Az EU, Washington és Peking haragját is elhozhatja a kormány új programja

Tavaly év végén fogadta el a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényt, amelyben már szerepel a vendégbefektetői státusz alapján elnyerhető tartózkodási engedélyek jogosultsága.

Mindez három lehetőséget kínál az EU-n kívüli állampolgároknak a státusz megszerzésére:

1. A külföldi személynek a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegyet kell megszereznie, 

2. Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőséget kell birtokolnia legalább 500 000 euró értékben.

3. esetleg legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási-, tudományos kutatási-, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt kell nyújtani valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott – vagyis modellváltott – felsőoktatási intézménynek, kutatóintézetnek.

Mindezt egy olyan időszakban jelentette be a kormány, amikor az Európai Unió teljes intézményrendszere intelmet küldött a tagállamoknak, hogy állítsák le aranyvízum programjaikat. Noha Brüsszel határozottan állást foglalt a kérdésben, mivel tagállami hatáskörbe tartozik az állampolgársági kérdések és tartózkodási engedélyek tárgyköre, nem tilthatta meg az ilyen programok fenntartását, vagy újak indítását.

A Portfolio kérdésére ugyan az Európai Bizottság szóvivője jelezte, hogy egyedi tagállami programokkal kapcsolatban nem foglalnak állást, de hozzátette, általánosságban „következetesen problémásnak tartja az ilyen rendszereket. A végrehajtó testület 2019. évi, az uniós befektetői állampolgársági és tartózkodási rendszerekről szóló jelentése szerint a befektetői tartózkodási rendszerek, amelyeket gyakran »aranyvízumként« emlegetnek, a biztonságpolitika, a pénzmosás, az adóelkerülés és a korrupciós kockázatok miatt súlyos kihívást jelentenek. Ezek a rendszerek hatással vannak a tagállamokra és az Unió egészére, mivel az érvényes tartózkodási engedély bizonyos jogokat biztosít harmadik országok állampolgárai számára, többek között a schengeni térségben való szabad utazásra.”

Vagyis a magyar kormány javaslatára azután fogadta el az országgyűlés a törvényt, hogy az EU kifejezetten ellene van az aranyvízum-programoknak.

Ráadásul – mint több forrásunktól megtudtuk – eközben az Egyesült Államok felől is érkeztek formális és informális jelzések, hogy nem támogatják, hogy az EU-n belül szabad mozgást biztosító rendszert vezetne be a magyar kormány.

Bár több tisztviselő is állítja, hogy Washington jelezte aggodalmait az Orbán-kabinet felé, hivatalos megerősítést korábbi kérdéseinkre nem kaptunk ezzel kapcsolatban. Azonban az USA amúgy sem igazán támogatja a magyar bevándorlási és állampolgársági programokat, amint azt jelzi az is, hogy a magyaroknak az elektronikus utazási engedélyezési rendszer (ESTA) keretében kínált vízumérvényességi időt két évről egy évre csökkenték, mivel több évnyi diplomáciai vita után sem lépett a budapesti fél az egyszerűsített honosítási engedélyekkel kapcsolatban megfogalmazott aggályok miatt.

Az Egyesült Államok főleg abban látott kockázatot, hogy Magyarország 2011 és 2020 között mintegy egymillió embernek – főként a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségűeknek – adott állampolgárságot „anélkül, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket tett volna személyazonosságuk ellenőrzésére”.

A SCHENGENI TÉRSÉGBEN SZABAD MOZGÁST BIZTOSÍTÓ RENDSZERT WASHINGTON MOST emiatt is FELVONT SZEMÖLDÖKKEL FIGYELI.

Bár a – papíron júliustól élesedő – rendszer részletei még mindig nem ismertek, maga Kína sem támogatja azt – tudtuk meg diplomatáktól.

Míg itthon elterjedt a bevándorlási ügyintézők piacán és a közvéleményben, hogy a vendégbefektetői vízumok kedvezők lehetnek a Magyarországra települő kínai cégek vezetőinek, tudomásunk szerint a pekingi állami vezetés is kockázatosnak látja, hogy országának állampolgárai esetleg az EU-ba menekíthetik ki így vagyonukat.

A magyar az uniós bevándorlási programok között ugyan hiánypótló lehetne, de egy az Európai Unió Bírósága által hamarosan meghozandó ítélet alapjaiban határozhatja meg a rendszer jövőjét. Még 2022-ben indított pert az Európai Bizottság a máltai állam ellen az ország aranyvízum-rendszere miatt.

