Abdoulaye Diabate csupán öt éves volt, amikor maláriás lett. Túlélte a szúnyogok által terjesztett életveszélyes betegséget, három- és négyéves unokaöccse azonban kevésbé volt szerencsés.
Diabate azóta megszállottja a fertőzés megelőzésének. Hazájában, Burkina Fasóban, egy egészségtudományi kutatóintézet parazitológiai vezetőjeként egy olyan innovatív technika kifejlesztésén dolgozik, amely génszerkesztéssel kiirthatja a maláriát terjesztő szúnyogokat.
„Reményt nyújt a malária elleni küzdelemben” – indokolta döntését egy tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezet, amely a Falling Walls, Leomló falak elnevezésű elismerését ítélte oda a professzornak és kutatónak.
Abdoulaye Diabate volt a tíz kitüntetett közül az egyetlen afrikai, aki „legfejlettebb genetikai megoldásokkal hozzájárult a malária elleni küzdelemhez” – szögezte le a civil alapítvány, amely feladatául tűzte ki az átfogó tudományos kutatás támogatását.
Prof. Abdoulaye DIABATE, Africa's leading champion of gene drive technologies for malaria control, has won the 2023 Falling Walls Science Breakthrough of the Year Award for Science & Innovation Management
~
Prof. Diabate works at the Institute de Recherche en Sciences De la... pic.twitter.com/dbFM1Nyf6f
A malária a vezető halálok Diabate hazájában. A nyugat-afrikai ország 22 millió lakosának majdnem mindegyike, kivált a gyerekek a fertőzés kockázatának vannak kitéve – az Egészségügyi Világszervezet szerint.
Tavalyelőtt a malária csaknem 19 ezer embert ölt meg Burkina Fasóban – a WHO regionális irodájának adatai szerint.
Rendületlenül terjed
A betegség a tágabb afrikai térségben is vezető halálok.
A védekezés és megelőzés éveken át a rovarirtó szerekkel permetezett szúnyogháló alkalmazása volt, ami részben csökkentette a fertőzések és elhalálozások számát.
A megbetegedések száma azonban továbbra is „elfogadhatatlanul magas”, és 2015 óta tovább nőtt – állapította meg a WHO, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a fertőzést terjesztő szúnyogok kezdenek immunissá válni a rovarölőkkel szemben. Ezeket elsőként Etiópiában észlelték.
A malária tavalyelőtt globálisan 619 ezer áldozatot követelt, messze a legtöbbet Afrikában, ahol a végzetesen fertőzések 96 százalékát regisztrálták.
A kontinensen az áldozatok négyötöde öt év alatti gyermek volt – jelentette az Egészségügyi Világszervezet.
Új technológia
A betegség egyetlen módon győzhető le, a harci eszközök megújításával – hangoztatja Diabate, aki elismeri, hogy az ágyhálók „fantasztikus munkát” végeztek, de a szúnyogok rezisztenciájának kialakulása miatt ez a védekezés mára elavult.
A professzor szerint a hagyományos eljárás kudarcot vallott, ezért korszerű, géntechnológiai eljárás kidolgozásán dolgozik, amely szerinte „megváltoztathatja a játék menetét”.
A betegséget a kizárólag a maláriaszúnyog, az anopheles nősténye terjeszti csípésével. A hím nem csíp, így nem is fertőz.
Génszerkesztéssel Diabate szerint elérhető, hogy a nőstények csak hím utódokat hozzanak világra, így a maláriaszúnyog populációja előbb-utóbb kihal, a malária terjedése pedig ezáltal leáll.
Pro és kontra
A technológia alkalmazása szerinte még néhány évet igénybe vesz, az első, még 2019-ben végzett kísérletek azonban biztatók voltak.
Végzetes gén beadásával ölte meg az amerikai Oxitec biotechnológiai cég 2013-ban a sárgalázat és a zika-vírust terjesztő aedes aegypti szúnyog nőstényeit. A génmódosított nőstények utódai még lárvaállapotban elpusztultak.
Génszerkesztéssel azonban Abdoulaye Diabaten kívül korábban senki sem próbálkozott.
Egy malawi kutató szerint a génszerkesztés „jó innováció, ha megfelelő időben alkalmazzák”, az ökológiai hatása azonban egyelőre nem feltárt.
Egy német érdekvédelmi szervezet, a Save Our Seeds, SOS egyenesen a génszerkesztés ellen kampányol, mert „egy faj kiirtása vagy manipulálása az egész ökoszisztémára nézve következményekkel jár”. Arra emlékeztettek, hogy ez emberre veszélyes szúnyogok például madarak és szitakötők fő táplálékforrásai.
(Borítókép: Smith Collection / Gado / Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·