Jön a hatodik vakcina a koronavírus ellen

1 hónap ezelőtt 7

Az Európai Unió által jóváhagyott, úgynevezett nyugati vakcináktól eltérően a Valneva a leginkább hagyományosnak tekinthető utat választotta a vakcinafejlesztéshez. Ez annyit jelent, hogy a védőoltásban gyakorlatilag az elpusztított koronavírus található.

Mivel a vírus inaktivált, tehát elölt állapotban található a védőoltásban, így betegséget nem tud okozni. Ilyen jellegű vakcinákat más betegségek ellen már hosszú évtizedek óta alkalmazunk.

Valneva: ha félsz az mRNS-vakcináktól

A cég saját bejelentése szerint a fejlesztés, illetve a vizsgálatok alatt folyamatosan érkeztek hozzájuk megkeresések betegek részéről, akik idegenkedtek a frissen kifejlesztett mRNS alapú vakcinákkal szemben, mivel ezeket túlzottan újnak ítélték meg. Ennek valamennyi alapja természetesen van, hiszen hiába ismert az mRNS vakcina-technológia már évek óta, az valóban igaz, hogy a Covid-19 volt az első betegség, amely ellen bevetették élesben is ezt a módszert.

Sokan idegenkednek az úgynevezett vektorvírus vakcináktól is, mint például az AstraZeneca, vagy a Janssen, mert ez esetben magától a vektorvírustól vagy a célba juttatott DNS-től félnek. A cég sajtóközleménye, miszerint az újonnan jóváhagyott, de lehető leghagyományosabb módszeren alapuló vakcinától az oltások számának újabb fellendülését várják, mivel szerintük sokan pontosan erre, tehát a hagyományos, jól bevált módszerekkel készült vakcinára várnak. Ennek némileg ellentmond az amerikai Novavax esete. Ez a cég ugyanis szintén egy mára már jól bevált módszert választott, vagyis a fehérje alapú vakcinafejlesztést Covid ellen. Itt nem a teljes vírus, hanem annak csak egy fehérjéje, nevezetesen a tüskefehérje található a vakcinában. Ilyen módszerrel szintén már régóta, ha nem is olyan régen, mint a teljes vírustechnológiával, készülnek védőoltások, amelyeket sikerrel alkalmaznak jelenleg is számos betegség ellen.

A Novavax ezért szintén abban reménykedett, hogy a nukleinsav, tehát mRNS vagy vektorvírus-DNS alapú vakcináktól idegenkedő páciens majd az ő oltásukat választja. Ez a gyakorlatban azonban nem így történt.

Az Európai Unióban az eddig leszállított 10 milliónál is több adagból mindössze 220 000-et sikerült beadni eddig.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy a Valneva oltásával ez hogy alakul majd. Nekünk, magyaroknak a Valneva koronavírus elleni védőoltásának technológiája már nem ismeretlen, hiszen ezen az elven működik a Magyarországon nagy számban alkalmazott, Sinopharm által kifejlesztett védőoltás is. Ott szintén a teljes vírus található a vakcinában, egy immunreakciót erősítő anyag, úgynevezett adjuváns, konkrétan alumínium-hidroxid kiséretében.

A Valneva úgy tűnik semmit nem bízott a véletlenre, mivel

nem egy, hanem két immunreakciót erősítő anyagot is alkalmazott a védőoltásban.

Az egyik a jól ismert és bevált alumínium-hidroxid, amelyet legalább 70 éve alkalmaznak védőoltásokban, a másik pedig egy viszonylag új adjuváns, amelyet a Dynavax fejlesztett ki és bocsátott a Valneva rendelkezésére. Ez utóbbi már eddig is forgalomban volt az Egyesült Államokban és Európában is engedélyezett Hepatitis B elleni oltásokban. 

Újfajta jóváhagyás

Az Európai Unióban történt jóváhagyás, amely egyébként kiterjed Izland, Lichtenstein és Norvégia területére is, eltért a korábbi Covid-19 elleni védőoltásoknál megismert folyamattól. Itt ugyanis egy úgynevezett non-inferioritás vizsgálatról van szó, ami azt jelenti, hogy a vakcinát nem placebóval, hanem egy másik, már jóváhagyott védőoltással hasonlították össze.

Egy ilyen vizsgálatban az új, jóváhagyásra váró vakcinának azt kell bebizonyítania, hogy az általa kiváltott immunválasz legalább annyira erős, mint a már jóváhagyott védőoltásnál tapasztalható. Ebben a konkrét vizsgálatban a Valneva oltását az EU által már jóváhagyott AstraZeneca vakcinával hasonlították össze. A vizsgálat azt mutatta, hogy 

az új oltás legalább annyira erős antitest-termelést indít be, mint az AstraZeneca védőoltása, illetve egyes esetekben mintegy negyven százalékkal magasabb antitest koncentráció volt mérhető a Valnevával beoltottak körében.

