Az Orbán-kormány egyelőre nem támogatja az Oroszország elleni 13. uniós szankciócsomagot, jelezve, hogy nem értenek egyet azzal, hogy korlátozásokat vezessenek be az atomenergia területén. Azonban ez egyelőre nem is része a tervnek.
Az uniós nagykövetek találkozóján Magyarország több időt kért a szankciócsomag értékelésére, ami kétségessé teheti a február 24-re kitűzött határidőt az elfogadására. A dátum szimbolikus, mivel ez az Ukrajna elleni orosz invázió kétéves évfordulója. Bár diplomaták Magyarország álláspontját „szokásos lábatlankodásnak” minősítették, nem számítanak arra, hogy a budapesti kormány megakadályozná a csomag elfogadását.
A 13. csomag elsősorban exporttilalmakat tartalmaz azon vállalatokkal szemben, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy segítik a technológiai termékek exportjára vonatkozó szankciók kijátszásában vettek részt. Első alkalommal kínai vállalatok is célkeresztbe kerülnének, amelyek ellátják Oroszországot.
Az EU fontolgatja továbbá, hogy szankciókat léptet életbe olyan személyek, például észak-koreaiak ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy támogatták Oroszország ukrajnai invázióját. Az átfogó lista közel 200 bejegyzést tartalmaz az EU szankciókra vonatkozó összetett jogi keretének különböző mellékleteiben.
Külön fejlemény, hogy Észtország, Lettország és Litvánia – annak ellenére, hogy az ukrajnai konfliktus miatt az EU szankcióinak határozott támogatói – a jelentések szerint nehézségekkel küzd az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös 1600 kilométeres határuk ellenőrzésével. A balti határátkelők kulcsfontosságú célpontokká váltak azok számára, akik a potenciálisan katonai célú árukra, valamint az olyan luxuscikkekre, mint az autók, vonatkozó szankciókat próbálják kijátszani.
Címlapkép forrása: EU
English (US) · 
Hungarian (HU) ·