Portfolio 2023. december 06. 09:54
Holczinger Norbert, a felügyelet Fenntartható pénzügyek főosztályának a vezetője elmondta: a biztosítóknak nagy tapasztalatuk van a környezeti kockázatok kezelésében, ezek jellege és számossága azonban megváltozott mára. A korábbi időjárási modellek például már nem adnak megbízható képet, az új kockázatok pedig a biztosítók eredményességére és tőkehelyzetére is kihatnak.
Az MNB a zöld mandátuma alapján támogatja a pénzügyi intézmények fenntarthatósági fordulatát, ennek érdekében már több lépést is tett az elmúlt években, többek között zöld ajánlást adott ki a hitelintézeteknek és zöld tőkekövetelményeket fogalmazott meg számukra. A biztosítók és biztosítások estében klímastressztesztet és zöld pénzügyi termékkeresőt indított, most pedig zöld biztosítói ajánlást adott ki.
A biztosítók a mérleg mindkét oldalán (eszköz és kötelezettség) érintettek a klímakockázatokban.
Vannak fizikai kockázataik (pl. megváltozó éghajlat, biztosítás nélküli károk növekedése), átállási kockázataik (pl. értékpapírok mint biztosítói befektetések átértékelődése, szabályozási, fogyasztói és technológiai változások) és felelősségi kockázataik is (pl. a reputáció terén) is.
A klímaváltozás növeli a szélsőséges események gyakoriságát. Példaként említette Holczinger Norbert a 2011-es thaiföldi árvizet, amely a modern történelem egyik legsúlyosabbja volt, lerombolta a fővárost és lebénította a globális értékláncokat, így az ingó- és ingatlankárok mellett gyárleállásokat, bevételkieséseket és messze mutató gazdasági károkat okozott. Hasonlóan szélsőséges esemény volt a 2022-es magyarországi aszály is, amely 244%-os kárhányadot jelentett a biztosítóknak az egy évvel korábbi 8% után (41 milliárd forint kár 17 milliárd forint díjbevételre). Magyarországon 70 éve, Európában 500 éve volt a tavalyihoz hasonló aszály.
Szélsőséges esetben a privát biztosítók akár ki is vonulhatnak bizonyos vagyoni és felelősségi kockázatok fedezéséből, Floridában a viharkárok esetében már megfigyelhető a jelenség: brutálisan megdrágulnak a biztosítások, illetve bizonyos lakásokat már nem biztosítanak a magántársaságok. Sokak vélekedésével ellentétben az életbiztosítások is érintettek, hiszen a klímaváltozás a kockázatközösség tagjainak élettartamára és egészségi állapotára is hatással van. A Portfolio kérdésére válaszolva Holczinger Norbert elmondta: vannak példák a halandóság és az egészségügyi kockázatok növekedésére (mortalitás, kockázatok), ezek azonban most még egyedinek, illetve rövid távúnak tekinthetők, hosszú távú következtetéseket még nehéz levonni.
Az MNB közelmúltban lefolytatott klímastressztesztje az aktuális helyzetről azt mutatja, hogy a biztosítók átállási kockázata jelentős, mértéke azonban kezelhető. A felügyelet a stresszteszt során 2050-ig vizsgálta az eszközoldali átállási kockázatokat három forgatókönyv esetén. A biztosítók saját eszközértéküket rendezett átállás esetén tudják hosszú távon maximalizálni.
Felmérést is végzett az MNB tavaly ősszel arról, hogy 22 hazai biztosító miként gondolkodik a kérdésről. Csaknem minden második biztosítónál volt már felelőse a témakörnek a vállalatirányításban, és a döntésekben is megkezdődött az ESG-szempontok figyelembevétele (71% jelezte ezt), illetve a befektetések esetében is mintegy háromnegyedük figyelembe veszi e kockázatokat. A felmérés ugyanakkor arról is tanúskodik, hogy a biztosítók elköteleződése még nem minden területen kellően erős.
Az MNB friss ajánlása a zöld biztosítói fordulat érdekében három célra koncentrál:
- hogy vegyék figyelembe a biztosítók a környezeti tényezőket,
- álljanak át a fenntartható működésre,
- készüljenek fel az ezzel kapcsolatos jogszabályi változásokra.
Az ajánlás olyan témákat tartalmaz, mint
- az üzleti modell és stratégia – kockázatok és lehetőségek azonosítása legalább 10 éves időtávon;
- a vállalatirányításban dedikált szervezeti egység vagy egyszemélyi felelős szükséges, az igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületnek kellőképpen informáltnak és a kockázatokat értőnek kell lennie, emellett a belső kontroll funkciókat és a munkavállalók ezirányú képzését is elvárja az MNB;
- a kockázatvállalás és –kezelés egyrészt az általános alapelvek, másrészt a működési kockázatok kezelése szintjén: ennek során többek között lehetőség szerint zöld / sötétzöld alapokat kell indítaniuk a biztosítóknak, a veszteségadat-gyűjtésnek ki kell terjednie az éghajlatváltozás okozta veszteségekre, fel kell mérni a jogi és reputációs kockázatokat. Az MNB szerint jó gyakorlatnak számít a környezeti irányítási rendszer működtetése;
- a közzétételek és jelentések során a témáról megbízható adatokat, érdemi és jól értelmezhető információkat kell közzétenniük a biztosítóknak.
A Portfolio kérdésére a főosztályvezető elmondta: jelenleg nincs napirenden limit elvárások bevezetése a biztosítók számára arra vonatkozóan, hogy mennyi zöld befektetést tartsanak, mennyi zöld terméket kínáljanak.
Egy évük van az intézményeknek a felkészülésre: az ajánlás előírásai 2025-től élesednek, a jövő év még a felkészülés éve lesz
– jelezte Holczinger Norbert. Ez utóbbi részeként 2024. június 30-áig a biztosítóknak gap elemzést és akciótervet kell készíteniük.
Címlapkép forrása: Shutterstock
English (US) · 
Hungarian (HU) ·