A NASA embereket is küldene a Marsra, nemcsak robotokat, ez azonban egy olyan összetett feladat, amit a földi körülmények között elég nehézkes gyakorolni. Itt jön be a képbe a Frontier.
Amikor a Perseverance Mars-járó 2021-ben elérte a vörös bolygót, és elindult a landolási folyamat, a leszállásnak volt egy része, amit a mérnökök csak a rettegés 7 perceként emlegettek. Ez volt az az intervallum, amíg a leszállóegység önállóan manőverezett a légkörben, hogy biztonságosan elérje a bolygó felszínét. Mint azóta már tudjuk, a rendszer sikerrel vette az akadályt.
Az emberes küldetésnél annyival lesz egyszerűbb a helyzet, hogy lesznek a helyszínen olyanok, akik irányítani tudják a ritka légkörben leszálló űrhajót. A probléma ott kezdődik, hogy ők nem igen tudnak a Földön gyakorolni. Eric Nielsen, a NASA Langley Kutatóközpontjának vezető kutatója szerint a földi létesítményekben – például a szélcsatornákban – csak korlátozott teszteket lehetne végezni, melyekből nem lehetne elegendő adatot kinyerni a marsi körülmények megértéséhez. A szakemberek ezért úgy döntöttek, hogy a szuperszámítógépeket hívják segítségül.
Az Interesting Engineering arról ír, hogy a NASA jelenleg a világ legerősebb szuperszámítógépét, az amerikai Frontiert használja erre a célra. A mérnökök egy olyan (virtuális) űrhajóval végzik a szimulációkat, amelynek nincsen ejtőernyője, ehelyett a hőpajzsba beépített hajtóművek segítségével lassulna le a felszínhez közeledve.
Nielsen szerint mivel még soha nem repültek ilyen űrhajóval, a legnagyobb kérdés az, hogy vajon képesek lesznek-e az asztronauták megfelelő módon irányítani a landolást.
A másik probléma a hatalmas tömeg, amit kontrollálni kell majd. Az eddigi egységek nagyjából 1 tonnával érkeztek meg a légkörhöz, ám az emberek felszerelése miatt valahol 20-50 tonna között lehet a jövőbeni űrhajó tömege. Az ejtőernyő a ritka légkör miatt itt más kevésnek bizonyulna.
A kutatók 2023-ban kezdték el a szimulációkat, de azt megelőzően, 2021-ben már tesztelték azt is, hogy a folyékony oxigénnel és metánnal működő hajtóművek milyen kölcsönhatásba lépnek majd a marsi légkörrel. Minden egyes szimuláció 1000 TB adatot szolgáltatott, és körülbelül 15 000–20 000 grafikus processzor végezte el a számítási feladatokat.
Bár a csapat egyelőre nem végzett a munkálattal, már most úgy vélik, hogy a tesztek hasznos eredményeket adnak majd a marsi küldetések számára. Ettől persze a hétpercnyi rettegés megmarad majd a következő leszállásnál is, csak nem a irányítási távolság, hanem az irányítási nehézség miatt.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·