A fotovoltaikus (pv) napenergia-hasznosítást, vagyis a napfényből villamos energia előállítását lehetővé tevő napelemek a világ leggyorsabban terjedő áramtermelő technológiáját képviselik. Az első szilíciumkristályos napelem 1954-ben született meg, de a folyamatos fejlesztés ellenére a globális árammixben elfoglalt részaránya még a 2000-es években is elhanyagolható volt. A technológia hódítása a 2010-es évtizedben vett lendületet, és a 2050-es karbonsemlegesség, illetve a fenntartható energiarendszer eléréséhez a 2022-es megközelítőleg 5%-ról a század közepéig több mint 43%-ra kell nőnie a globális villamosenergia-igény kielégítésében betöltött arányának, amivel mindegyik technológia közül a legnagyobb súllyal fog rendelkezni az árammixben (a Nemzetközi Energiaügynökség - IEA - modellje szerint).
Ez egyben azt is jelenti, hogy az élettartamuk végére érő, a szállítás és felhasználás közben megsérülő, valamint a nagyobb hatékonyságú újabb modellekre lecserélt napelemekből egyre nagyobb tömegű hulladék keletkezik.
Az elhasználódott fotovoltaikus modulok mennyisége napjainkban még meglehetősen szerény, különösen az évente termelt e-hulladékhoz viszonyítva, de ez a helyzet változóban van. Az élettartamuk végére érő napelemekből világszerte 1,7-8 millió tonna hulladék jöhet létre 2030-ig, 2050-re pedig ez a mennyiség elérheti a 60-78 millió tonnát, és az évszázad közepén már évente közel 6 millió tonna elektronikai hulladékot termelhet a technológia fokozódó alkalmazása.
A standard elektronikai újrahasznosítási módszerek a napelemek esetében nem működnek, az elérhető technológiák korlátozottsága, a még viszonylag alacsony hulladékmennyiségek, a logisztikai kihívások és a visszanyert anyagok piacainak fejletlensége pedig azt eredményezi, hogy a PV-modulok újrahasznosítása mindeddig költséges és alacsony bevételű, alacsony profitabilitású tevékenységnek számított. Ezért a leselejtezett napelemek többsége sok országban egyszerűen a hulladéklerakóban végzi, ami egyre nagyobb problémát, egyfajta újrahasznosítási időzített bombát jelent, több ok miatt is.
A hulladéklerakókban elhelyezett napelemekből mérgező anyagok (például ólom) kerülhetnek a környezetbe, miközben a panelek egy sor olyan értékes nyersanyag (üveg, polimerek, fémek) másodlagos forrásául is szolgálhatnak, mint például az ezüst, a réz és a szilícium, amelyek az éppen a napelemek és egyéb tiszta technológiák gyártása felől jelentkező növekvő kereslet miatt egyre nehezebben és drágábban hozzáférhetőek.
A hulladékmennyiség gyors növekedése, a magas nyersanyagárak - valamint az importtól függetlenedő saját ellátási lánc létrehozására irányuló igény - miatt egyre több vállalat foglalkozik napelemek újrahasznosításával a korábbiaknál költséghatékonyabb innovatív eljárások alkalmazásával, a fotovoltaikus modulok újrahasznosításának piaca pedig világszerte fellendülés előtt áll.
Erre tekintettel sok ország már bevezetett olyan, az élettartamuk végét elérő napelemekre vonatkozó szabályozásokat, amelyek nyomán megfelelő kezelési és újrahasznosítási intézkedések vannak érvényben. Az Európai Unió hulladék-újrahasznosítási céljai és szabályozása értelmében a pv-panelek hulladéklerakókba történő elhelyezését fokozatosan megszüntetik az EU-ban.
A PV-modulok újrahasznosítását 2012 óta írja elő az összes tagállam által nemzeti jogrendbe illesztett Waste from Electrical and Electronic Equipment (WEEE) uniós irányelv.
A direktíva értelmében mindegyik, az EU piacán aktív gyártónak saját hulladék-visszavételi és újrahasznosítási rendszert kell működtetnie, avagy ennek érdekében csatlakoznia kell a gyártói megfelelőségi rendszerekhez.
Az Eurostat adatai szerint 2018-ban összesen 13 951 tonna PV-modul hulladékot gyűjtöttek 12 európai országban.
Magyarországon körülbelül egy évtizede kezdődött a naperőmű-kapacitás kiépülése, az elmúlt években pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő sebességre gyorsult a növekedés. A 20-30 éves várható élettartamú napelemekből ezért érthető módon még lényegében nem képződik hulladék, legalábbis az elhasználódás miatt. A telepítések során ugyanakkor óhatatlanul sérülnek meg napelemek, amelynek a megsemmisítéséről gondoskodni szükséges, azonban jelenleg sehol nem veszik át a törött, sérült napelemeket - hívta fel a figyelmet a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) az Energiaügyi Minisztériumnak az év elején írt levelében.
A szervezet ezért a szaktárca tájékoztatását kérte arról, hogy a napelemes iparág tagjai hova fordulhatnak a fel nem használható napelemek leadásával, újrahasznosításával kapcsolatban. Az elmúlt években a szövetség többször érdeklődött a kormánynál a sérült napelemek újrahasznosítási lehetőségeiről, és az egykori Technológiai és Ipari Minisztérium több lehetőséget is ajánlott számukra, de idővel minden cég visszalépett - fogalmaz a levél, pedig a napelemes iparág mindeddig megközelítőleg 30 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat fizetett be (2015. január 1-től 114 forint/kilogram volt a környezetvédelmi termékdíj, majd ennek nagysága felére csökkent 2018 januárjától). Ebből az összegből Kiss Ernő, az MNNSz elnöke szerint már létre lehetett volna hozni egy újrafeldolgozó üzemet is, de erre egyelőre nem került sor, vélhetően azért, mert egyelőre nem termelődik annyi hulladék, hogy megérné üzemet építeni e célra.
Jelenleg a szövetség vezetője sem tudja, hova kerül a sérült napelemek zöme Magyarországon, és így a tagvállalatoknak sem tudnak mit javasolni a leadásra vonatkozóan. Elmondása szerint ezért igyekeznek valamilyen módon maguk újrahasznosítani, újra felhasználni a használhatatlanná vált napelemeket, például kerítésként állatok tartásához.
A törött panelek energiatermelésre nem alkalmazhatók, ha ugyanis károsodik a napelemeket fedő üveg, akár tűzveszélyessé is válhatnak.
A magyarországi naperőmű-kapacitás a 2023 április végi, május eleji adatok szerint 4762 MW, miután 2022-ben rekord mértékben, mintegy 1100 MW-tal, az idei év eddigi részében pedig máris több mint 700 MW-tal bővült a beépített teljesítőképesség. Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint a kapacitás 2030-ra akár a frissítés alatt álló Nemzeti Energiastratégiában rögzített 6500 MW-os cél közel kétszeresét, 12 000 MW-ot is elérheti. Vagyis a napelemek újrahasznosítása itthon is egyre fontosabb megoldandó feladattá válik a következő időszakban.
Címlapkép: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·