Ezt jelenleg minden kétséget kizáróan 18 és 50 éves életkor közötti betegeknél sikerült kimutatni. A védőoltás ezért jelenleg csak 18 és 50 éves kor között alkalmazható.

Az Európai Gyógyszerügynökség nyilatkozata szerint ma már az igazán elvárható, hagyományos, a vakcina valós életben mért hatásosságát célzó vizsgálatok Covid-19 esetében nem oldhatók meg, mivel a populáció nagy része már vagy be van oltva ellene, vagy pedig átesett magán a betegségen. 

Miért van szükség ennyiféle vakcinára? 

Ez a kérdés elsőre logikusnak tűnhet, hiszen ha van egy jól bevált technológiánk védőoltások elkészítésére, akkor miért kísérletezünk egyre újabb és újabb módszerekkel? A válasz a betegségek, illetve azok kórokozói sokrétűségében rejlik.

Ha egyfajta oltás egy adott kórokozó ellen beválik, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy minden más betegség és minden más mikróba ellen is megfelelő lesz. A Covid-19 kórokozója, vagyis a SARS-CoV-2, más néven új típusú koronavírus nevéhez méltóan egy új kórokozó, abból a szempontból mindenképpen, hogy most találta meg az utat az emberről emberre való terjedésre.

Eleinte ezért nem volt világos, hogy melyik lesz majd a megfelelő stratégia az ellene való védőoltások kifejlesztéséhez. Az mRNS, illetve vektorvírus-DNS vakcinák konkrétan a kórokozó egy fehérjéje ellen immunizálnak. A gyártók ilyenkor a kórokozó legfontosabbnak tartott fehérjéje ellen próbálják szervezetünket felkészíteni.

Ez a koronavírus esetében teljesen logikusan a tüskefehérje. Ha azonban olyan vírusról van szó, amely képes gyorsan mutálódni, és, mint azóta kiderült, a SARS-CoV-2 mindenképpen ilyen, akkor a betegség terjedése szempontjából legfontosabb fehérjéje mutálódni fog. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy egy korábbi fertőzés, illetve a kizárólag egy fehérjére fókuszáló immunizálás nem ad élethosszig tartó védettséget, emlékeztető oltásokra lesz szükség, sőt az oltóanyag időnkénti aktualizálására is.

Ezt már most látjuk, hiszen mind a Pfizer, mind pedig a Moderna már bejelentette, hogy az omikron variánsra alapuló aktualizált oltást fejlesztett ki. Más kórokozók esetében az egy oltással létrehozható élethosszig tartó védettség egyáltalán nem lehetetlen. Az eddigi világjárványok alatt például a spanyolnátha, illetve influenza esetében láthattuk azt, hogy a kórokozó mutációi révén velünk maradhat, és érdemes ellene évente oltani, ha kell akkor aktualizált oltóanyaggal. Az influenza esetében a fehérje alapú oltóanyagok szintén egy fehérjére fókuszálnak, ez pedig a hemagglutinin.

Jön az univerzális vakcina 

Egy ideje azonban folynak már törekvések az úgynevezett univerzális influenza vakcina kifejlesztésére, amelyből nem lenne szükség évenkénti emlékeztető oltásra. Ez elvileg kétféle módon érhető el. Ha egy fehérjére fókuszál az oltóanyag, annak olyannak kell lenni, ami nem mutálódik. Igy az oltóanyag hatása nem vész el, a vírus nem kerüli meg az ellene kifejlesztett immunitást.

A másik megoldás, ha nemcsak egy, hanem több fehérjét, akár a vírus valamennyi fehérjéjét beletesszük az oltóanyagba. Ez esetben ha egy fehérje mutálódik, a többi ellen még mindig van ellenanyag.

A teljes vírus vakcinák, mint például a Valneva most jóváhagyott terméke pontosan ezt teszik. Ezt egyébként magyar kutatók, köztük ezen sorok írója, már évekkel ezelőtt kimutatták, az akkor félelmetesnek tűnő, de végül világjárványt nem okozó H5N1-es influenza vírus esetében. Ennél a vírusnál a korábbi fehérje, illetve pontosabban egyetlen fehérjére alapuló oltások sorra csődöt mondtak, vagy csak igen nagy adagokban fejtettek ki értékelhető hatást. 

Magyar fejlesztéssel azonban teljes vírusra és adjuvánsra alapozva sikerült olyan oltóanyagot kifejleszteni, ami több H5N1 variáns ellen is védettséghez vezetett.

A történelem talán megismétli önmagát. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár. 

(Borítókép:  Ayman Yaqoob / Anadolu Agency / Getty Images)