Mit jelent az, hogy egyedül mászik valaki? Miért épp az Everest?

Kicsoda Suhajda Szilárd?

A 40 éves békéscsabai származású angoltanár a magyar hegymászósport egyik kiemelkedő alakja. Természet iránti szeretete már gyerekkora óta tart, alföldi kisiskolásként végigjárta a magyar középhegységeket. Esztergomba költözése után egyre többet túrázott, hegyet mászott a környező országokban is. 2010 körül Kiss Jánossal együtt fogalmazták meg, hogy 8000 méter feletti, nagyobb léptékű expedícióra indulnának. Ahhoz, hogy biztosítsa az elegendő anyagi hátteret, feladta a tanári pályáját és Nagy-Britanniába költözött. A kint töltött évek alatt heti 7 napos edzéstervet követve fizikailag és szellemileg folyamatosan készült, közben részt vett a Hidden Peak expedícióban (Gasherbrum I).

2014-ben Varga Csaba nagyváradi hegymászóval felmásztak a világ tizenkettedik legmagasabb csúcsára, a Broad Peakre oxigénpalack használata nélkül. 

2019-ben első magyarként, segítség és oxigén nélkül mászta meg a világ egyik legnehezebb hegyének tartott K2-t, a Föld második legmagasabb hegycsúcsát. 2022 januárjában bejelentette, hogy sportemberi célja a világ öt legmagasabb hegycsúcsának meghódítása, amelyet a szakirodalom Big Five-ként emleget. A sorozat következő állomásán 2022 májusában sikerrel hódította meg ugyancsak egyedül, segítség és oxigénpalack használata nélkül a Lhocét.

A Big Five következő állomása a hírekben most kiemelt helyen szereplő Mount Everest meghódítása ugyanígy: egyedül, segítség és pótlólagos oxigén használata nélkül. Erről bővebben itt olvashat. 

Mit jelent az, hogy egyedül mászik valaki? 

Ezek a hegymászók minden külső segítség nélkül, pótlólagos oxigén használata nélkül szeretnék elérni céljaikat. A világ leghíresebb hegymászói szerint az egyedül mászás nyújtja a legnagyobb élményt. Amikor a sportember egyedül van a hegyekben, csak magára számíthat, ez legalább olyan mentális felkészültséget kíván, mint fizikait. A szakirodalom szerint „ha elkezdünk terepen mászni, abban a pszichének 10 százalék szerepe van, a többi 90 százalékot alkotja a fizikai felkészültség. Ahogy minél jobban nehezedik a terep vagy minél magasabbra megyünk, esetleg elkezdünk expedíciózni – ami ugye sok időt vesz igénybe –, akkor a mentális felkészültség fontosabbá is válhat, mint a fizikális rész”.

Miért éppen a Mount Everest megmászása volt a célja Suhajda Szilárdnak? 

Mióta másszák ezt a csúcsot?

A Föld legmagasabb csúcsát 1847-ben John W. Armstrong fedezte fel, aki akkor az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott. Sir George Everest, aki egy angol hadmérnök ezredes volt, 1852-ben fejezte be a csúcs mérését, és ekkor derült ki az is, hogy az angolok által Peak XV néven ismert Csomolungma a világ legmagasabb csúcsa. Everest munkatársa és utódja nevezte el a hegyet Mount Everestnek. 

A csúcs meghódításának története a XX. század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos, nagyobb próbálkozás 1924. június 8-án George Mallory és Andrew Irvine nevéhez fűződik, akik azonban soha nem tértek vissza a hegyről, perdöntő bizonyíték mind a mai napig nincs arra vonatkozóan, hogy milyen magasra jutottak. 

A következő évtizedekben számtalan expedíció próbálta meg elérni a Mount Everestet, végül 1953-ban a kilencedik brit szervezésű expedíció, amelyet John Hunt vezetett, járt sikerrel. Május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj elérte az Everest csúcsát. A visszemlékezések szerint Hillary tette először lábát a csúcsra.

Mikor jutottak fel először magyarok az Everestre?

Sokáig úgy gondolták, hogy első magyarként 1984-ben a szlovákiai Zoltán Demján ért fel a csúcsra egy csehszlovák expedíció keretében. Azonban Demján maga cáfolta, félreértésnek nevezte, hogy magyar lenne. 

Az első magyar Csomolungma-expedíciót Nagy Sándor vezette 1996-ban. Az expedíciónak végül nem nyílt alkalma csúcstámadásra. 2001-ben két magyar expedíció indult a hegyre. A hegy tibeti normál útjával próbálkozó csapatot Mécs László vezette, a másik csapat viszont a Csomolungma legnehezebbnek tartott keleti (avagy Kangshung) falán mászott, Klein Dávid vezetésével (Tibet, Kharta-völgy). A tibeti normál úttal próbálkozó csapat orvos-hegymászója, dr. Gárdos Sándor – vélhetően egy széllökés okozta zuhanást követően – életét vesztette. Első magyarként végül a legendás Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002-ben.

Kik voltak eddig a sikeres magyar mászók?

2002. május 25-én Erőss Zsolt oxigénpalackkal elérte a csúcsot, ő volt a Csomolungma 1621. elérője. Öt évvel később, 2007. május 23-án egy magánszervezéssel Jelinkó Attila jutott fel a világ tetejére. 7300 métertől a csúcsig pótlólagos oxigént használt. 

2009. május 2-én Ugyan Anita ért fel a csúcsra, ő 7950 méteres magasságtól használt pótlólagos oxigént. Ugyan Anita egy évvel később, ugyanígy, 7950 méteres magasságtól oxigént használva újra feljutott az Everestre. 

2016. május 20-án Neszmélyi Emil 7100 métertől oxigénpalackot használva jutott fel a csúcsra, majd hat évvel később, 2022. május 13-án újra elérte a Föld legmagasabb pontját. 

