Már korábban is gyanús volt a vuhani vizes piac - íme a vizsgálatok eredményei

1 hét ezelőtt 11

A mostanáig világszerte 3,7 millió áldozatot szedő koronavírus-pandémia kirobbanásának körülményeit lényeges megértenünk, mivel azok fontos információkat nyújthatnak számunkra a jövő hasonló járványainak megelőzésére, írja a ScienceX. Az új koronavírushoz hasonlóan 2002-ben a MERS is állatról emberre terjedt át a szaúd-arábiai Dzsiddában – a dromedárok közvetítette kór közel 900 embert ölt meg –, míg a SARS-CoV Kuangtangban közönséges pálmasodró közvetítésével.

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány kezdetén azonnal a vuhani vizes piacon árusított állatokat tartották sokan a kirobbanás okának. A denevéreket kiinduló fajként képzelték el, a tobzoskákat és a közönséges pálmasodrókat pedig egyaránt azzal gyanúsították, hogy átadhatták az embereknek a betegséget 0 mindannak ellenére, hogy a legfrissebb genetikai adatok szerint az utóbbiakban megtalálható vírus nem igazán egyezik meg az embereket megfertőző változattal.

A WHO kutatócsoportjának helyszíni vizsgálódásai sem tudtak elégséges magyarázatot adni arra, mi és hogyan történhetett Vuhanban. David McDonald azonban kínai kollégáival, Hsziao-hsziaóval és Csao-min Csouval 2017 májusa és 2019 novembere között gyűjtött adatokat Vuhan vizes piacain. Egy trombocitopénval járó erős lázas betegség után vizsgálódva olyan adatokat is gyűjtöttek, amelyek a koronavírus szempontjából is relevánsak - kiderült például, hogy

tobzoska és denevér nem volt a vuhani piacon

akkor, amikor a járvány kitört

Denevért a kínaiak valójában keveset fogyasztanak, tobzoskát már inkább, de Vuhant nem jellemzi ez annyira. Tény ugyanakkor, hogy 38 faj – közte 31 védett – mintegy 47 381 példánya volt ott a piacon, borzalmas tartási körülmények közt, fertőző betegségektől szenvedve és azokat egymásnak átadva, igény szerinti levágásra várva, amennyiben háziállatnak nem kelnek el. Az árakról a következőket jegyezték fel:

  • a mormota kilója 25 dollárba került,
  • a borzok és a mosómedvék 15-20 dollárért keltek el kilónként,
  • míg a sünök 2-3 dollárért.
  • A madarak közül a pávák voltak népszerűek 56 dollárért,
  • hegyes orrú viperát 70 dollárt lehetett kilónként kapni.
  • Kilónként 25 dollárért volt mókus is.

A kutatók által tapasztalt körülmények mindenképp olyanok, amelyek állatról emberre átlépő betegség kialakulásához ideálisak - az embereket érintő betegségek 70 százaléka ilyen a becslések szerint.

Ezt a kockázatot szem előtt tartva a hatóságok 2020. január 26-án elővigyázatosságból ideiglenesen betiltották a vadon élő állatok és növények kereskedelmét, amíg a járvány véget nem ér. Ezt követően, 2020. február 24-én

véglegesen megtiltották a szárazföldi vadon élő állatok táplálékként történő fogyasztását és kereskedelmét.

Ezek az emberi egészség védelme szolgálót beavatkozások járulékos előnyökkel járnak a biológiai sokféleség globális megőrzése és az állatok jóléte szempontjából, és remélhetőleg megakadályozzák a jövőbeni tragédiákat is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej