Magyarország gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa

3 hét ezelőtt 154

Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, okkal bizakodunk abban, hogy a jelenlegi járványhelyzet leküzdése után is tartani tudjuk ezt a pozíciót. A gazdasági fejlődés fenntartásához és a magyar emberek életminőségének folyamatos növeléséhez szükség van az oktatási rendszer minőségi fejlesztésére is, a kormány ezért egyre több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit, fejleszti az iskolákat, a tananyagot és egyre nagyobb megbecsülést biztosít a pedagógusoknak – összegzi a kormány oktatási céljait az Európai Uniós tervezés érdekében készített köznevelési stratégia 2021-2030.


Az oktatás célja a társadalom és ezen belül az egyén jólétének elősegítése, a társadalmi kohézió előmozdítása, a nemzeti összetartozás és identitás megerősítése. Ennek megfelelően fontos stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésnek további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is.


A köznevelésben tett eddigi lépések ezeket a stratégiai célokat szolgálják. 2010 óta az elindított iskolafejlesztések, a családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések mind segítik az oktatás fejlesztését. 2010 óta 796 milliárd forinttal több jut az oktatásra, az állam felelősséget vállalt az iskolák fenntartásért, országszerte zajlanak az iskolafejlesztések, a tornatermek és tanuszodák építése, folytatódik az iskolák szélessávú internettel, korszerű wifi-hálózattal és informatikai eszközökkel történő felszerelése. A most induló tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet. 2010 óta háromszorosára emelkedett a gyermekétkeztetés kormányzati támogatása és jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése is. Megújult a Nemzeti Alaptanterv, amely a korszerű oktatási tartalmak mellett fontosnak tartja a hazafias nevelés, a családi életre és egészségre nevelés iránti elkötelezettség erősítését is. A kormány több eszközzel segíti a tanulók hatékonyabb nyelvtanulását is. A koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális munkarend tapasztalatait és jó gyakorlatait a jövőben is fel kívánjuk használni, a most zajló nemzeti konzultáción is felvetettük a járvány alatt bevezetendő ingyenes internet használatának lehetőségét a gyermekes családok és a tanárok számára.

A magyar diákok teljesítménye javul. A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. Szintén pozitív, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével, ami ugyancsak megfelel az OECD átlagnak. Továbbra is fontos cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése, ennek alapja a megelőzés, amelyet 2015 óta szolgál a hároméves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvétel is.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készített, az ezen időszakhoz kapcsolódó feltételeknek is eleget tevő köznevelési stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra fekteti le a magyar köznevelési rendszer fejlesztésének magas szintű stratégiai irányait. A széles körű szakmai megalapozással született, tömör és jól áttekinthető stratégia szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerő-piaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg, ezek közül kiemelendő az óvodai nevelés kiterjesztése, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a digitális kompetenciák és az idegen nyelvi tudás fejlesztése, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása.

A tanítási órákon nem szükséges tartani a 2 méteres távolságot