Szlovákia egyéves hosszabbítást kér az orosz olajimportra

2 hónap ezelőtt 5

A pozsonyi kérés beterjesztésekor Petra Vargová uniós megbízott azzal érvelt, hogy a jelenlegi ütemterv a finomító leállítására kényszerítheti az országot, ami gázolajhiányhoz vezethet a térségben.

Az EU, a tagországok közös megegyezésével, tavaly leállította az orosz olaj tengeri importját, a csővezetéken érkező szállítmány behozatalát pedig Magyarországon kívül csak Csehországnak és Szlovákiának engedélyezték – emlékeztetett a Politico.

Szlovákia határideje decemberben jár le. Ezt hosszabbítaná meg a szlovák kormány egy évvel. Az új miniszterelnököt, Robert Ficót Moszkvával szemben barátságosnak, Ukrajna támogatásával kapcsolatban szkeptikusnak tartják.

Az északi szomszéd is azok közé az uniós országok közé tartozik, amelyek energiahordozó tekintetében leginkább Oroszországra támaszkodnak: Szlovákia földgázszükségletének 60, olajimportjának 70, nukleáris üzemanyagának pedig 100 százaléka Oroszországból származik.

A Mol tulajdonában levő Slovnaft finomító kizárólag orosz olajat dolgoz fel. Nyáron bejelentette, hogy 350 millió eurós beruházással elvégzi a szükséges technológiai átalakításokat, amely után máshonnan származó nyersanyag finomítására is készen áll majd.

Valószínűleg politikai és műszaki okokkal magyarázható, hogy Szlovákia hosszabbítást kér

– véli egy uniós diplomata.

Ezzel egyidejűleg – a többi kőolajexportáló országtól eltérően – Moszkva nem vette fontolóra a termelés visszafogását, mivel bevételeinek nagy része épp a kivitelből származik, az olajárak pedig magasabbak az előrejelzéseknél.

Az orosz olajat elsősorban Kína vásárolja.

Az olajárak egyébként – amint az a hazai kutakon is látszik – a nemzetközi piacon szeptember óta 16 százalékkal estek, elsősorban az Egyesült Államok rekordmagas termelése miatt. A Brent hordónkénti ára most a 82 dollárt sem éri el.

Az OPEC mérlegelni fogja a termelés visszaszorítását – idézte a Reuters a szervezet több illetékesét.

Az orosz gazdaság rosszul teljesít

Jóllehet a Kreml a szankciók ellenére is rózsás képet fest a gazdaságról, „a valós helyzet rossz” – állítja egy jeles orosz közgazdász.

A jelentések szerint Oroszország ellenálló gazdasága a hatalmas állami és katonai kiadások ellenére is virágzik. Sok szakértő már tavaly, az Ukrajna ellen indított orosz invázió után összeomlásra számított.

Ezzel szemben a hivatalos adatok szerint a GDP 5,5 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – amikor egyébként 3,5 százalékos hanyatlást jegyeztek.

A gazdasági növekedés azonban sok orosz számára nem jár a személyes jólét javulásával.

„Az orosz lakosság nagy részének nagyon alacsony a bére” – illusztrálta a körülményeket Igor Lipsits.

Az orosz jegybank 15 százalékra emelte az irányadó kamatot, hogy életet leheljen a megroggyant rubelbe, amely tavaly óta 16 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben.

Az orosz infláció tavaly 11,9 százalékos volt, az idei – a becslések szerint – 7-7,5 százalék között várható.

Lipsits becslése szerint Oroszországban húszmillió ember – a lakosság 14 százaléka – a szegénység peremén, vagy már szegénységben él. Számításait alátámasztja a hivatalos statisztika:

a második negyedévben 15,7 millió ember élt a szegénységi küszöböt jelentő havi 14 184 rubelnél, 56 ezer forintál kisebb összegből.

A közgazdász a jövő évi elnökválasztás után – amelyen Putyin újrázása valószínűsíthető – komoly gazdasági visszaesésre vagy legalábbis stagnálásra számít.

Az Oroszországon kívül élő Lipsits a tekintélyes moszkvai HSE Egyetem professzora volt, amit azután hagyott ott, hogy az intézmény egyoldalúan felmondta távmunkaszerződését. Ő írta azt a közgazdasági tankönyvet, amit a középiskolákban két évtizeden át használtak, 2019-ben azonban az oktatási minisztérium azért tiltotta ki, mert nem tartotta eléggé hazafiasnak.

Hidrogénvezeték Nagy-Britannia és Németország között

Az energiahordozók diverzifikálásának jegyében közben Németországban felmerült, hogy hidrogént importálnak az Egyesült Királyságból.

A több mint hatszáz kilométer hosszú vezeték az Északi-tenger alatt húzódna, esetleg Norvégiát is érintené – írta a Politico.

Az ötletet Németország zöld alkancellárja, Robert Habeck vetette fel nemrégiben, amikor a brit kereskedelmi miniszterrel tárgyalt.

Berlin azt tervezi, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében Európa messze legnagyobb hidrogénfelhasználójává válik. Szükségleteinek több mint kétharmadát külföldről kell beszereznie.

A tervezett üzleti modell szerint az Egyesült Királyság hatalmas tengeri szélerőműveit használná fel a hidrogén előállítására. Németország – nagyfogyasztóként – a vegyipart, az acél- és cementgyártást működtetné hidrogénnel.

(Borítókép: Munkások sétálnak a Slovnaft olajfinomító egy részén a szlovákiai Pozsonyban 2022. május 31-én. Fotó:  Zuzana Gogova / Getty Images)