Elkerülhető az F1 újabb gumidrámája?

1 hónap ezelőtt 20

Két körrel a 2020-as Brit Nagydíj leintése előtt még úgy tűnt, dráma nélkül, nagyon sima Mercedes kettős győzelemmel ér majd véget a futam, aztán jött a Pirelli-gumik sorozatos defektje, és az őrült befutó, ami alatt Lewis Hamilton három keréken haladva húzta be a futamgyőzelmet a vészesen közeledő Max Verstappen előtt.

A futamot nézve úgy tűnhetett, hogy hirtelen, a semmiből jöttek a gumiproblémák, de már korábban voltak jelei annak, hogy a Pirelli a futamra szállított legkeményebb keveréke (a C1-es keverék) nem bírja a silverstone-i pálya jelentette terhelést. Az 52 körös futam 34. körében például a McLaren pilótája, Lando Norris jelezte a csapat felé, hogy nem tud közelebb kerülni a csapattársához, mert ha ezt megteszi, már ott teljesen hazavágja a bal első gumiját. Azt kérte, hogy Carlos Sainz menjen gyorsabban, ha tud, de a spanyol versenyző is jelezte, ez nem fog menni, mert nagyobb tempónál fokozódik a vibráció a bal első kerékben.

Ugyanilyen vibrációt jelentett a bal első kerékben a második helyről defekt miatt hátracsúszó Valtteri Bottas is, és szintén a bal első gumiban lett defekt a végül futamgyőztes Lewis Hamilton autójában.

Mik ezek a gumikeverékek?

A Forma–1 hivatalos gumiszállítója, a Pirelli jelenleg öt különböző keménységű keveréket gyárt a száraz versenykörülményekre. Ezek közül a C1-es jelű a legkeményebb, ez bírja a legjobban a terhelést, ugyanakkor ebből kifolyólag ez a leglassabb is. A C5-ös jelű a leglágyabb, egyúttal a leggyorsabb is.

A csapatoknak a sebességet és az ellenállóképességet egyensúlyozva kell megtalálni úgy a tökéletes stratégiát, hogy minden versenyhelyszínre három keveréket visz csak magával a Pirelli. Ezeket a futamokon az egyszerűsítés jegyében mindig ugyanúgy jelölik –  az adott hétvége legkeményebb keveréke lesz a fehér, a közepes a piros, a leglágyabb pedig a piros jelű gumi.

Kvjat balesete (is) lehet a ludas

Egyelőre nem világos, hogy a kerék strukturális hibája, vagy a túlzott kopás miatt a törmelékek okozta nagyobb veszély okozta-e a defekteket.

 A gumikat gyártó Pirelli teljeskörű kivizsgálást rendelt el, hogy rájöjjenek, mi is a gond.

Törmelékből persze volt elég, Alexander Albon és Kevin Magnussen a futam legelején ütközött, Danyiil Kvjat a futam közben nagy sebességgel csúszott ki, és elég sok darabba törte az AlphaTaurit, Kimi Räikkönen első szárnyának fele pedig szintén darabokra törve távozott az autóról, újabb törmelékdarabokkal borítva az aszfaltot.

Kvjat kicsúszása a törmelékeken fontos mozzanat volt. Ez a 12. körben történt, a Pirelli számítása szerint pedig a kemény keverékek pont 40 környi terhelést bírtak ki Silverstone-ban, logikusan döntött tehát úgy a csapatok nagy része, hogy a biztonsági autós szakaszt kihasználva kereket cserélnek.

Csak hogy a Pirelli elszámolta magát,

Romain Grosjean Haas-autóján 36 kör után adta meg magát a kemény keverék, holott a teljes futófelület elkopása 36 kör alatt még a közepes, lágyabb, tehát gyorsabban kopó keveréktől sem lett volna elvárható.

Inkább a törmelék és a pálya, mint a Pirelli?

Lewis Hamilton, Valtteri Bottas és Carlos Sainz defektjein túl is volt probléma a mezőnyben. A Brit Nagydíj leintése után Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke elárulta, hogy az utolsó körökben a Max Verstappen autójáról lecserélt bal első gumin 50 apró vágást találtak, ami azt jelezheti, hogy inkább a korábbi incidensekből a pályára került törmelék okozta a gondot.

De jól láthatóan nem csak ennyi volt a gond, a futófelület sem bírta a terhelést, így valószínűsíthető, hogy a két károsodás együttes hatása vezetett a három látványos defekthez, ami Hamilton esetében majd a futamgyőzelembe, Bottas esetében a második helybe, Sainznál pedig a negyedik pozícióba került.

A silverstone-i versenypálya a rettentő gyors kanyarjai miatt a szokottnál is nagyobb terhelést jelent a gumikra nézve. Önmagában persze nem arról van szó, ami miatt botrány lett a 2005-ös Amerikai Nagydíjon, vagyis nem volt versenyzésre alkalmatlan a Pirelli gumija, de tény, hogy elmérték az abroncsokat érő erőhatásokat a gumigyártónál.

Az sem véletlen, hogy épp a Mercedesnél és a McLarennél jött elő a defekt: mindkét csapat autója nagyon komoly leszorítóerőt termel, legalábbis a többiekéhez képest. Beszédes adat, hogy az idei Mercedes 11 km/h-val volt gyorsabb a 9-es kanyar (Copse) csúcspontján, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy 300 km/h fölötti tempónál vettek be egy 90 fokos jobbos kanyart – ez pedig épp a defektek sorát hozó bal első kerékre jelentette a legnagyobb terhelést.