Ennek fő tétje az, hogy a jogi testület miként dönt abban a kérdésben, hogy ugyan az állampolgári ügyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, de a fizetős bevándorlási programok sérthetik az „őszinte együttműködés elvét”. Leegyszerűsítve a fő kérdés az, mennyire megengedhető, hogy egy tagállam külföldieket enged be az államszövetség területére részlegesen kiterjesztve rájuk az EU-állampolgári jogkört. 

Az ítéletet az uniós végrehajtó testület és a piac is idén nyárra várja, ez pedig alapjaiban meghatározhatja a helyzetet. Akár már a startmezőn precedens értékű döntés születhet, ha a bíróság kimondja, hogy az aranyvízum-programok sértik az uniós jogot, mivel a schengeni ügyek EU-s szintre tartoznak. 

Érdekesség, hogy a magyar vendégbefektetői program - bár nem ad állampolgári jogokat, sőt, letelepedési helyett is csak tartózkodási engedélyt biztosít - lehet az egyetlen még működő aranyvízum-program az EU-ban a július 1-jei hatálybalépésével.

A bevándorlási ügyintézési piacon még a legnagyobb ügynökségek részéről is nagy az érdeklődés a program iránt, de többeknek vannak kétségei.

Egy a Portfolio-nak nyilatkozó globális cég képviselője három problémát emelt ki:

1. A nemzetközi és diplomáciai helyzet bizonytalan a már említett uniós Málta elleni bizottsági per miatt,
2. Bár csak három hónap van a program indulásáig, még mindig alig pár részlet ismert, a kormány pedig egyelőre nem tárgyal a nagy ügynökségek képviselőivel, és azok a magyar vállalkozók, akik házalnak a rendszerrel, szintén nem tudnak hiteles információkat adni, legtöbbjük csak szerencsevadásznak tűnik.
3. A korábbi hírhedt letelepedési kötvények esetében pedig sok ügyfél panaszkodott arra, hogy nem kapta meg a befektetett pénzét a kijelölt cégektől, emiatt most is szkeptikusak mind az ügyfelek, mind egyes közvetítők.

„Hiába óriási az érdeklődés, nehéz úgy népszerűsíteni a programot, hogy alig 3 hónappal az indulás előtt nem tudni, hogy pontosan hogyan is működik majd a rendszer, milyen garanciákat kapnak a vendégbefektetők” – ismertette velünk egy külföldi ügynökség vezetője.

Főként azért érdekes a magyar program, mert Kínában már rengeteg hirdetés jelent meg az ingatlanalapos és lakásvásárlásos konstrukcióról, amely a családtagoknak is tartózkodási engedélyt biztosítana, de pont Peking lehet az, amelyik szigorításokat kér majd a magyar államtól. Mint forrásunk közölte, a vagyonkimentés nehezebben korlátozható az aranyvízumosok esetében, ezt pedig Kína elkerülné.

Ő úgy véli, hogy a nemrég a kommunista állammal megkötött rendőri együttműködés később erre is kiterjedhet.

Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a világ legnagyobb bevándárlási ügyintézéssel és közvetítéssel foglalkozó cégei közül nem mindenki aggodalmaskodik annyira, mint forrásunk. A részletek közzétételét már mindenki várja, ahogy azt az elmúlt hónapokban többen is mondták a Portfolio-nak.

A program viszont a tervek szerint a következő években teljesen megszűnő portugál aranyvízumos rendszer tapasztalatai alapján akár ingatlanpiaci feszültségeket szülhet, miközben az államháztartásra és a nemzetgazdaságra mérsékelt pozitív hatása lehet.

A portugál program gazdaságilag vegyes képet eredményeket hozott

A portugál  befektetési célú letelepedési program 2012 októberi bevezetése óta az egyik legnépszerűbb volt a világon a külföldi befektetők körében. Számos előnyt kínált, mint például a letelepedés, a schengeni térségen belüli szabad mozgás, a családegyesítés, valamint az állandó tartózkodás és a portugál állampolgárság megszerzésének lehetősége hat év elteltével.

A legnépszerűbb befektetési mód a legalább 500 000 euró értékű ingatlanok vásárlását megkövetelő opció volt: egy évtized alatt több mint 12 000 kérelmezőt és több mint 7 milliárd euró összbefektetést vonzott. 

A programnak az ingatlanárakra és a helyi lakosok számára megfizethető lakhatásra gyakorolt hatása azonban aggodalomra adott okot – állapította meg az EU Tax Observatory most Párizsban bemutatott elemzése. 

