Finnország és Svédország még 2022 májusban kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajnát lerohanó oroszok jelentette fenyegetettség miatt. Talán maguk sem tudták, hogy bőven lesz még idejük átgondolni ezt. A magyar kormány ugyan 2022 júliusban benyújtotta a parlamentnek a ratifikációról szóló javaslatot, aztán elkezdődött egy 20 hónapos, alapos körüljárása annak, mit jelent a bajtársiasság.
1.
Az Aranybulla is fontos témakör természetesen - válaszolta Gulyás Gergely 2022 októberben a kormányinfón arra a kérdésünkre, hogy miért halogatják a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazását, miközben az Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvény elfogadása is belefért a parlamenti munkába. Gulyás aztán közölte, hogy munkaszervezési kérdésről van szó, először azokat a jogszabályokat fogadja el az Országgyűlés, ami az Európai Unióval való megegyezéshez szükséges, de szerinte még 2022-ben megszavazhatja a parlament a NATO-bővítését.
2.
Folyik a társadalmi vita - lepte meg a közvéleményt Balla György, a Fidesz-frakcióvezető-helyettese 2022 novemberben, amikor arról kérdezték, hogy a magyar parlament miért nem veszi még napirendre sem a két skandináv ország NATO-csatlakozását. Ekkora a tagországok közül már csak Magyarország és Törökország nem szavazta meg a szövesztség bővítését. A meglepő társadalmi vitáról, aminek még meglepőbb módon nem volt záró határideje sem volt - Gulyás Gergely egy kormányinfón elismerte, hogy mivel a svéd és finn csatlakozás támogatása eldöntött tény, a vita eredménye sem változtat ezen, és amúgy sem kötelező kiírni, mert nemzetközi szerződést érint, dehát az EU több más ügyben is elvárta volna a társadalmi vitát, ezzel most akkor teljesítjük Brüsszel kérését.
3.
„Igennel erősítettük meg Kövér László házelnök úr döntését a gyurcsányisták provokációjáról” - írta ki Facebookra Németh Szilárd 2022 november 8-án. Az igen itt azt jelentette, hogy fenntartják Kövér László házelnök eredeti napirendjét, és hiába kezdeményezte a DK és az MSZP is, hogy kerüljön az Országgyűlés elé a NATO-bővítés is, a kormánypárti többség mindkétszer elutasította azt, és ragaszkodott a ratifikáció további jegeléséhez.
4.
Bár Orbán Viktor azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy támogassák a svéd és a finn NATO-csatlakozást, de a frakció nagyon megosztott a kérdésben, „komoly vita alakult ki a svéd, finn NATO-csatlakozásról. Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek” - jelentette be farccal, a szöveget nem elröhögve Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2023 februárban.
5.
„Világossá tettük, hogy a magyar kormány, a magyar köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlamenti képviselők nagy része támogatja Svédország NATO-tagságát" - közölte Hende Csaba, aki a kétkedő Fidesz-frakció kirándulócsoportját vezette egy finn és svéd túrán. „Kívánatos volna, ha a svéd politikusok, kormánytagok, EP-képviselők alaptalan vádak alapján nem terjesztenék azt, hogy Magyarországon veszélyben a jogállam” - tette még hozzá az egyébként elégedettnek tűnő delegációvezető. Történt mindez 2023 március 7-én.
6.
„Brüsszel hazudik, mint a disznó” - hozott egy újabb érvet a finn és a svéd csatlakozás halasztására 2023 március 16-án Balla György fideszes frakcióvezető-helyettes, összemosva az EU-s vitákat a katonai szervezet bővítésével.
7.
A Fidesz-frakció nevében tájékoztatom Önöket, hogy döntöttünk Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról - közölte Kocsis Máté 2023. március 17-én, éppen aznap, amikor Erdogan török elnök is bejelentette, hogy a két jelentkező közül a finnek csatlakozását támogatja a svédekét még nem. „Svédország ügyében a képviselőcsoport később dönt” - közölte Kocsis is, hozzátéve, „hogy a Magyar Országgyűlés szuverén testület, hazánk legfőbb népképviseleti szerveként kizárólag egyetlen felettese van: a magyar választópolgárok közössége. Ezért semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadunk el sem külföldről, sem külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon”.
