A dél-ázsiai cégek szolgaállamává válhat Magyarország, idézi az akkumulátoripari ambíciók kritikusait a BBC

Riportot közölt a BBC a magyar akkumulátoripari ambíciókról, részletezve a fejlesztéseket, a kockázatokat, és kitér arra is, hogy mit lát igazán nagy kihívásnak a kormány.

A BBC-nek is feltűnt a duzzadó magyar akkumulátoripari ambíció, riportot közöltek arról, hogyan válna Magyarország a keleti nyitás jegyében, kínai asszisztenciával akkumulátor-nagyhatalommá, leelőzve még a Kína mögött jelenleg második USA-t is.

A lap veterán magyarországi tudósítója Nick Thorpe kitér arra, hogy a Kínával és Dél-Koreával  zajló egyre intenzívebb üzletelést is inkább irigyli a többi uniós tagállam, és idén nyáron már heti 17 repülőjárat indul Kínába Budapestről, valamint, hogy tavaly 10,7 milliárd euróval (4200 milliárd forint) Kína lett a legnagyobb külföldi befektető az országban.

Sorra veszi a fejlesztéseket a debreceni CATL (borítóképünkön), BMW, Eve Energy, a szegedi BYD gyárainak építését, külön kitérve arra, hogy a CATL 7,3 milliárd eurós beruházását 10 százalékkal tolja meg a kormány a magyar költségvetésből, és emlékeztet a Budapest-Belgrád vasútvonal szintén kínai együttműködésben zajló építésére, de arra is felhívja a figyelmet, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök idén tavaszi európai látogatása alkalmából csupán három államot keres fel: Szerbiát, Francia- és Magyarországot.

Idézi a kritikusokat, akik szerint több kockázata is van a nagy ambícióknak, például egyre fokozódnak a környezetvédelmi problémák és kockázatok miatti tiltakozások, a fejlesztések a lehetőségeket kimerítő vízigénye nyomán Magyarország víz-szuperhatalmi státuszát kockáztatja az elektromobilitási szuperhatalmi státusz kedvéért, miközben az sem biztos, hogy lesz elég munkaerő az új gyárakba, a CATL-ben például 9000 dolgozó kell majd, miközben a kormány migránsozással jut újra és újra hatalomra, valamint ,hogy az olcsón adott munkaerővel, és földdel, a nagylelkű kormányzati ösztönzőkkel

Magyarország a kínai és dél-ázsiai nagyvállalatok szolgaállamává válhat.

A lap szerint a kockázatokkal a kormányzat is tisztában van, és idézi Orbán Balázst, a Miniszterelnökség politikai igazgatóját, aki szerint még meg kell győzni a beruházókat, hogy ne csak a gyártást hozzák ide, de a kutatást is.