A kutatás háromlépcsős megközelítést alkalmaz: megbecsülték az 500 000 eurós küszöbérték tranzakciós árakra és a fiskális bevételekre gyakorolt hatását, és bemutatja a portugál lakosság körében végzett nagymintás reprezentatív felmérés eredményeit az aranyvízum-program közmegítéléséről.

A felmérés alapján bár az 500 ezer euró a bevezetéskor kifejezetten magas árnak számított az ingatlanpiacon, de már a második év végére mintegy 60%-os növekedés volt ebben az ársávban a kínálati oldalon. Jellemzően az olcsóbb ingatlanokat egyszerűen felárazták, hogy a külföldi befektetőknek eladhatóvá tegyék az ingatlanokat.

Az elemzők szerint a program közismertsége befolyásolta a portugál vevőket és eladókat abban, hogy túlbecsüljék és túlreagálják a rendszer bevezetésének jelentőségét, ami az árak emelkedéséhez vezetett. (Korábban a Portfolio egy elemzésében is hasonló hatásokat jelzett előre a vendégbefektetői program várható ingatlanpiaci hatásait tekintve.)

Bevezettek egy „aranyvízum-prémiumot” is az eladók: a lakásárak átlagosan mintegy 38 000 euróval haladják meg az adózás után a küszöbértéket. A kutatók szerint így a program átlagosan 15%-kal növelte a küszöbérték közelében a felső kategóriás lakásárakat. Az elemzés azt is mutatja, hogy a reform előtti időszak tranzakcióihoz képest a vásárlók a régebbi, de nagyobb, kevésbé központi területeken található házakat választották, amelyeket a program előtt pont a portugál lakosság is keresett.

Az arany vízumprogram egyik fő célja a munkahelyteremtés és a gazdasági tevékenység ösztönzése volt a hivatalos indoklás szerint, de az EU Tax Observatory szerint szinte egyedül az ingatlanágazat értékesítésben érdekelt szereplőinél volt jelentős bővülés. Ugyanakkor kimutatható egy visszafogottabb munkahelyteremtés a kapcsolódó iparágakban is, például az építőiparban, az ingatlankezelésben és a jogi szolgáltatásokban is. 

2012 és 2020 között az arany vízumprogram közvetlenül és közvetve több mint 42 000 munkahelyet teremtett Portugáliában.

Az aranyvízum-program munkaerőpiacra gyakorolt hatása azonban ellentmondásos: az építőiparban főként a magas színvonalú ingatlanfejlesztéseknél összpontosultak a beruházások, ezek pedig felszívták az építőipari ágazatban a magasan képzett munkavállalókat, lekötötte a kapacitásokat, így az olcsóbb árfekvésű ingatlanfejlesztések elmaradtak.

Az arany vízumprogram jelentős bevételt hozott a portugál kormánynak, mivel a kérelmezők beruházási követelményeik részeként különböző közalapokhoz járultak hozzá. A program 2012 és 2020 között több mint 5,6 milliárd eurónyi beruházást hozott, amelynek jelentős részét állami projektekre és kezdeményezésekre fordították. Például a "Tőketranszfer" kategóriában - amely legalább 1 millió eurós befektetést ír elő portugál vállalatokba vagy államadósság finanszírozásába - a befektetések hozzájárultak a nemzeti fejlesztési projektek forrásbevonásához és az államadósság csökkentéséhez – derül ki az EU Tax Observatory jelentéséből.

Az arany vízumprogram költségvetési hatása azonban nem teljesen pozitív. A kritikusok szerint adóbevétel-kiesést is okozott, mivel az aranyvízummal rendelkezők kihasználták Portugália kedvező adórendszerét, például a nem állandó lakhellyel rendelkező személyeknek (NHR) nyújtott kedvezményeket. Ez többek között 20%-os átalányjövedelemadó-kulcsot jelent, és a külföldi forrásból származó jövedelmekre nem vetnek ki adót.

A felmérésben a közvéleménykutatások adatai rávilágítanak arra, hogy a portugál lakosság jelentős mértékben hajlik az arany vízumprogram megszüntetésére, annak potenciális gazdasági előnyei ellenére. Ez a vélemény különösen erős az idősebb, képzett lisszaboni lakosok körében, akiket a lakhatás megfizethetősége és a program tágabb társadalmi hatásai miatti aggodalmak vezérelnek.

Éppen ezért végül 2024-től már az ingatlanvásárláshoz kötött befektetési módot felfüggesztette a portugál kormány, de mint említettük, tervezik a teljes program leállítását is az uniós nyomás miatt. Kérdés, hogy Magyarországon milyen helyzetet teremthet az új program, de a válaszokra legkésőbb július 1-ig még várni kell.

Címlapkép forrása: Getty Images