Az egész EU versenyképessége veszélyben, Magyarország alulteljesítő

Az Európai Bizottság közzétette az egységes piacról és versenyképességről szóló éves jelentést, amely bár mutat némi előrelépést, de több fontos területen is látszik, hogy az EU lemarad az olyan riválisokhoz képest, mint az Egyesült Államok vagy Kína. A brüsszeli elemzés értékeli a versenyképesség mozgatórugóit, például az egységes piac működését, a tőkéhez való hozzáférést, a kutatást és az innovációt, az energiát, a digitalizációt, az oktatást és a kereskedelmet.

Bár még túl korai lenne stabil tendenciákat megállapítani, a jelentés szerint kilenc kulcsfontosságú teljesítménymutató javult, öt csökkent, három stabil maradt, kettőre pedig nincsenek új adatok az előző, 2020-as felmérés óta.

Az egységes piacot mint az EU gazdaságához hozzájáruló, a szociális jogokat és a méltányos munkakörülményeket támogató, valamint geopolitikai mozgatórugóként szolgáló jelentős integrált piaci területet emeli ki a jelentés - ez a versenyképesség legfőbb záloga. Főként a vámmentes tagállami kereskedelem biztosít versenyelőnyt az 500 milliós uniós piacon.

A dokumentum szerint az EU kereskedelmi integrációja mind az áruk, mind a szolgáltatások tekintetében több mint kétszeresére ugrott az elmúlt három évtizedben. 1993-ban az egységes piacot alkotó 12 uniós ország áruforgalmi integrációja az EU GDP-jének 11,4%-át tette ki. Ez a mai 27 uniós ország esetében fokozatosan 26,3%-ra emelkedett 2022-re. Ugyanebben az időszakban a szolgáltatások kereskedelmi integrációja 2,9%-ról 7,5%-ra nőtt.

Az egységes piac az EU áruforgalmának fő területe. Ez mintegy 60%-kal magasabb, mint az EU áruforgalma a világ többi részével.

Az EU-n belüli szolgáltatáskereskedelem nagyjából ugyanazon a szinten marad, mint az EU és a világ többi része közötti szolgáltatáskereskedelem, amely az államszövetség GDP-jének mintegy 7,5%-át teszi ki.

Az EU-tagállamok esetében az unión kívülre folytatott szolgáltatásexport a blokk GDP-jének 7,7 százalékát tette ki 2022-ben. Vannak országok, amelyek nemzeti össztermékében ez a tétel dominánssá vált, így például Litvánia esetében ez már 67,1, Írországnál pedig 52,1 százalék. Magyarország a szolgáltatásexportban az uniós rangsor középmezőnyében áll 5 százalékos GDP-n belüli részesedésével. Ezzel megelőzi Olaszország 2,6, Szlovákia 3, Románia 3,1, Ausztria, Lengyelország és Szlovénia 4,1 százalékos eredményét.

2022-ben az EU áru- és szolgáltatásexportja a világ többi részének importjának 16,2%-át, illetve 33,1%-át tette ki. Csak Kína áruexportja hasít ki nagyobb részesedést a vonatkozó piacból.

Érdekesség, hogy az EU-n kívüli országokkal folytatott árukereskedelemben Magyarország kifejezetten jól teljesít, az Európai Bizottság jelentése szerint 2022-ben ennek aránya a GDP-n belül 21,1 százalék volt, aminél csak Belgium 25,8, Szlovákia 25,3, Bulgária és Litvánia 23,8 százalékos adata magasabb.

Az egységes piac jövőjét, dominanciájának fennmaradását az EU a szabályozói környezet teljes egységétől várja. Ebben viszont Magyarország kifejezetten rosszul teljesít: az Európai Bizottság messze a magyar kormány intézkedései ellen indította a legtöbb jogsértési eljárást. A belső piaci rendelkezések 2,3 százalékát nem ültették át megfelelően a magyar jogrendbe 2022 decemberéig, ami közel kétszerese az uniós átlagnak, ami csak 1,2 százalék.

