Huszonhárom tagállam kap levelet Brüsszeltől, Magyarország nincs a címzettek között

Az Európai Bizottság felszólító levelet küld azoknak a tagállamoknak, amelyek elmulasztották bejelenteni az irányelveket átültető nemzeti intézkedéseket, több uniós irányelv esetében. Ebben az esetben 25 olyan tagállamról van szó, amely még nem jelentette be az adózás és vámunió, az igazságügy és a közegészségügy területéről szóló négy uniós irányelv teljes körű átültetését célzó intézkedéseket - közölte az EU végrehajtó testületet.

Az érintett tagállamoknak most két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a felszólító levelekre és befejezzék az átültetést, vagy a Bizottság úgy dönthet, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki számukra.

Szinte valamennyi tagállamot megdorgálja Brüsszel, mivel az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés a digitális platformok adófizetők általi használatával összefüggésben hozott új uniós szabályok bevezetésével elmaradtak. A DAC7 néven emlegetett keretrendszer értelmében az olyan digitális platformoknak, mint például a weboldalak és mobilalkalmazások, amelyek lehetővé teszik az adóalanyok számára, hogy termékeket értékesítsenek, online és offline személyes szolgáltatásokat nyújtsanak, vagy ingatlanokat vagy közlekedési eszközöket adjanak bérbe, be kell jelenteniük ezeket az adóalanyokat és gazdasági tevékenységüket. Ez az információ segít az adott adózók tagállamainak adóhatóságainak abban, hogy megakadályozzák az adócsalást vagy a digitális platformok használata révén történő téves adóbevallást.

Az irányelvet valamennyi tagállamnak át kellett ültetnie nemzeti jogába, és erről 2022. december 31-ig tájékoztatnia kellett a Bizottságot. Csakhogy a DAC7-et 16 tagállam (Belgium, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia) nem implementálta még a jogrendjébe, vagy nem szólt erről az Európai Bizottságnak.

Egy másik esetbe pedig az az Európai Bizottság problémája, hogy új uniós fogyasztóvédelmi szabályokat nem teljesített huszonhárom tagállam. A rendelet lényege, hogy minden európai fogyasztó teljes mértékben élhessen az uniós jog szerinti jogaival. Az irányelv felhatalmazza a minősített szervezeteket arra, hogy a fogyasztók nevében képviseleti kereseteket indítsanak, és erősebb szankcionálási jogköröket vezet be a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai számára. Ez a képviseleti kereset lehetővé teszi egy minősített szervezet, például egy fogyasztói szervezet számára, hogy jogorvoslatot - például kártérítést, cserét vagy javítást - kérjen azon fogyasztók egy csoportja számára, akiket jogellenes kereskedelmi gyakorlat miatt károsítottak.

Mivel az irányelv 2020 decemberében lépett hatályba, a tagállamoknak két évük volt arra, hogy átültessék azt nemzeti jogukba, és tájékoztassák az Európai Bizottságot. Magyarország kivételt jelent, mert eleget tett a bevezetésnek, Brüsszelt is időben tájékoztatta. Azonba az uniós végrehajtó testület közölte, bár a legtöbb tagállamban folyamatban van a jogszabályok elfogadásán való munka, számos tagállam nem értesítette az irányelvet teljes mértékben átültető nemzeti intézkedéseket a 2022. december 25-i határidőig, és ezért felszólító leveleket kapnak:

1. Belgium,
2. Bulgária,
3. Csehország,
4. Dánia,
5. Németország,
6. Észtország,
7. Írország, Görögország,
8. Spanyolország,
9. Franciaország,
10. Horvátország,
11. Olaszország,
12. Ciprus,
13. Lettország,
14. Luxemburg,
15. Málta,
16. Ausztria,
17. Lengyelország,
18. Portugália,
19. Románia,
20. Szlovénia,
21. Szlovákia,
22. Finnország
23. és Svédország.

Címlapkép: Getty Images.