Klein Dávid szerint Suhajda Szilárd esélye a túlélésre elenyésző. Elmondása szerint nem talált rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban, ilyen hosszú ideig túlélt volna. Mint mondta, egyetlen dolog adhat bizakodásra okot, mégpedig az, hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben.
Ahogy arról már írtunk, tudják, hol lehet Suhajda Szilárd, el is indult egy keresőcsapat a megtalálására – a realitás azonban az, hogy minimális esélye van annak, hogy élve megtalálják. A csúcsmászás napját a legkedvezőbb időjárás-előrejelzés ismeretében május 24-ére tűzte ki.
A hazai háttércsapat május 25-én reggel értesült róla, hogy Suhajda Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt.
Arról, hogy milyen mentőcsapat indult a magyar mászó segítségére, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Elég annyit megjegyezni róluk, hogy Annarupán nemrégiben egy indiai mászót találtak meg három nap után. Akkor a híradások csodaként emlegették, hogy ennyi idő után sikerült a mentőakció.
Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy az Imagine Nepal vezetője szerint soha nem volt még ilyen hideg a Mount Everesten. Meglátása szerint „nem ez volt annak az éve, hogy valaki pótlólagos oxigén nélkül megmássza az Everestet”.
Egy dolog van, ami bizakodásra adhat okot
„Az embernek a túléléshez oxigénre van szüksége. Nyolcezer méter felett ez a létfontosságú molekula csak harmadakkora mértékben áll rendelkezésére, mint normális körülmények között. A gondolkodás beszűkül, esetlegessé válik, térben és időben a mászó nehezebben helyezi el magát, a mozgása drasztikusan lelassul. A tér- és időérzékelése leromlik, a látótere beszűkül, a hőháztartás és a keringési rendszer felborul, az emésztés leáll, nem beszélve a tüdő- és agyi ödéma kialakulásának veszélyéről” – magyarázta Klein Dávid a hirado.hu-nak, majd hozzátette, a „kis és nagy nyolcezresek” között ilyen tekintetben hatalmas a különbség.
Klein szerint minden egyes megtett méter rengeteget számít, ugyanis, ha valaki olyan magasan van, ahol most Suhajda. „Nagyon másképp érzékeli a fiziológiai elváltozásokat, mint aki épphogy nyolcezer méteren tartózkodik” – tette hozzá.
Klein Dávid arra a kérdésre, hogy a békéscsabai hegymászó ebben az állapotban, ilyen magasságban ennyi idő eltelte után túlélheti-e, elmondta, egyelőre konkrétan még nem lehet tudni, hogy Suhajda milyen állapotban van, de az esélye a túlélésre elenyésző.
Ki kell mondani, hogy ez a mentés illetve keresés, ami Szilárdért elindult, túlnyomórészt inkább keresés. Ezt érdemes beismerni. Nagyon kis esély van rá, hogy életben van. Én személy szerint még nem találtam rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban, ilyen hosszú ideig túlélt volna
– fogalmazott Klein, aki szerint az egyetlen dolog, ami bizakodásra adhat okot, „hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben”.
A Suhajda Szilárddal kapcsolatos további híreinket ide kattintva olvashatja el.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·