és a marginalizált csoportok esetében. Az éghajlatunk védelme a túlzott globális felmelegedéstől a mentális egészségünk szempontjából is kritikus jelentőségű" - mondta Stechemesser.