Több évtized után újra élénkül az űrverseny, a végső cél pedig, hogy a Holdon – és később akár a Marson is – tartósan jelen legyen az ember. Ennek azonban vannak fontos feltételei.
Ahhoz, hogy az ember tartósan megvethesse a lábát a Holdon, több erőforrás is szükséges – ott, helyben, nem a Földről szállítva. Ilyen például a vízjég is.
Ehhez lehet ideális a körülbelül 20 kilométer átmérőjű Shackleton-kráter a Hold déli pólusánál. A kráter azért fontos, mert abba sosem jut el a napfény, így értékes jégnyerőhelyként funkcionálhatnak a jövőben – mindeközben a felszínen nincs hiány napfényben, ami a napenergia miatt lényeges.
A fentiek miatt érthető, miért kiemelt jelentőségű ez a holdi terület a NASA számára: az Artemis-program egyik fontos helyszíne lehet ez a jövőben. (Az amerikai űrhivatal néhány hete jelentette be, hogy halasztja a programot, így leghamarabb 2026 szeptemberében indulhat ember a Holdra.)
Egy új, a National Science Review folyóiratban publikált tanulmány szerint azonban Kína is szemet vetett a Shackletonra, és a szintén 2026-ra időzített Csang'o 7 misszió leszállóhelye is itt lehet. A kínai leszállóegység – részletezi a Gizmodo – egy rovert, valamint egy repülő szondát is magával visz majd.
A víz felkutatásához talajkutató radart is visznek majd, de más erőforrásokat is keresni fognak ezzel.
Kína tehát maga is egyre komolyabban foglalkozik a saját holdprogramjával, noha ők jelenlegi állás szerint 2030-ban szeretnének embereket is a Holdra juttatni.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·