Az ukrán parlament elfogadta a mozgósítási törvény szigorítását

Összesen 283 képviselő szavazott mellette, 21 ellene és 15 tartózkodott. Így a mozgósítási törvényt egyszerű szavazattöbbséggel fogadták el.

A parlamenti többséggel rendelkező, Zelenszkij-féle Nép Szolgája pártnak nem sikerült megszereznie a dokumentum elfogadásához szükséges 226 szavazatot, 192 képviselő szavazott mellette. Julija Timosenko volt kormányfő Haza pártja két szavazattal járult hozzá, bár korábban ellenezte a törvénytervezetet. Egyedül Petro Porosenko volt ukrán elnök pártja, az Európai Szolidaritás nem adott egyetlen szavazatot sem.

A dokumentum fő tartalma a mozgósítási eljárás szigorítása, beleértve a kijátszás büntetését, a mozgósításra kötelezett személyek kategóriáinak pontosítását. Ez várhatóan több százezer ukrán mozgósítását fogja eredményezni. A Sztrana című ukrán lap becslése szerint Ukrajna mozgósítási potenciálja mintegy 700 ezer fő. Korábban a hatóságok azt mondták, hogy körülbelül 500 ezer embert kell mozgósítani, bár később pontosították, hogy ezt a számot némileg csökkenteni fogják.

Ezután a törvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kell elküldeni aláírásra, majd – hivatalosan kihirdetésre. Amint arról Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő korábban beszámolt, a törvény a kihirdetése után egy hónappal lép hatályba.

A törvény főbb rendelkezései

A különlegessége, hogy a második és végső olvasatban elfogadott törvény szövegét nem hozták nyilvánosságra, pontos tartalma ismeretlen maradt. A főbb rendelkezéseket a módosítások és változtatások figyelembevételével a Rada képviselői hozták nyilvánosságra a médiában.

A törvény tartalmaz egy rendelkezést a mozgósítási korhatár 27-ről 25 évre való csökkentéséről, de egy külön törvényt, amely szintén tartalmazta ezt a rendelkezést, Zelenszkij már április elején aláírt.

Az új mozgósítási törvény kimondja, hogy az idézést akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítési kísérlet sikertelen. Az idézés “kézbesítésének” időpontjának azt a napot tekintik, amikor a posta feljegyzést készít arról, hogy a címzettnek nem sikerült átadni. Ennek megfelelően 10 nappal ezután a katonai parancsnok a rendőrséghez fordulhat azzal a kéréssel, hogy vegye őrizetbe vegye és be vigye a katonai állomásra a sorozást megkerülő állampolgárt.

A kitérők esetében korlátozzák a gépjármű használatot. A konzuli szolgáltatásokat is korlátozzák a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében. Azok az ukránok, akiknek egynél több autójuk van, elveszíthetik azt.

Ezenfelül azokat az ukránokat, akik 2022. február 24. után 2-3 rokkantsági besorolást kaptak (kivéve a katonákat), ismételt orvosi vizsgálatnak vetik alá a szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében. Tekintettel arra, hogy egy április eleji törvénnyel megszűnik a korlátozottan szolgálatképes kategória, néhányukat mozgósíthatják is azonnal. A korábban korlátozottan alkalmasnak elismerteknek a katonai bizottságnál újbóli orvosi vizsgálaton kell majd részt venniük. Csökken a II. és III. csoportba tartozó rokkantakat gondozó személyek, valamint a több kategóriába tartozó vállalkozásoknál a foglalkoztatási kötelezettséggel rendelkező alkalmazottak szolgálati halasztásának lehetősége. A helyi hatóságoknak és a munkáltatóknak biztosítaniuk kell majd, hogy az állampolgárok a katonai sorozási központokba menjenek.

A leszerelésre és a rotációra vonatkozó módosítások kikerültek a törvényből, amelyek előírják a katonák leszerelését 36 hónapos szolgálat után, amelyből 18 hónapot a frontvonalon töltöttek. Az ukrán lapok arról számoltak be, hogy a leszerelés kizárását a dokumentumból Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka kezdeményezte Rusztem Umerov védelmi miniszternek írt levelében. A fronton lévő katonáknak járó pótlólagos kifizetésekről szóló rendelkezések szintén kikerültek a dokumentumból.

Hosszú vita

A mozgósítási törvényhez botrányok sora kapcsolódott. Nem sikerült elfogadni 2023 vége óta, pedig mind az ukrán, mind a nyugati média arról ír, hogy akut létszámhiány van a fronton, ami miatt az Ukrán Fegyveres Erők egyre több álláshely és terület elhagyására kényszerül. Lindsey Graham amerikai szenátor (akit az Orosz Föderáció terroristaként és szélsőségesként tart nyilván) egyenesen az újabb amerikai katonai támogatások kiutalásával hozta összefüggésbe a mozgósítási eljárás szigorítását.

Ennek ellenére a mozgósításról szóló törvényt csak 2023. december végén, több hónapos parlamenti bizottsági vita után terjesztették a Rada elé. A törvényt 2024. január 10-én felülvizsgálatra küldték, majd január 30-án újra beterjesztették. Február 7-én a Rada első olvasatban elfogadta, majd a képviselők több mint 4000 módosító javaslatot tettek a szöveghez. A Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság több mint két hónapig tárgyalta ezeket a módosításokat.

Maga Zelenszkij, akit már többször megvádoltak azzal, hogy nyomást gyakorol a Verhovna Rada testületére, a múlt hét végén azzal vádolta meg a képviselőket, hogy elhúzzák a törvénytervezet tárgyalását, és követelte, hogy a következő napokban fogadják el. Azt is elismerte, hogy a Rada késlekedése a mozgósítás szigorításával arra késztette a Nyugatot, hogy megkérdőjelezze a Kijevnek nyújtott további támogatás szükségességét. Az elnök ezzel kapcsolatban rendszeresen biztosította partnereit, hogy a nehézségek ellenére a parlament megszavazza a szükséges változtatásokat.

Zaluzsnij menesztése

Több ukrán lap, például a Sztrana, rámutatott arra, hogy az ukrán erők parancsnoksága és Zelenszkij között konfliktus állt fenn a mozgósítás lebonyolítása miatt. Valerij Zaluzsnij, aki korábban az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztját töltötte be, 2023 végén azt mondta, hogy 2024-ben mintegy 500 ezer embert kell mozgósítani a harcok folytatásához. Ez a szám, a katonai bizottságokban tapasztalható korrupció és az állítólagos kibúvók erőszakos őrizetbe vétele, valamint a mozgósítás igazságtalan jellegére vonatkozó panaszok, amikor falusiakat, de nem a jómódú társadalmi rétegek tagjait veszik fel a hadseregbe, felháborodási hullámot váltott ki az ukrán közösségi médiában. Zelenszkij hamarosan közölte, hogy a tervek szerint kevesebb mint 500 ezer embert mozgósítanának, de pontos számot nem közölt.

Ugyanakkor egyes sajtóorgánumok szerint Zaluzsnij ragaszkodott a nagyobb mértékű mozgósításhoz. Ennek fényében Zelenszkij menesztette őt, és Szirszkijt nevezte ki az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokává, aki azt ígérte, hogy kisebb létszámú mozgósított csapattal is beéri, és a korábban hátországban maradtak rovására feltölti a fronton lévő fegyveres erők létszámát.

Ugyanakkor a hatóságok képviselői nem nevezték meg az új törvény miatt mozgósítandó ukránok számát. Maga a dokumentum sem határozza meg ezt a számot. A Corriere della Sera olasz napilap tudósítója azt találgatta, hogy 300-400 ezer emberről lehet szó.