5 tech cég, amelyekről nem gondoltuk, hogy még létezik

A legendás internetszolgáltatónak máig vannak modemes ügyfelei. Van olyan, aki visszaküzdötte magát a garázsba és olyan is van, aki véletlenül letörölte magát.

AOL

Az 1983-ban alapított America Online egy igazi dinoszaurusz, a CompuServe mellett a világ első internetszolgáltatója volt, természetesen betárcsázós modemen keresztül. Persze, ha csak erről lenne szó, nem szerepelne ezen a listán: az AOL hárommillió előfizetőjével az új média igazi úttörője volt, felvásárolták az első böngészőt fejlesztő Netscape-et, AOL Instant Messenger néven csevegőprogramot adtak ki, saját internetkeresőjük volt, sőt felvásároltak egy Hipster nevű fotómegosztó szolgáltatást is – ami egyrészt röhejes, másrészt furán ismerős stratégia.

Pályájuk csúcsán összebútoroztak a TimeWarnerrel. Ez minden idők legnagyobb értékű és legrosszabb összeolvadása volt, mert jöttek az új idők és alulmaradtak a Google-lal és a Facebookkal szemben. Nyolc évvel később a TimeWarner eladta a céget. Az AOL sok-sok évvel később az ugyancsak dinoszaurusz Verizon tulajdonába került, ahol média portfólióját a Yahoo!-val egyesítették, majd Verizon Media néven értékesítették. Meglepő momentum, hogy a hullámhegyek, völgyek és reinkarnációk közepette máig 2,3 millióan kapcsolódnak betárcsázós internetszolgáltatásukba. Ha megéljük valószínűleg lesz még saját márkás energiaitaluk és sportcipőjük is.

Atari

A céget Nolan Bushnell és Ted Dabney alapította 1972-ben Kaliforniában. A videójáték történelem egy tekintélyes szelete, a Pong, a Pac-Man és egy sor 80-as évekbeli játékkonzol fűződik a nevükhöz. A rossz cégvásárlásokban jeleskedő Warner vásárolta meg, majd eladta őket a japán Namcónak, az évszázad végére már a Hasbro játékgyárnál landoltak.

2000 végétől önálló francia cégként tengették életüket, főleg retró konzolokkal foglalkoztak. 2020-ban közösségi finanszírozással vágtak bele újfent a játékkonzol bizniszbe, miközben decentralizált kriptovaluta kiadásába is belefogtak. Ha megéljük, valószínűleg lesz még saját márkás energiaitaluk és sportcipőjük is.

BlackBerry

Pár évtizede az őskorban a mobiltelefonokon kezelőfelülete számmal ellátott billentyűkből állt, a betűk beviteléhez egyes számokat kellett sokat nyomogatni és tömegek vesztek oda a repetitív stressztől. Ebben a világban nagy király volt a BlackBerry, amire saját hardveres billentyűzetet szereltek és aki ilyet tartott a kezében nem csak menő menedzser, hanem mobilon internetező futurisztikus menedzser volt.

Az 1999-ben Kanadában alapított cég igazán jól tartotta magát, mielőtt evolúciós zsákutca végéig elértek. Az első iPhone bemutatkozása után egy évtizedig bírták. Utolsó eszközüket 2017-ben tervezték, 2022-ben a saját operációs rendszer fejlesztése, szoftveres támogatása és minden más szolgáltatásuk is lehúzta a rolót. A történet azonban nem ért véget: azóta titkosított kiberbiztonsági szoftvereket fejlesztenek autógyáraknak, a Fordnak és a Jaguárnak. A cég történetéről film is készült, Michael Ironside szereplésével. Ha megéljük, valószínűleg lesz még saját márkás energiaitaluk és sportcipőjük is.

MySpace 

Ma már kevesen emlékeznek rá, de a Myspace volt az internet villogó betűs, animált gifes közepe 2005-től 2009-ig: a közösségi média, blogok, Youtube és streaming, fórum egyben. Szórakoztató és vizuálisan pusztító közeg volt. 2005-ben több mint félmilliárd dollárért felvásárolta őket a News Corp médiavállalat. Ebben az időben a Google-t is megelőzték forgalom terén, de aztán történt valami: jött a Facebook és átvette a menőség fáklyáját.

A tízmilliós blokkokban elpárolgó felhasználók gyorsan padlóra vitték a MySpace-t, végül 2011-ben a Specific Media és az idősödő popsztár, Justin Timberlake egykori értéke huszadáért felvásárolták.

2019-ben azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy egy elbaltázott szerver költöztetéssel 12 évnyi felhasználói tartalmat és 50 millió mp3-at semmisítettek meg (ebből az Internet Archive segítségével félmilliót tudtak visszaállítani.) Az oldal jelenleg is elérhető, bár nem sok jót jelent, hogy az elmúlt két évben nem frissült a tartalmuk. Ha megéljük valószínűleg lesz még saját márkás energiaitaluk és sportcipőjük is.

Zynga

A FarmVille egy mezőgazdasági szimulátor volt a 2010-as évek elejének legnagyobb játéka, egy új korszakot nyitott az online játékokban. A virtuális parasztizálás egy addiktív sokdimenziós tamagocsi volt, fejlesztője a 2009-ben alapított Zynga pedig egy igazi unikornis, akárcsak platformja, a Facebook. A Zynga komoly szerepet játszott benne, hogy a Facebook rövid idő alatt lenyomta a közösségi médiában addig piacvezető MySpace-t. A FarmVille-en másfél hónappal indulása után tízmillióan játszottak.

A játékiparban nagy a verseny és a nagy sikert hosszú hanyatlás követte, az addiktív játékmechanikák és a technikai Facebook-függőség árnyékában. A tőzsdén jegyzett cég azóta saját szellemi termék pótálásra kisebb mobiljáték-fejlesztőket vásárolgat fel. Jelenlegi tulajdonosuk a Take-Two Interactive szerint a világ lakosságának mintegy 10 százaléka játszik valamilyen Zynga játékkal. Ha megéljük valószínűleg lesz még saját márkás energiaitaluk és sportcipőjük is.