Cikkünk frissül.
A Fővárosi Törvényszéken tanú-meghallgatásokkal folytatódott annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Tanúként idézték az iskola igazgatóját is, de Rábel Krisztina a tankerület vezetője is megjelent a tárgyaláson, ám ő kép és hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá.
A novemberi tárgyaláson megjelent a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője is, Rábel Krisztina, aki sokkal felkészültebbnek bizonyult, mint a Belső-Pesti Tankerület vezetője, Marosi Beatrix, aki a bíróságon nem tudta megmondani, hogy mi alapján választotta ki azt az öt tanárt a Kölcseyből, akiket kirúgott. Rábel Krisztina akkori elmondása szerint egyhétnyi engedetlenségnél húzta meg a határt, azokat a tanárokat bocsátotta el, akik ezt átlépték. Azt is leszögezte, hogy nem kapott felülről utasítást a tanárok kirúgására, de egyeztetett a központtal.
A tárgyalás tisztázó kérdésekkel indult, melyben a felperesi állítás az volt, hogy nem a munkajogi szabályok miatt rúgták ki a tanárokat, hanem azért, mert ők voltak a polgári engedetlenség arcai, akiket csak nem vagy minőségromlás nélkül nehezen tud pótolni az iskola. Szerintük a tankerület azzal akart odaütni egyet az iskolának, hogy abbahagyják a polgári engedetlenkedést, hogy a legjobb tanárokat küldték el.
Rábel Krisztina szerint az elmaradt óraszámok döntöttek, nem különböztette meg negatívan a Karinthy-t a többi iskolától az alapján, hogy itt voltak a polgári engedetlenség arcai. Szerinte a pedagógusok pótolhatatlansága sem igaz, ugyanis szerinte pótolva lettek a tanárok. Rábel Krisztina azonban óraszámokról beszélt és nem arról a tudásról, minőségi munkaerőről, amit az iskola vesztett az említett tanárok kirúgásával. Szerinte a felperesi állítással ellentétben osztálymegszüntetés sem történt a kirúgások miatt, mert már egy korábbi tanévben döntött arról, hogy nem indul kéttannyelvű osztály.
A felperesek állítása szerint az is igazolja, hogy nem sikerült pótolni a kirúgott tanárokat, hogy hónapokon keresztül még visszatanítást kellett végezniük a szülők költségére. Rábel Krisztina ezt nem visszatanításnak nevezte, hanem magántanításnak.
A felperesek a Karinthy megkülönböztetésében példaként hozták azt is, hogy a tankerület azzal sem foglalkozott, hogy iskola igazgatója többször jelezte a tankerületnek, hogy életveszélyes beázási problémák vannak. Rábel Krisztina szerint vizsgálták ezeket a problémákat és nem voltak életveszélyesek. Hozzátette, hogy a 18. kerületben ez az iskola kapta a legtöbb karbantartási támogatást, de azt Rábel nem állította, hogy „ne lehetne minden iskolára tízszer többet költeni”.
Ezzel lezárult a perfelvételi szakasz. A tárgyalás az iskola igazgatójának tanúmeghallgatásával folytatódik.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·