Április 16-án kezdené új munkáját Markus Pieper német kereszténydemokrata EP-képviselő, miután Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még januárban nevezte ki a frissen felállított kis- és középvállalkozások megbízottjává.
Az Európai Bizottság szerint a kiválasztás során minden rendben történt és Pieper volt a legalkalmasabb jelölt,
ugyanakkor az Európai Bizottság négy tagja és az EP is úgy véli, Pieper azért kapta meg a munkát, mert von der Leyenék kivételeztek vele.
Sajtóhírek szerint ugyanis két másik jelölt is magasabb pontszámot ért el a kiválasztási folyamat során, azonban végül a von der Leyennel ugyanúgy a német CDU-ban politizáló Pieperre esett a választás.
Az ügy kapcsán először az Európai Parlament fogalmazta meg aggályait. Több EP-képviselő, köztük a leghangosabban Daniel Freund kritizálta a döntést, mivel szerinte von der Leyenék nem transzparens módon, a saját szabályzataikat megszegve választották ki a 60 éves német EP-képviselőt, de példátlan módon még négy biztos, Josep Borrell, Nicolas Schmit, Paolo Gentiloni és Thierry Breton is egy közös levélben követelt válaszokat az EB-elnöktől.
Az Európai Parlamentben április 11-én még egy állásfoglalást is elfogadtak, amiben Pieper kinevezésének a visszavonását és új, ezúttal valóban átláthatóbb kiválasztási folyamatot követelnek az Európai Bizottságtól – ugyan a Daniel Freund által benyújtott állásfoglalásnak nincs jogi kötőereje, de ezzel is nő a nyomás az EP-választások után újrázásra készülő von der Leyenen.
De miért is fontos ez az ügy?
Az Európai Bizottság hivatalos közleményében azt állította, a kiválasztás teljesen jogszerűen történt, illetve kiálltak amellett, hogy továbbra is Pieper a legalkalmasabb jelölt az európai kkv-k segítésére, ugyanakkor ezt a választ sem a négy biztos, sem az EP nem találta elfogadhatónak, és továbbra is válaszokat várnak.
Az egyik korábbi potenciális jelölt, a cseh Martina Dlabajová még hivatalos panasszal is élt a kiválasztási folyamat miatt – amit jelenleg még vizsgálnak –, és az állásfoglalás szavazása előtt azt állította az EP plenáris ülésén, hogy
a Bizottság Pieper kinevezésével nem a közérdek számára és átláthatóan cselekedett, hanem pártérdeket és személyes szívességeket szolgált.
Az állásinterjúján Piepert von der Leyen kabinetfőnöke, Bjoern Seibert hallgatta meg – akit egyébként sokan jelenleg azért kritizálnak, mert időközben az Európai Néppárt kampányfőnöke is lett –, majd pedig kinevezését egy olyan ülésen fogadták el a Bizottságban, amin a Piepert ellenző Borrell és Breton biztosok sem tudtak más hivatalos elfoglaltságuk miatt részt venni – ráadásul Breton az uniós piacért felelős biztosként sokat dolgozna együtt a német megbízottal.
Az ügy másik szála pedig pénzügyi jellegű: az újdonsült pozíció ugyanis az uniós tisztviselők bértáblája szerint a második legmagasabb rangú és második legjobban fizetett poszt lenne, és birtokosa közel kétszer annyit keresne egy hónapban, mint EP-képviselő – a jelenlegi havi 10 075 euró helyett 19 534-et, azaz a jelenlegi árfolyam szerint összesen kicsivel több mint 7,6 millió forintot.
Emellett az új állása miatt Pieper leendő uniós nyugdíjának az összege is nőne – az EP-képviselők és tisztviselők az EU-tól kapnak nyugdíjat –, ráadásul ha időközben felmondanának neki, akkor három évig jogosult lenne munkanélküli segélyre az EU-tól, ami a fizetésének a 60 százaléka lenne.
Akár von der Leyen második ciklusába is kerülhetnek a botrányok
A botrány kapcsán eddig von der Leyenék védekező állást vettek fel: azt állítják, minden jogszerűen és rendben történt, Pieper pedig a megfelelő választás a posztra, ugyanakkor az Európai Bizottságon belüli ellentét és az Európai Parlament nyomása miatt könnyen változhat az álláspontja.
Ha ugyanis von der Leyen szeretne egy második ciklust a Bizottság élén, akkor jóban kell lennie a biztosokat megválasztó Európai Parlamenttel.
A parlament április 11-én 382–144 arányban szavazta meg a kinevezést elítélő állásfoglalást, azaz az EP-képviselők több mint a fele szavazott igennel a jelenleg 705 tagú törvényhozó intézményben. Az állásfoglalást a Zöldek kezdeményezték, de a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew képviselőcsoport is támogatta azt.
Már pedig az utóbbi kettő képviselőcsoport támogatására von der Leyennek mindenképp szüksége lesz, ha újabb öt évre szeretné vezetni az Bizottságot. Pártcsaládjának, az EPP-nek kizárólag az S&D-vel és a Renew-val társulva van többsége az Európai Parlamentben, és a várható mandátumbecslések szerint is az EPP–S&D–Renew informális koalíció folytatása várható a júniusi EP-választások után is, bár az utóbbi időben az EPP-ben többen is vizsgálják, hogy a jobboldali, szoft euroszkeptikus ECR-rel dolgozzanak együtt szorosabban.
Az EB-elnök számára ráadásul a Pieper-ügy lehető legrosszabbkor robbant ki, hiszen egyrészt a kampányidőszak elején járunk, másrészt pedig
a vakcinabeszerzés során a Pfizer vezérigazgatójával váltott SMS-ei miatt is sok kritika éri von der Leyent.
Miközben az Európai Bizottság és a gyógyszergyártó cég tárgyalt a vakcinabeszerzésekről, von der Leyen gyakran váltott SMS-eket és telefonbeszélgetéseket a Pfizer vezetőjével, majd amikor ezeket egy újságíró ki szerette volna kérni, azt állította, az üzeneteket már törölte. Az ügyben eddig a belga hatóságok folytattak vizsgálatot, azonban azt nemrég átadták az Európai Ügyészségnek.
Emellett pedig szintén nem von der Leyennek kedvez, hogy az Európai Parlament idén beperelte az Európai Bizottságot, amiért szerintük a Bizottság jogtalanul, Orbán Viktor magyar miniszterelnök belebegtetett vétója miatt engedélyezett 10,2 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését a decemberi EU-csúcs előtt, miközben azok jogállamisági aggályok miatt fel voltak függesztve.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben, Brüsszelben, Belgiumban, 2024. április 10-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary)
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·