8.
444: Mit vár egészen pontosan a kormány a svédektől?
Gulyás Gergely: Bizalomerősítő lépésekre van szükség.
444: De ez mit jelent konkrétan?
Gulyás: Azt majd a svéd kormány eldönti. Nem mi kérjük a svéd kormányt arra, hogy Magyarország csatlakozását támogassa, hanem fordítva. Ezért a kezdeményezés tőlük kell, hogy jöjjön. (Kormányinfó, 2023. április 6.)
9.
Elég goromba dolog egy kormánytagtól technikai kérdésnek minősíteni egy parlamenti döntést - reagált Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentésére Kocsis Máté frakcióvezető Tusványoson 2023 júliusban a Telexnek nyilatkozva. Szijjártó azért minősítette hirtelen pusztán technikai kérdésnek a svéd csatlakozás megszavazását, mert a másik makacskodó tagország, Törökország egy nagy lépést tett a ratifikáció felé azzal, hogy Erdogan elnök jóváhagyta a svéd NATO-tagsági kérelemnek a parlament felé továbbítását. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pedig arról beszélt, hogy „Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került.”
10.
„Kérnek valamit és aztán idejönnek és lefejelnek, meg kiszúrják az autónk kerekét... hát micsoda magatartás ez?!”” - kérdezte 2023 szeptemberben Kocsis Máté a Fidesz és a KDNP frakciója kihelyezett frakcióülése után, ahol közösen nézték meg azt a kisfilmet, amelyet a svéd közszolgálati televízió készített Magyarországról, de valójában egy 2019 óta elérhető vizuális tananyag a magyar demokrácia leépítéséről. „Önök sürgetik az országgyűlési képviselőinket, hogy ratifikálják az Önök NATO-csatlakozását, miközben továbbra is azzal vádolják őket, hogy lerombolták a magyarországi demokráciát. Ez az ellentmondás most még inkább kiéleződött, és egy cseppet sem segíti az Ön folyamatos követelésének teljesítését. Azt remélem, hogy ezt végre komolyan figyelembe veszik.” - csatlakozott rá erre Orbán Viktor is a Parlamentben, hozzátéve, hogy Magyarországnak nem sürgős a szavazás.
11.
„Jogunk van azt mondani, ti svédek agyilag sérült idióták vagytok” - jelezte véleményét Bencsik András a Sajtóklubban 2023. szeptember 25-én.
12.
„A Fidesz-frakció az nem egy szavazógyár, a kormány nem mondhatja meg, hogy mire szavazzanak” - nyilatkozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az ATV-ben január 24-én az elhúzódó parlamenti döntésről a svédek NATO-csatlakozásáról.
13.
Index: A kormány világossá tette, hogy egységes ebben a kérdésben, ugyanakkor lehet tudni, hogy a Fideszben kik nem támogatják a csatlakozást?
Kövér László: Most éppen az egyik ilyen taggal beszél. De pontosítanék: én is örülnék, ha reménybeli szövetségeseink mielőbb megadnák nekem az esélyt, hogy jó lelkiismerettel megváltoztathassam az álláspontomat. (2024. január 25.)
14.
„A kormány olyat ígért, amit nem tudott teljesíteni” - közölte Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért állították már másfél éve, hogy biztosan nem Magyarország lesz az utolsó tagország, amelyik jóváhagyja a NATO bővítését. A török parlament január 23-án már támogatta a svédek felvételét.
2024. február 20-án Kocsis Máté jelezte Kövér Lászlónak, hogy a Fidesz-frakció megszavazza Svédország NATO-csatlakozását, a svéd miniszterelnök pénteken Budapestre jön, a parlament jövő héten szavazhat.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·