A jegybank alelnöke szerint új irányok kellenek a gazdaságpolitikában

Válságálló a magyar gazdaság?

Egy válságról azt tanultuk, arról akkor beszélünk, amikor a GDP visszaesik, magas a munkanélküliség, leállnak a beruházások. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint ezen mutatók alapján azt mondhatnánk, hogy kifejezetten válságálló a magyar gazdaság, hiszen

• a tavalyi 4,5 százalék után várhatóan idén is pozitív lesz a gazdasági növekedés.
• A munkanélküliségi ráta stabilan alacsonyan marad, a mai legfrissebb adatok újból csökkenést mutatnak a 3,9 százalékos mértékkel.

Ugyanakkor az is látszik, hogy amit a korábbi évtizedekben tanultunk a gazdaság mutatóiról, félrevihetnek, mert a mostani válságban új karakterű mutatók érvényesülnek.

Új mutatók kellenek

Az MNB alelnöke arra emlékeztetett, hogy

• az aktív korú népesség csökken,
• komoly gondot jelent majd az éghajlatváltozás – szavai szerint a GDP 8-9 százalékát is elérheti hosszú távon ennek a hatása,
• a járványt követően megugrott eladósodottság – a világ eladósodottsága 2021-ben a globális GDP 248 százaléka volt, 2007-ben ez még csak 197 százalékon állt. Ráadásul – tette hozzá Virág Barnabás – az adósságszolgálat kamatai is megemelkedtek az elmúlt hónapokban,
• emellett pedig a korábban megszokott kétpólusú világrend többpólusúvá alakul át.

Olyan új gazdaságot kell tehát építenünk, amely ezekre az új kihívásokra is megfelel – mondta az MNB alelnöke.

Más ez a válság

Az elmúlt 100-150 év története azt mutatja, hogy 10-15 évente bekövetkezik válság – ezek más és más okból alakulnak ki. A mostani évtizedben ugyanakkor kicsit felgyorsulva kapjuk vissza a korábbi válságokat. 2020-21-ben koronavírus válsággal szembesültünk, 2021-től már jelentkezett az energiaválság, amit tetézett a 2022-ben elindult orosz-ukrán konfliktus.

Ha valamilyen sokk következik be, az a kérdés, mennyire felkészült a gazdaság immunrendszere.

– emlékeztetett Virág Barnabás, aki szerint folyamatos volt a gazdasági növekedés, magas maradt a beruházási ráta, közel teljes volt a foglalkoztatás, és tartósan alacsony a munkanélküliség. Ezen felül a válságkezelés szempontjából fontos volt, hogy kifejezetten erős védekezőképessége volt a magyar bankrendszernek – az alelnök szavai szerint beértek azok a szabályozói lépések, amelyek a erősebbé tették a hazai bankrendszert – szemben például az Egyesült Államokkal.

Mindez azt okozta, hogy azzal szemben, hogy a 2008-as válság kezelésére 14 milliárd eurót kellett hitelként felvenni, most belső forrásból tudott a jegybank és az állam 11 ezer milliárd forintos segítséget nyújtani a válságkezelésre.

A koronavírus válság után egyébként is gyors volt a visszatérés – lényegében az orosz-ukrán háború kitöréséig teljesen ledolgoztuk a koronavírus válság okozta problémákat. Azóta ismét letértünk a növekedési trendvonalról – ez lesz a jövő kihívása.

A mostani válsághoz egészen bizonyos, hogy új eszközök kellenek.

• Takarékosabban kell bánni az erőforrásokkal. Az energiaárak tartósan magas szinten maradnak – ha nem is érik el a 2022-es szinteket.
• A munka ára is emelkedik, miután a munkaerőkínálat egyre szűkösebb lesz – a képzett munkaerőért komoly harc lesz vállalat és vállalat és ország és ország között is.
• A pénz ára is magasabb lesz. Nem lehet majd szinte kamat nélkül komoly fejlesztési forrásokat találni a piacon. A likviditásbőség helyett szűkösség lesz jellemző a piacokra.

Virág Barnabás az elmúlt időszak eredményeiről szólva arról beszélt, hogy

Az MNB alelnöke szerint a folyó fizetési mérleg, a költségvetési egyensúly és az infláció tekintetében rosszul teljesítettünk, egyedül a munkanélküliség terén sikerült jó pozícióban tartani az egyensúlyi mutatókat.

Minden, amit tanultunk, egyben nyom

Speciális inflációs környezetben van ma a világ. A mostani időszak egyidejűleg viseli magán a korábbi magas inflációs periódusok minden vonását. Virág Barnabás szerint együtt ugyanis együtt jelentkeznek

• a megugró nyersanyagárak,
• a kínálati problémák,
• a koncentrált keresletnövekedés,
• a magas költségvetési hiányok és megugró adósság,
• az erősödő verseny a képzett munkaerőért,
• és az elégtelen piaci verseny bizonyos kulcsszegmensekben a monopóliumok és az oligopóliumok miatt

Emellett a jegybank alelnöke szerint további gond, hogy komoly a veszélye az inflációs pszichózis beindulásának, mert ez önbeteljesítő jóslatként hathat. Virág Barnabás szerint téves az a nézet, hogy rövid távon hasznos lehet az infláció, mivel több bevétel jöhet, a cégek könnyebben tudnak árakat emelni.

