Gyerekszülés után csak még több házimunka terheli a nőket

6 nap ezelőtt 4

Azt gondolhatnánk, ha egy családban gyerek születik, a férfiak a korábbinál nagyobb részt vállalnak a többnyire nők által végzett házimunkákból. Ez általában még sincs így.

A KSH Népességtudományi Intézetének Kohorsz '18 című kutatásából úgy tűnik, szülés után csak növekszik azoknak a családoknak az aránya, ahol kizárólag a nő mosogat, takarít és intézi a bevásárlást.

Várandósság alatt a megkérdezett nők 61 százaléka, szülés után fél évvel 64 százaléka mondta, hogy csakis ő mosogat. A takarításnál ugyanez 54-60 százalék. Egyedül a főzésnél csökkennek kissé a nők terhei, de ezt sem a férfiak veszik át, hanem valaki más.

A gyerek születése után a nők nagyobb szerepet vállalnak az inkább férfiak által végzett munkákban (javítások), sőt azokban is, amiket a legtöbb családban megosztva végeznek (bevásárlás, pénzügyek intézése, szabadidő-szervezés).

A kutatók megnézték azt is, hogyan osztják meg a gyerekkel kapcsolatos feladatokat fél évvel a szülés után.

Mint kiderült, a fürdetés az egyetlen, amit viszonylag sok családban (6 százalék) kizárólag az apák végeznek. Az etetés és az éjszakai megnyugtatás több mint 60 százalékban kizárólag az anyák dolga. Majdnem 50 százalékban igaz ez az öltöztetésre, a pelenkázásra és az altatásra is. Leginkább a ringatást és a sétát, levegőztetést csinálják megosztva.

Pedig a nők többsége nem ért egyet azzal, hogy a férjnek inkább a munkával, a feleségnek az otthoni teendőkkel kell foglalkoznia. A fiatal, a képzetlen, a sokgyerekes és a falun élő nők gondolkodnak így leginkább, de ők is csak 30-40 százalékban.

A Kohorsz '18 kutatás különlegessége, hogy hosszú időn keresztül követi 8300 gyerek életútját, illetve rajtuk keresztül a szüleikét. Újra meg újra ugyanazokat a családokat vizsgálják, így megbízható adatokat kapnak arról is, hogyan változik a szülők közt az otthoni munkamegosztás.

De messze nemcsak ezt, hanem a nők munkaerőpiaci lehetőségeit, a különböző hátterű gyerekek életesélyeit, hosszú távon a társadalmi mobilitásukat is vizsgálják, feltéve, hogy lesz rá uniós forrás. (A csecsemőkori esélykülönbségekről a TÁRKI Társadalmi Riportjában is megjelent egy tanulmány.)

Az öt éve indult vizsgálat eddigi fontosabb eredményeiről Veroszta Zsuzsanna, az intézet vezetője adott áttekintést a Magyar Közgazdasági Társaság online rendezvényén.

A várandósság idején felvett adatokból látszik, hogy a gyereket váró nők majdnem 83 százaléka párkapcsolatban él, de iskolai végzettség szerint komoly különbségeket találunk. A diplomások 78 százaléka házas, míg az alapfokú végzettségűeknél ez a 30 százalékot sem éri el. Köztük sokan vannak (majdnem 10 százalék), akik nem élnek együtt a partnerükkel.

Ez a gyerek érkezésével változik: a külön élők jelentős része összeköltözik, és az élettársi kapcsolatban levők közül is sokan megházasodnak. Érdekes lesz hosszú távon megnézni, hogyan alakulnak ezek a párkapcsolatok.

A mintában levő gyerekek elég nagy részére, negyedére igaz, hogy nem „hagyományos” családba érkezett, hanem féltestvérei is vannak.

A várandósság hetedik hónapjában az anyák negyede mondta, hogy nem tervezte a gyerekvállalást. Ez különösen magas az egyedül élő nőknél, a 19 évnél fiatalabbaknál és maximum 8 osztályt végzetteknél. Ők több mint felerészben nem terveztek gyereket.

És kik terveznek három éven belül még egyet? Leginkább a házasok, a jól keresők és a 25-34 évesek. Szintén érdekes lesz megnézni, mennyire fognak megvalósulni ezek a tervek, és milyen okokból fogják meggondolni magukat.

Ki mikor menne vissza dolgozni?

Bár a gyerek féléves korában még csak az anyák 4,5 százaléka dolgozott, sokan terveztek visszatérni a munkaerőpiacra. Az iskolázottabb, kevés gyereket nevelő nők általában korábban munkába akartak állni, mint a képzetlenebbek és a többgyerekesek.

A vizsgálat szerint a gyerek kétéves kora után már az anyák 32 százaléka dolgozott, sokan rugalmas munkabeosztásban. Ők úgy látják, inkább az otthoni feladatok sínylik meg a munkavállalást, nem fordítva.

A munkavállalás szempontjából fontos a bölcsődék elérhetősége. Nem meglepő eredmény, hogy inkább a képzett és jómódú szülők tudnak élni ezzel, ők majdnem felerészben beíratták kétéves gyereküket.

Váratlan kritika

Veroszta előadása után szót kért Benda József, a Magyar Közgazdasági Társaság demográfiai szakosztályának vezetője, aki néhány éve egy meghiúsult KDNP-s rendezvény miatt került a figyelem középpontjába.

Akkor több cikk foglalkozott az ötleteivel, például azzal, hogy ne kerülhessenek vezető pozícióba gyermektelen fiatalok, vagy hogy segíteni kellene randevút szervezni a szingliknek. (Megadóztatni nem akarta őket, ez tévesen terjedt el róla.)

Benda felolvasott néhány mondatot Veroszta Zsuzsanna és szerzőtársa, Leitheiser Fruzsina 2020-as tanulmányából, amiből azt szűrte le, hogy nem támogatják az anyák újabb gyerekvállalását, hanem azt szeretnék, ha mielőbb visszamennének dolgozni.

Veroszta erre elmondta, szerzőként semmit sem támogatnak, egyszerűen kutatóként vizsgálják az anyák munkaerő-piaci lehetőségeit, és feltérképezik a motivációkat. Benda szerint a mostani demográfiai krízisben „a tárgyilagosság megőrzése állásfoglalásnak tűnik”.