Hiányzik a nyelvtudása vagy éppen a kapacitása a Facebook moderátorainak ahhoz, hogy a 3 milliárd felhasználóval bíró közösségi oldal a világ legveszélyesebb területein is elejét vegye a gyűlöletbeszédnek és az erőszakra való felbujtásnak.
Jóllehet, kiszivárogtatott belső dokumentumok alapján a techóriás még az Egyesült Államokban is félvállról vette az erőszakos felhívásokat, csupán az amerikai elnökválasztás idejére korlátozta az álhíreket és dezinformációkat, Joe Biden választási győzelmének bebizonyosodásával azonban ment a kukába minden, és ismét teret engedtek az ilyen tartalmaknak a profit érdekében. Ez pedig lehetőséget nyújtott arra, hogy szélsőséges csoportok megszervezzék és összehangolják az amerikai törvényhozás elleni ostromot idén január 6-án.
De ez csak az Egyesült Államok, s bár a tengerentúli államszövetségben szinte bárki fegyverhez tud jutni, a világon sokkal veszélyesebb helyek is vannak, ahol a Facebook nem erőlteti meg magát felhasználói védelmének érdekében.
Nem tudni külföldiül
A közösségi oldal saját mérnökei már újév előtt figyelmeztettek egy 59 oldalas jelentésben, hogy az arab nyelvű, gyűlölködő tartalmak mindössze 6 százalékát szúrták ki az Instagramon. És hát a Közel-Keleten elég sokan beszélnek arabul, és számos, az erőszaktól nem visszariadó terrorista vagy fegyveres szervezetnek az otthona, amelyek a közösségi médiábanm így a Facebookon is előszeretettel terjesztik nézeteiket (lásd Iszlám Állam).
A térségben a nők vagy az LMTBQ-közösségi elleni uszítások fele sem kerül eltávolításra, és akkor még a felekezeti alapú erőszakról nem is beszéltünk. Irakban, ahol az iszlám két különböző irányát követő csoportok, a szunniták és síiták közötti különbségek az Iszlám Állam legyőzése után néhány évvel ismét felerősödtek, a két közösségi brutális trollkodással hergelnek egymás ellen. Általában profán vagy illegális tartalmakat posztolnak egymás oldalaira, mint például gyermekpornográfiát.
A probléma gyökere: nincs elég moderátor az ilyen tartalmak kiszűrésére és visszaszorítására, de ha vannak is, nem beszélik a helyi nyelvet. Kiváló példa erre Afganisztán: az éppen humaniátrius katasztrófa szélén egyensúlyozó országban helyi moderátorok alkalmazásával is csak a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 1 százalékát sikerült eltávolítani. Mindemellett az algoritmus sem perfekt a helyi nyelvekből, így az esetek 77 százalékában nem erőszakos tartalmakat törölt, mert terroristának nézte őket.
Ezzel a helyzettel valamelyest a terroristák is tisztában vannak, és megtanulták kijátszani a Facebookot: az Iszlám Állam harcosai például úgy osztották meg azt a posztot, hogy megöltek 13 iraki katonát, hogy borítóképnek egy, Mark Zuckerberget ábrázoló képet választottak. A tartalomellenőrzésen így a dzsihadista propaganda úgy ment át, mint kés a vajon.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·