A munkaerőpiac strukturálisan feszes – itthon 2030-ig évente 20-340 ezer emberrel csökken majd az aktív népesség. Ugyanakkor az alelnök szerint

Ennek alátámasztására Virág Barnabás az OECD adatait mutatta be, amely szerint a fajlagos profitok a válság éveiben kiugróan növekedtek az OECD országok között Magyarországon.

Nem maradnak egekben a cégprofitok

Vagyis a magas inflációs időszakot a cégek arra használták, hogy az inflációnál jobban emeljék áraikat. Igaz, erre Virág Barnabás szerint az is okot adhatott, hogy a covid miatti hónapok kieső jövedelmét igyekeztek behozni a vállalkozók. De bizonyos szektorokban a verseny hiánya is hozzájárult az indokoltnál magasabb áremelésekhez és fontos ismérve volt a túlzott drágításnak az, hogy továbbra is alacsony termelékenység.

Ez a hatás ugyanakkor Virág Barnabás szerint nem lesz tartós, hiszen elindult a kereslet összehúzódása. A másik oldalon a versenyhatóságok egyre komolyabb mértékben lépnek fel a piaci folyamatok helyretétele érdekében. Itthon a Gazdasági Versenyhivatal lépése idejében történt, hiszen a magyar infláció tavaly júliustól szakadt el a régiós inflációs nyomástól, azóta stabilan 10 százalékkal magasabb a pénzromlás itthon. Az elszakadást Virág Barnabás szerint elsősorban az élelmiszerek és üzemanyagok magasabb inflációja, valamint a szolgáltatószektor (legerőteljesebben a telekommunikációs és a bankszektor) díjemelései okozták.

Meg kell alkotnunk az egyensúly és a növekedés új képletét: az infláció és a külső egyensúly területén gyors eredményeket kell elérni – jelezte Virág Barnabás.

Pozitív reálkamat – új infláció elleni eszköz

Szerinte az infláció elleni harcot az MNB vezeti, az év végére a reálkamatok szerint pozitívvá válnak. Támogatónak tűnik a költségvetési politika és a profit húzta infláció elleni szabályozási fellépés is az infláció csökkenése irányába hat. Ahhoz, hogy ez középtávon megmaradjon, ahhoz a termelékenységet javító politikát kell folytatni.

Virág Barnabás szerint a II. negyedévben a dezinfláció ütemet váltott, s ez erősödni is fog – mind a teljes, mind a maginfláció csökkenni fog. Nem csak bázishatás érvényesül majd – mondta az MNB alelnök, aki szerint több ágazatban nemcsak megállt az átárazás, de csökkentek is az árak. Áprilisban – elsősorban a devizapiacnak kitett termékkörökben – már több helyen történt csökkenés.

Év végén valóban egyszámjegyű lehet az infláció mérséklődése, majd folytatódik a szigorú pálya azért, hogy az infláció csökkenés folyamata tartós legyen – ígérte az MNB képviselője.

A '70-es évek tanulsága, hogy pozitív reálkamat nélkül nem lehet jól kezelni az inflációt, ezért fontos, hogy ezt év végéig elérjük, sőt a visszatekintő reálkamatok is pozitívak lehetnek majd az év végére.

Az alelnök emlékeztetett: a Monetáris Tanács egyértelműsítette a héten, hogy a monetáris politika új mederben folyik tovább.

A pozitív várakozásokat a friss adatok alátámasztják

• a cserearányaink javultak, az energiaszámla a normál 5-7 milliárd euróról tavaly 17 milliárdra nőtt, idén azonban 8-9 milliárd euró lehet
• a folyó fizetési mérleg gyorsan javul majd. A márciusi jegybanki prognózisban szereplő 3-4 százalékos hiánynál ma úgy látom még kedvezőbb lehet a mérleg – mondta Virág Barnabás. De azt is látni kell, hogy a tartós javuláshoz az energiamix megváltoztatása is kell. A magyar gazdaság egyelőre magas energiaigényűnek számít – 2014-es bázison a feldolgozóipar 9, a mezőgazdaság 14 százalékkal több energiát használ fel – emlékezetett az alelnök.
• devizapiacaink is stabilizálódtak,
• és a nemzetközi piaci környezet is javulóban van.

De óvatosan, fokozatosan, a piaci folyamatok folyamatos figyelésére van szükség a beindult kamatcsökkentés folytatására, a kommunikáció előretekintő lesz – jelezte a jegybank képviselője.

A kamatkiadás nyomja a büdzsét

A költségvetésről szólva Virág Barnabás emlékeztetett a kamatkiadások emelkedése is hozzájárult a költségvetés romló egyenlegéhez –

Ez a mérték annyi, mint az ország védelmi és k+f kiadások egésze. A kamatkiadások többletének 60-70 százaléka az inflációhoz köthető. E tekintetben csak kissé kedvező hír, hogy ennek zöme – 2007-tel ellentétben – most itthon marad.

A kormány fegyelmezett költségvetési gazdálkodás irányába mutató lépéseit jelzi, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg idén is 0 körül van, a következő években pedig többlettel tervez a kormány – ismerte el az MNB alelnöke.