Vasúti lefedettségben az élen jár Magyarország

1 hónap ezelőtt 12

Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon az ötödik legnagyobb a vasúti lefedettség, a koronavírus-járvány óta azonban az utasforgalom csaknem 40 százalékkal visszaesett. Eközben az elmúlt két évben a szállítási útvonalak hangsúlya a kitört geopolitikai konfliktusoknak köszönhetően átrendeződni látszik.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Cipruson és Máltán kívül mindenhol üzemel vasút, amely azért fontos, mert egyrészt környezetbarát alternatívát nyújt a közúti szállításhoz képest, másrészt a gazdasági költségeket is csökkenti. Magyarországon az ötödik legjobb a vasúti lefedettség a tagállamok között, ezer négyzetkilométerenként átlagosan 85 kilométernyi vasútvonallal – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményéből

2022-ben Csehországban volt a legjobb a vasúti lefedettség: a V4-es ország területén ezer négyzetkilométerenként átlagosan 120,7 kilométernyi vasútvonal jutott. Ezt követi Belgium (118,5 km/ezer km2), Németország (108,8 km/ezer km2) és Luxemburg (104,8 km/ezer km2), majd pedig hazánk (85 km/ezer km2).

Abszolút értelemben 2022-ban a negyedik legnagyobb területű uniós tagállamban, Németországban volt a leghosszabb, közel 39 ezer kilométer hosszú a vasúti hálózat terjedelme. Két évvel ezelőtt Magyarországon az üzemben lévő vasútvonalak hossza elérte a 7907 kilométert, ami az akkori uniós rangsorban a kilencedik helyet jelentette.

A szállított utasok tekintetében a – többi szállítási módszerhez hasonlóan – jelentősen, akár 40 százalékkal is visszaesett. 2022-ben még nem tudott visszaállni az utasforgalom a járvány előtti szintjére, és nem tudta utolérni a szinte szakadatlanul folyó korábbi emelkedő tendenciáját.

A szállított áruforgalom az Európai Unió tagállamai közül Németországban a legmagasabb, 2022-ben megközelítette a 370 millió tonnát. Második legnagyobb áruforgalommal Lengyelország rendelkezik, hiszen területén lép be a Kínából és Délkelet-Ázsiából az Oroszországon majd Belaruszon keresztülhaladó Északi Folyosón érkező vasúti teherforgalom. Az összes tagállamban a megmozgatott árumennyiség tekintetében – rövidebb átmeneti megszakításokkal – emelkedő tendencia érvényesül.

Változik a szállítási útvonalak jelentősége a világban zajló konfliktusok miatt

A vasútinfrastruktúra a legolcsóbb és leggyorsabb szárazföldi áruszállítási módszer, ennek az esetében a legalacsonyabb a rakománytonnára eső tranzitköltség. Az elmúlt két évben a szállítási útvonalak hangsúlya a kitört geopolitikai konfliktusoknak köszönhetően átrendeződik:

  • az ukrajnai invázióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett szankciók szinte teljesen ellehetetlenítették a területén keresztülhaladó Északi Folyosó használatát
  • a Transz-Kaszpi útvonal mentén az Örményország-Azerbajdzsán közötti szembenállás
  • a Fekete-tenger elaknásítása és a törökországi kurd kisebbség terrortámadásai okoznak biztonsági kockázatot
  • míg a Tengeri Selyemúton a jemeni húszi lázadók rakétatámadásai szabotálják a kereskedelmet.

Az orosz-ukrán háború következtében a Transz-Kaszpi szállítási útvonal felértékelődik, így mivel az útvonal a Balkáni-félszigeten keresztülhalad, a régió több városa logisztikai központtá alakulhat.

A régiónak további jelentőséget ad, hogy a Tengeri Selyemúton Ázsiából érkező teherforgalom a görögországi Pireusz kikötőjében landol, majd innen halad tovább Kelet-Közép-Európa országaiba. Bár a Szerbia és Koszovó közötti alacsony intenzitású konfliktus okozhat biztonsági kockázatokat, a Budapest-Belgrád vasútvonal megépülésével fokozódhat Budapest összekötő szerepe.