Az innováció és a kockázati tőkebefektetések hiányoznak

Az EU kutatás-fejlesztési (K+F) intenzitása a GDP 2,12%-áról 2,27%-ra nőtt (2015-2021 között), ami továbbra is elmarad az USA, Japán és Kína mögött. Bár az államszövetség célja, hogy 2030-ra ennek aránya elérje a 3%-ot, de a jelenlegi ütemben ez legkorábban 2050-ben valósulhatna meg, tehát további kutatásösztönzés szükséges a teljes államszövetségben.

Az egész uniós innovációs alulfinanszírozottság tetten érhető abban is, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) benyújtott uniós szabadalmi bejelentések száma 2022-ben csak 151 darab volt egymillió lakosra vetítve. A PCT, vagyis a globálisan érvényes szabadalmi bejelentések száma nem változott 2015 óta, és jelentősen alacsonyabb volt, mint Japánban és az USA-ban. Az már csak szépség tapasz, hogy a bejegyzések száma magasabb, mint Kínában és az Egyesült Királyságban, mert a különbség minimális.

A beadott szabadalmak számában Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő EU-tagállam: mindössze 11 darab ilyen bejelentés történik egymillió lakosonként.

Ennél csak a román 2, a bolgár 7, a horvát 8 és a szlovák 9 darab/millió fős érték rosszabb. Az alacsony magyar szabadalmi szám oka, hogy a GDP alig 1,64 százaléka megy kutatás-fejlesztési projektekre.

A GDP-hez viszonyított kockázati tőkebefektetések mutatója uniós szinten is csökkent 2022-ben az előző évhez képest és itt eleve lemaradásban volt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Az összes uniós országban csökkenés volt tapasztalható, Portugália és Horvátország kivételével. Észtország továbbra is a legmagasabb értéket 2022-ben, amelyet Luxemburg, Svédország, Franciaország, Finnország követ.

Magyarország 2019-hez képest, amikor ez az arány szintén nem érte el 0,1 százalékot a GDP-hez viszonyítva, 2022 még tovább romlott, alig elérve a 0,05 százalékot. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a 22,8 százalékos teljes magán beruházási rátájával a magyar adat a legmagasabb az egész EU-ban.

Az egész államszövetségben tapasztalható romlást leginkább a nehéz gazdasági környezet okozta: a magas infláció miatt bevezetett kamatemelések elvették a befektetők kedvét. A csökkenés főként a későbbi fázisú kockázati tőkebefektetések alacsonyabb volumenének volt köszönhető.

Az uniós átlaghoz képest az USA és Kína kockázati tőkebefektetései körülbelül 9-szer, illetve 7-szer magasabbak, míg az Egyesült Királyságé kissé magasabb, Japáné pedig valamivel alacsonyabb. A globális gazdasági kihívásokat jelzi, hogy összességében csökkenő tendencia figyelhető meg minden nagyobb gazdasági riválisnál.

Az egész unió esetében a legnagyobb problémát a nyersanyagfüggőségben látja az Európai Bizottság. A kihívás nem újkeletű, több lépést is tett az EU, hogy ezeket csökkentse. A Bizottság szerint a stratégiai függőségek az EU-n kívüli teljes behozatal mintegy 9,2%-át teszik ki még mindig. Az olyan kulcsfontosságú ágazatok, mint az űrkutatás és a védelem, szintén ki vannak téve a külföldi függőségeknek, ami szükségessé teszi e piacok Unión belüli integrációjának fokozását. A két legnagyobb gazdasági riválisnál, Kínánál és az Egyesült Államok esetében a stratégiai függőségek alig 2 százalékát teszik a behozatalnak.

A képzett munkaerő rendelkezésre állásában az egész EU jól teljesít, Magyarország is a listák élén szerepel, ahogy az alacsony munkanélküliségi rátákat is pozitívnak értékeli az Európai Bizottság. A kihívást abban látják, hogy a digitális és zöldátállás teremtette új helyzetben nagyobb szükség lesz majd diplomás dolgozókra.

Címlapkép forrása: Getty Images