Törött linkek, japán nyelvű YouTube-videók és pontatlan információk a leggyakoribb hibák, amiket a mesterségesintelligencia-alapú chatbotok prezentálnak a felhasználóknak az európai parlamenti választásról – állítja egy nemrég megjelent elemzés.
Június 6-a és 9-e között tartják az európai parlamenti választásokat, ami az első olyan EP-választás lesz, amikor a meghamisított képek és videók mellett a mesterséges intelligenciával (MI) által előállított tartalmak is gondot okozhatnak a kampányidőszak alatt.
Utóbbin az Európai Bizottság is aggódik, ezért még márciusban arra szólította fel az MI-alapú chatbotokat fejlesztő nagyvállalatokat – Google, Microsoft és a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI –, hogy fejtsék ki, hogyan limitálják az MI-t használó eszközeikhez kapcsolódó potenciális kockázatokat az EP-választások kapcsán.
Ezzel párhuzamosan egy berlini székhelyű civil szervezet, a Democracy Reporting International készített egy elemzést, amiben a négy legtöbbet használt chatbotot vizsgálta, hogy mennyire pontosak az ezekkel az eszközökkel előállított tartalmak információi az EP-választásról.
A kutatást, amit a Politico szemlézett, arra a következtetésre jutott
a chatbotok ugyan politikailag semleges álláspontot követtek, azonban nagyon sok esetben pontatlan információkat adtak.
A leggyakoribb hiba a pontatlan információk voltak, például a választás dátumáról vagy a szavazás módjáról, de ezenkívül a felhasználóknak sok esetben irreleváns adatokat vagy hibás linkeket ajánlottak további tájékozódáshoz – például japán nyelvű YouTube-videókat.
A berlini civil szervezet társalapítója és ügyvezető igazgatója a Politiconak arról beszélt, az nem lepte meg őket, hogy a chatbotok sok esetben rossz információkat közöltek,
mivel a mesterséges intelligencia gyakran talál fel „tényeket” a válaszadásai során.
A kutatók még március közepén tették fel ugyanazt a 10 kérdést 10 különböző nyelven a chatbotoknak. Elemzésük szerint a legpontosabbnak a ChatGPT legújabb, fizetős verziója, a 4.5 bizonyult, míg a legrosszabbul a Google Geminije teljesített. Ezzel kapcsolatban a Google szóvivője a lapnak arról beszélt, a kutatás pillanatában még nem minden korlátozást vezettek be, de folyamatosan próbálják javítani a Gemini teljesítményét.
Ugyanúgy további fejlesztéseket ígért a Microsoft is, aminek a célja, hogy ilyen kérdések esetén az MI-jük a hivatalos szervek oldalára tereljék tovább a felhasználókat.
Egyébként nem kizárólag az Európai Unióban tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia veszélyt jelenthet a választásokra: idén az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Indiában is fontos választásokra kerülnek sor, és az egyre élethűbb videó- és hangfelvételeket előállító MI használatával akár befolyásolni is lehet a választókat, amennyiben nem tűnik fel nekik az álhír.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·