Az Európai Unió történetében eddig két tagállammal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indították csak meg a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett uniós eljárást. A procedúra akár egy tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az Európai Tanácsban.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében arra szólította fel a Tanácsot, hogy akadályozza meg a magyar hatóságokat az Európai Unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket főként az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta. Azóta rendszeresek a tárgyalások a Bizottság és a kormány között, de az Orbán Viktor vezette kabinet elutasítja a jogállamisági elvárások teljesítését, az egyeztetések így évek óta megrekedtek.
Lengyelország esetében az Európai Bizottság 2017 decemberében indította az eljárást, mert úgy ítélték meg, hogy veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége a bírói kinevezésekre vonatkozó törvénymódosítások miatt. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal kapcsolatos kritikával, de ez az eljárás sem lépett tovább sehova. A magyar kormány, valamint az előző varsói vezetés meg is egyeztek: a szavazati jog felfüggesztéséről szóló tanácsi, egyhangúságot követelő szavazásokon megvédik a másikat a vétójukkal. A 7. cikk a szavazati jog mellett az uniós források elvesztésével is járhat.
Az uniós források jövőjéről, a magyar támogatási programokról és a jogszabályi változásokról részletesen szó lesz szakmai eseményünkön.
Míg a magyar kabinet esetében egyre inkább szorgalmazza az Európai Parlament, hogy továbbléptessék az eljárást és döntsenek a szavazati jog elvételéről, addig Varsó hamarosan orvosolhatja a felvetett problémákat és következmények nélkül lezárhatja azt.
Az őszi választásokon nyertes Donald Tusk kormánya már nem ígér ilyesmit. Adam Bodnar, Lengyelország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere ráadásul azt ígéri, hamarosan eleget tesznek az uniós követeléseknek, hogy következmények nélkül lezárják az eljárást.
Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős és Didier Reynders igazságügyi biztosok hétfőn tárgyaltak Bodnarra, valamint egy „cselekvési tervet” mutattak be a jogállamisággal kapcsolatos problémák megoldására. Az Európai Bizottság támogatást ígért Lengyelországnak a terv végrehajtásához és a 7. cikk szerinti eljáráshoz vezető problémák megoldásához.
Jourová biztos méltatta az új lengyel kormány eltökéltségét a jogállamisággal kapcsolatos aggályok azonnali megoldására. A terv célja a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetése, amire minden esélyük meg is van. Az új miniszterelnök, Donald Tusk hivatalba lépése óta gyorsan visszacsinálta ezeket a változtatásokat.
Bodnar elismerte ugyan, hogy az eljárás hivatalos lezárása időbe telik, de hangsúlyozta az ügy sürgősségét. A cél az, hogy az eljárás júliusig lezáruljon a Tanács belga elnökségének végéig. Mindezt fontosnak tartja Tusk kormánya, hogy így Lengyelország visszaszerezze vezető szerepét az EU-ban, különösen Oroszország ukrajnai inváziójával összefüggésben.
Közben viszont Tusk újabb kihívással néz szembe, mivel a lengyel gazdák blokádot terveznek az ukrán határon, hogy tiltakozzanak az olcsó import ellen, ami próbára teszi Lengyelország Kijevnek nyújtott támogatását.
Címlapkép: Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter beszél egy sajtótájékoztatón Laura Codruta Kovesi uniós főügyésszel folytatott megbeszélése után Lengyelországban, 2024. január 29-én. A fotó forrása: Andrzej Iwanczuk/NurPhoto via Getty Images.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·