A felmérések szerint a lakosság legjelentősebb kiadásait az élelmiszer és az egészségügyi ráfordítások mellett az üzemanyag-költések teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a lakosság esetében az üzemanyagár alakulása az egyik legmeghatározóbb tényező, amely érdemben befolyásolja a családok fogyasztását - fogalmazott az NGM.
A tárca szerint a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédése mellett a kormány a célzott és eredményes intézkedéseinek köszönhetően (például online árfigyelő, kötelező akciózás) visszaszorította az élelmiszerinflációt. Ennek, illetve a reálbérek jelentős ütemű növekedésének köszönhetően megindult az élelmiszer-fogyasztás helyreállása.
Ezzel szemben a családok ma a tavalyi üzemanyagárakhoz képest
- a benzin esetében több mint 60 forinttal (64 forint),
- a gázolaj esetében pedig közel 80 forinttal (76 forint) kénytelenek többet fizetni literenként.
Ez a 11 és 13 százalékos áremelkedés önmagában mintegy 0,6-0,7 százalékponttal emelte meg az inflációt éves alapon a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A fogyasztók érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak emelkedésére, amelynek hatására csökkent a kereslet. Ez hátráltatja a fogyasztás helyreállítását - hangsúlyozta az NGM.
Nagy Márton tárcavezető korábban egyeztetést folytatott a Mollal és a benzikutasok képviselőivel azért, hogy lejjebb szorítsa az üzemanyagárakat, illetve a KSH-val megállapodott régiós árösszehasonlító kísérleti statisztikák kiadásáról. Az ügyben a kormány és a forgalmazók egymásra mutogatnak (előbbi szerint a haszonból kellene lefaragni, utóbbiak szerint a túl magas adókból), miközben kiderült, hogy akár benzinárstopot is bevezethetnek a közeljövőben.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·