Ebből a kanyarból fordul be a mezőny a pálya középső, szintén nagy sebességű kanyarokat tartalmazó részére: a Maggotts-Becketts kanyarkombinációban szintén 300 km/h fölött haladnak, és akkor még ott van a szintén jobbos fordulót jelentő Stowe (kb 250 km/h) és Abbey (290-300 km/h) is, amik mind-mind a bal első kereket ölik a legjobban – ezt a hatást számolhatta el a Pirelli, ami szerint 40 kört biztosan bírnia kellett volna a legkeményebb keverékeknek. De nem így lett.

Lehet, hogy a nagy terhelés miatt volt, mert 38 vagy még több kör alatt iszonyatos terhelésnek vannak kitéve a gumik ezen a pályán, de nem mondom biztosan, hogy ez okozta a defekteket. Lehet, hogy a törmelék miatt volt.

Ezért nem csak a defektes gumikat, hanem a többi kereket is meg kell vizsgálnunk, hogy kiderüljön, volt-e rajtuk vágás, sérülés, amiből kiderülhet, mi is történt

mondta a futam után Mario Isola, a gumikat gyártó Pirelli F1-abroncsokért felelős főnöke.

Az volt Hamilton mázlija, ami Bottas pechje

A Brit Nagydíj utolsó köreiben kisebb káosz lett, ahogy az akkor második helyen autózó Valtteri Bottas defektet kapott. Az őt hamar megelőző Max Verstappen csapata, a Red Bull joggal gondolhatta, hogy náluk is probléma léphet fel – Horner 50 vágást említő nyilatkozata alapján simán jöhetett volna náluk is egy defekt – így a biztos második hely tudatában kerékcserére hívták Verstappent, aki így a verseny leggyorsabb körét is meg tudta futni, amiért plusz egy pontot kapott a világbajnoki pontversenyben.

Azzal viszont, hogy kihívták kerékcserére Verstappent, lemaradtak a futamgyőzelemről – Hamilton defektje után akár a hazai pályán versenyző britet is befoghatta volna, hiszen a végén így is csak valamivel több, mint 5 másodperccel győzött Hamilton.

A futamgyőztes a leintés után azt mondta, hogy óriási szerencséje volt, hogy nem a pálya egyik gyors kanyarjában jött a defekt, hanem lényegében a célegyenesben, hiszen így időben fel tudta mérni, mekkora a gond, és a defektet is hozzászámolva tudott megfelelő sebességet választani a kanyarok bevételéhez.

Két körrel korábban Valtteri Bottas ugyanúgy a pálya elején kapott defektet – a boxutca bejáratától a lehető legmesszebb, tehát neki azon felül, hogy meg kellett ejtenie egy kerékcserét, szinte a teljes pályán is végig kellett mennie három keréken, ez pedig annyi időveszteségbe került, hogy végül lemaradt a pontszerzésről. Ha a pálya legvégén kapott volna defektet – és nem csúszik ki –, akkor sem lett volna dobogós valószínűleg, de több pontot szerezhetett volna.

Jöhet a nagy matekozás

Az augusztus 2-i Brit Nagydíj után egy hétig Silverstone-ban marad a mezőny, ahol augusztus 9-én jön majd a 70. Évforduló Nagydíja névre keresztelt verseny, ami az F1 70 évvel ezelőtti születésére utal.

A gumigyártó Pirelli az eredeti tervek alapján egy-egy fokozattal lágyabb gumikkal készült volna, hogy legyen némi plusz izgalom a két futam között, ha már ugyanazon a pályán versenyez a mezőny.

A RaceFans információi szerint viszont a defektek után átgondolhatja a tervet a Pirelli, és a három legkeményebb gumi után nem mozdulnak el az öt keverék jelentette spektrum közepét jelentő C2-es, C3-as és C4-es keverékekre.

Mario Isola a vizsgálat eredménye nélkül nem sok konkrétumot tudott adni a megoldásra vonatkozóan. Isola szerint ha a törmelékek okozták a defekteket, akkor ők tehetetlenek, a pálya jobb takarítására lesz szükség hasonló szituációban, de ha a kopás volt a fő gond, akkor egyértelműen nem az a megoldás, hogy elhagyják a Brit Nagydíjon használt legkeményebb keveréket.

Mivel a C1-es keveréknél nincs keményebb, így alighanem az újratervezés lehet majd a megoldás, vagyis

minden csapatnak figyelembe kell majd vennie, hogy a C1-es gumi nem bír ki 40 kört Silverstone-ban,

és így kell majd megalkotniuk a versenyre a stratégiát.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a vasárnapi futam után pénteken már újra pályán lesznek a csapatok a két szabadedzés miatt, így rettentő gyorsan kellene lefuttatni a vizsgálatot, majd megtalálni a megoldást.

A Pirelli saját laboratóriuma ott van a silverstone-i pályán, tehát ha van gyors megoldás, akkor jó eséllyel megtalálják. Ha nincs, akkor sincs minden veszve – a gumigyártó eredeti számításai szerint az ideális stratégia szerint csak a 18-22. körök tájékán kellett volna megejteni az első kerékcserét. Ezt az opciót felülírta, hogy Kvjat balesete miatt hosszabb időre pályára került a biztonsági autó, és ekkor kedvezőbb letudni a kerékcserét. Ha a 70. Évforduló Nagydíján nem lesz korai baleset, könnyen lehet, hogy ugyanolyan körülmények között sem jön elő ismét a gumihiba.

(Borítókép: A 2020-as Brit Nagydíjon futamgyőztes Lewis Hamilton bal első kereke. Fotó: Andrew Boyers / AFP)