A magyar kormány brüsszeli kereszttűzbe kerülhet az uniós források vitájában

De Croo, akinek országa január 1-jén vette át az EU Tanácsának soros elnökségét, hangsúlyozta, hogy az európai polgárok stratégiai megoldások tekintetében egyre inkább az uniós közös válságkezelésre támaszkodnak Oroszország ukrajnai inváziója, egy globális világjárvány utóhatásai és a Közel-Keleten zajló konfliktus közepette.

„Az európai lakosság – még az euroszkeptikusabbak is – minden egyes nagyobb kihívás esetén Európára várják e kihívások megoldását, mert az országok egyedül nem képesek rá” – jelentette ki De Croo, megjegyezve a prioritások átrendezésének szükségességét és a további források eredetéről szóló viták megindítását.

Ennek lényege az lenne, hogy új uniós adókat vessenek ki, amelyek a tagállami büdzsék helyett – legalább részben – egyből az EU-s közös büdzsébe folyhatnának be.

A belga miniszterelnök javaslata egybeesik a tagállami vezetők között folyamatban lévő tárgyalásokkal, amelyek célja a blokk 2021-2027-es költségvetésének felülvizsgálata. Ez Ukrajnára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, mintegy 50 milliárd eurónyi támogatást biztosítana Kijevnek. Korábban az uniós államok ellenezték az Európai Bizottság 66 milliárd eurós többletforrás iránti kérelmét, amelyet később az Európai Tanács decemberi ülésén 21 milliárd eurónyi pluszbefizetésre csökkentettek, hogy biztosítsák a tagállamok támogatását.

Végül ezzel a javaslattal 26 tagállam egyhangúlag egyetértett, de Magyarország megvétózta a tervezet elfogadását. Így február 1-jére egy rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze a magyar kormány miatt, hogy megállapodhassanak a Kijevnek szánt támogatások folyósításáról, de emellett több pénz jutna a migrációs válság kezelésére, valamint a közös EU-s hitelfelvétel megemelkedett kamatterheire.

Bár az EU jelenleg is kap hozzájárulásokat a tagországoktól, valamint közvetlenül részesedik az importvámokból, a rendelkezésre álló források továbbra sem elegendők. De Croo javaslata bevezeti az egész blokkra kiterjedő adók kivetésének lehetőségét, amit viszont több ország ellenez. Köztük az Orbán Viktor vezette magyar kabinet, valamint az észak- és kelet-európai országok sem támogatják azt.

De Croo nem részletezte a többletbevételek lehetséges forrását, elismerve, hogy sok uniós vezető vonakodik növelni nemzeti hozzájárulásait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ettől még több finanszírozásra van szükség.

Az Európai Parlament a szén-dioxid-kibocsátás és a multinacionális nyereségek uniós szintű megadóztatását szorgalmazza, amely 2028-ig évi 36 milliárd eurót hozhatna. A belga elnökséget kritikus lehetőségnek tekintik arra, hogy kompromisszumot kössenek, mielőtt Magyarország – amely arról ismert, hogy ellenzi az uniós szintű adókat és blokkolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat – átveszi az elnökséget hat hónap múlva – értékeli a helyzetet a Politico.

A megbeszélések során szóba kerül az is, hogy az EU hogyan osztja el pénzeszközeit, és De Croo kiemelte, hogy a mezőgazdaságon és a Kohéziós Alapon túl más prioritásokat is figyelembe kell venni. Hangsúlyozta a demokratikus legitimáció erősítésének fontosságát az EU közvetlen finanszírozásának biztosításával.

A finanszírozási vita sürgősségét az EU előtt álló geopolitikai kihívások, többek között Oroszország ukrajnai fellépése és a változó globális környezethez való alkalmazkodás szükségessége is alátámasztja. Mivel a blokk új tagországok, például Ukrajna fogadására készül, De Croo hangsúlyozta, hogy a további bővítés előtt jobbá, erősebbé kell válnia az uniónak.

Címlapkép: Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke érkezik az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben, Belgiumban 2023. december 15-én, pénteken. A fotó forrása: Ksenia Kuleshova/Bloomberg via Getty Images