Az Európai Bizottság tavaly februárban kapta a kezébe a külföldi támogatásokról szóló rendelettel (Foreign Subsidies Regulation, FSR) azt az új jogkörét, hogy vizsgálhatja és pénzbírságokkal sújthatja a tisztességtelen, versenytorzító hatású, EU-n kívüli országok által folyósított állami támogatásokat. Ursula von der Leyen, a testület vezetője tavaly szeptemberben be is jelentette, hogy elsőként a kínai autógyártókat kezdik el vizsgálni. A gyanú szerint az olyan nagy szereplők, mint a BYD vagy a Great Wall Motors azért tudják jelentősen olcsóbban értékesítenie járműveiket az EU-n belül, mert a kínai állam hatalmas támogatásokat folyósít a számukra – akár közvetlenül, akár irányított közbeszerzéseken, akár adókedvezményeken keresztül –, hogy így leszoríthatják áraikat az európai gyártók e-autói alá.
A jól értesült brüsszeli lap, a Politico szerint az Egyesült Államokban tartott beszédében Vestager hangsúlyozni fogja a kínai támogatások vizsgálatának szükségességét, különösen az elektromos járművek ágazatában, és várhatóan már idén nyáron döntést hoznak az ügyben.
A Politico Playbook által feltárt, a kínai elektromos autók exportjának lehetséges támogatásaira vonatkozó uniós vizsgálat egyre átfogóbbá válik, újabb és újabb kínai cégeket vizsgálnak. Szinte borítékolható Vestager arról beszél majd, hogy ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy Kína valóban támogatta az elektromos autók exportját, Brüsszel nem fog habozni, hogy korlátozásokat vezessen be a tisztességes verseny védelme érdekében.
A vizsgálat eredménye is szinte biztos: a China Dialogue tavalyi összesítése szerint 2009-2022 közötti időszakban Kínában több mint 200 milliárd jüant (25 milliárd eurót) költött az elektromos autógyártók támogatására és adókedvezményekre. A várható uniós bírságok pedig a Magyarországra tartó gyártókat sem kímélik majd:
a hamarosan Szegedre települő BYD 2023 első félévében 1,78 milliárd jüant, azaz közel háromszor annyit kapott, mint egy évvel korábban a Nikkei Asia szerint.
Az állítólag pécsi gyárépítést fontolgató Great Wall Motors pedig 2 milliárd jüannyi támogatást kaphatott ugyanebben az időszakban, a megelőző években pedig összesen 25-30 milliárd jüanhoz juthatott.
Az Európai Unió keménykedése azért is szinte biztos, mert az EU nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor nem tudott korlátozásokat bevezetni a kínai, államilag erősen támogatott napelemgyártókra, ez pedig gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett az EU-n belüli PV-cégeknek. A Politico úgy tudja, hogy Vestager párhuzamot vonva óva int majd a történelmi hiba megismétlésétől, és figyelmeztet arra, hogy Kína stratégiája a napelemeken túl olyan stratégiai iparágakra is kiterjed, mint az elektromos járművek, a szélturbinák és a mikrochipek.
A megszerzett beszédtervezet szerint Vestager megkongatja a vészharangot a kínai túltermelés fenyegető veszélye miatt, kiemelve annak lehetséges hatását nemcsak Európa versenyképességére, hanem gazdasági biztonságára is. Mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot az európai iparágak, különösen az autógyártók elleni esetleges pekingi megtorlás, hangsúlyozni fogja, hogy proaktív intézkedésekre van szükség a kedvezőtlen következményekkel szembeni védekezés érdekében.
Vestager beszédének időzítése azért is jelzésértékű, mivel egybeesik a kínai kereskedelmi miniszter európai útjával, amelynek célja, hogy finomabb bánásmódot taposson ki az EU elektromos járművekkel kapcsolatos vizsgálatánál. Emellett a beszéd megelőzi Olaf Scholz kancellár közelgő pekingi útját, ami jelzi, hogy az EU és Kína közötti kapcsolatokban nagy a tét.
A transzatlanti együttműködésre vonatkozó felhívásában Vestager arra fogja sürgetni az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy közösen foglalkozzanak a kínai államkapitalizmus versenytorzításával, valamint a rendszerszintű egyensúlytalanságokkal. Javaslatának középpontjában a kritikus iparágakra vonatkozó objektív megbízhatósági kritériumok meghatározása áll, az 5G-szolgáltatók esetében alkalmazott megközelítéshez hasonlóan. Azokat az országokat, vagy cégeket, amelyek nem felelnének meg ezeknek a kritériumoknak, kitilthatják a kormányzati szerződésekből az EU-ban és az USA-ban.
Az Egyesült Államok pedig valószínűleg partner lesz az uniós keménykedésben: Janet Yellen pénzügyminiszter múlt heti kínai útján kritizálta az ázsiai ország túltermelését, az exportárak mesterséges leszorítására tett állami lépéseket. Ugyanígy az e-autós dömping miatt is bírálta már Washington Pekinget. Így egy euroatlanti tengely alakulhat a kínai szereplőkkel szemben.
Címlapkép: Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa. A fotó forrása: EU.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·