2018. május 18-án az Angliában élő Németh Alexandra 7300 métertől oxigénpalackot használva ért fel az Everestre. Ő az első magyar, aki teljesítette a Seven Summits-ot, a hét hegycsúcs kihívást, vagyis a hét kontinens legmagasabb hegycsúcsainak megmászását. (Ebben a kihívásban úgy tartják, hogy Észak- és Dél-Amerika külön földrész, ezért hét hegycsúcs szerepel a programban, nem pedig hat.)

2023. május 14-én Price Márton is feljutott a csúcsra, 7100 métertől használt oxigénpalackot. 

Suhajda Szilárd most nem jutott fel a csúcsra?

A csúcs eléréséről jelenleg nincs egyértelmű adat. Legindi Tímea, az expedíció kommunikációs munkatársa, Szilárd felesége csütörtök este közzétett Facebook-bejegyzésében ezt írta: 

A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19:30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett. Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött. A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Azt nem tudjuk, hogy Suhajda elérte-e a csúcsot, de azt egyértelműen kimondhatjuk, hogy ő az a hegymászó, aki „tiszta mászással” eddig a magyarok közül a legmagasabbra jutott a Mount Everesten. Teljesítménye ilyen értelemben egyedülálló.

Mi a különbség az oxigén nélküli és a pótlólagos oxigénnel való mászás között?

a palackos mászónak nagyon fontos, hogy legyen elegendő oxigénje odafent, és befejezze a mászást azelőtt, mielőtt a palack kiürül, mert a pótolt oxigén megvonásakor éppen a gyengébb akklimatizáció miatt rendkívül gyorsan romlik az ember állapota, és ha nem jut le villámgyorsan, akár meg is halhat. Ezzel szemben a palack nélkül mászók folyamatosan a valós körülményeket tapasztalják, így jobban tudják észlelni a szervezetük adta jeleket, és van idejük reagálni. 

Mi történik az emberi szervezettel 8000 méteres magasságban?

Erről csütörtökön részletes cikket írtunk itt az Indexen. A legfontosabb: ebben a magasságban a légnyomás már csak egyharmada a tengerszintinek, az oxigén mennyisége is csak a harmada, ez pedig annyira kevés, hogy a tudomány mai állása szerint a test elkezdi felélni oxigéntartalékait, a levegőből ugyanis képtelenség belélegezni a kellő mennyiséget. Ebben a magasságban szinte képtelenség aludni, és leáll az emésztés, a tüdő- vagy agyödéma kockázata pedig az egekbe szökik. Ha mégsem következik be, a szervezet akkor is az összeomlás szélén tántorog, gyengül az ítélőképesség (aminek rossz döntések a következményei), és bármikor jöhet az eszméletvesztés. A halál szinte mindennapos 8000 méter felett, a legtöbb magashegyi hegymászó is ebben a zónában leli halálát.

Jon Krakauer, a világ egyik legismertebb hegymászó-írója erről így ír: Nyolcezer méter fölött (...) a kívánatos lelkesedés és az életveszélyes csúcsláz közötti határvonal veszedelmesen elvékonyodik. Ezért hever annyi holttest a Mount Everest lejtőin.

Vannak profi hegymászók is?

Igen, profi szintnek azt tekinthetjük, ha valakinek megvan a megfelelő, hegyi vezetői képzettsége, és ebből az életformából meg is tud élni. Ez Magyarországon sokkal nehezebb és ritkább, mint a hagyományosan nagy hegymászó-tradícióval és -kultúrával rendelkező országokban. 

Miből élnek a hegymászók?

A hegymászósport, kivált a himalájai nagy mászások rendkívül költségesek. A hosszú felkészülés, a modern, -50 Celsius-fokon, erőteljes viharban is strapabíró felszerelések, a megfelelő engedélyek beszerzése egy magyar átlagfizetéshez képest sokba kerül. S hogy miből teremtik elő a hegymászók? Suhajda Szilárd erről egy interjúban így vallott:

próbálok több lábon állni – egyrészt hegymászáshoz köthető munkával igyekszem előteremteni a bevételeim, másrészt támogatói felajánlásokból, bár utóbbiak jellemzően konkrét expedíciókhoz köthetők és azok megvalósítására elegendők. Önálló bevétel lehet a túravezetés, vagy előadások, élménybeszámolók tartása. Ehhez kell jó adag kreativitás, szervezőkészség és az, hogy ne félj nagy hallgatóság előtt szerepelni – szerencsére számomra ez a tanári pálya miatt sem okoz gondot, sőt inspiráló is minden alkalommal. A támogatások megszerzése már jóval nehezebb tud lenni – a klasszikus megközelítés alapján, fogunk egy listát és elkezdjük megkeresni a cégeket. Kisebb részük válaszol és szerencsés esetben találkozóra is sor kerülhet, ahol el tudjuk mondani a terveinket. 100-ból csak néhány esetben járunk sikerrel és ha az expedíciós ötlet megtetszik nekik és fantáziát látnak egy ilyen vállalkozásban, szponzorainkká válnak.

Miért kell ilyen veszélyes hegyeket életveszélyes módon megmászni?

Suhajda Szilárd: A hegymászás nem csupán fizikai teljesítmény, hanem lelki élmény is, egy olyan tapasztalat, amely által rengeteget lehet fejlődni, és amit később a hétköznapokban is kamatoztatni tudunk. Saját magunkról is sokat tanulunk, hiszen elkerülhetetlenül a valódi önmagunkkal fogunk szembesülni. A hegyekben minden letisztul, minden egyértelmű.

(Borítókép: Suhajda Szilárd. Fotó: Mohai Balázs / MTI)