Csák János kulturális és innovációs miniszter hét eleji bejelentése alapján Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amely úgy működik majd, mint egy holding. Hat intézmény fog alátartozni: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Vendéglátóipari Múzeum.
Az integrációnak, legyen az bármilyen forma is, lehetnek áldásos előnyei és következményei, ha és amennyiben találni olyan közös pontokat, vagy olyan közös stratégiai célt, amikben ezek az intézmények együtt tudnak működni – kommentálta a fentieket Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Egyetértett azzal, hogy az új kulturális holdingra akár egyfajta vállalati modellként is tekinthető, ahogyan például a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria intézményi átszervezésére, illetve újraegyesítésére. „Bár a mienk egy más típusú, teljes integráció volt, a mostani pedig valóban egy holdingszerű működést jelent, talán leginkább a HUN-REN Kutatói Hálózathoz hasonítható, ahol az egyes intézményeken belül a tagintézmények megtartják az önállóságukat – önálló jogi személyként működnek tovább –, de van egy erőteljes központ” – magyarázta.
A közgyűjteményi központ névadója amúgy joggal és okkal lett Széchenyi Ferenc, hiszen az ebben együttműködő, egy stratégia szerint működő intézmények közül a két legfontosabbat, a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat ő alapította meg egy intézményként, illetve a felsoroltak zöme is a Nemzetiből váltak ki szép lassan – jegyezte meg a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A központ létrejöttét illetően tehát van egy történeti előkép, de ami igazán fontos – és ebben nagyon-nagyon meggyőző Demeter Szilárdnak az érvelése, ami egy olyan világos víziót és egy olyan izgalmas stratégiát vázolt föl, amely – valóban képes keretként működni ezen intézmények javára, amit a mindennapi működésükbe be lehet forgatni – emelte ki Baán László.
A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ az államigazgatási zsargon szerint egy középirányító szerv, de igazából minisztériumi hatásköröket vesz át, és egy erőteljesebb, egyértelműbb napi irányítást fog gyakorolni – céges példával: holdingközpontként – a benne lévő egyes intézetek felé. Ugyanakkor megmaradnak az önálló igazgatók vagy főigazgató, tehát lesz saját szakmai életük, de egy csomó ügyben lehet összhangot és egyfajta flottaszerű működést létrehozni – tette hozzá a miniszteri biztos, aki szerint ez egyet jelet az „egy irányba hajózással”, a gyakorlatok és feladatok megosztásával, a napi vagy kiállítás szintű együttműködéssel, illetve közös megjelenést a kiállítótérben és a világhálón. „Ez már mind-mind felsejlik abban, amit Demeter Szilárd irányként vázolt és amit ekképpen a miniszter úr elfogadott, illetve a kormány, hiszen ehhez a szerkezet létrehozásához több jogszabályi változás is szükséges.”
Nagyszabású Munkácsy-kiállítás
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással készül ősszel a Szépművészeti Múzeum. Baán László szerint a múzeum (múlt évi) Csontváry 170 nevű tárlata bebizonyította, hogy a nagy klasszikusainkhoz érdemes időről időre visszafordulni. Utóbbi is egy évfordulóhoz, festőművész 170. születésnapjához kapcsolódott.
A tárlaton Magyarországon még sosem látott műveket is bemutatnak, és arra is keresik a választ, hogyan lehetett Munkácsy Mihály a maga idejében világhírű, a 19. század legkeresettebb és egyben legjobban kereső művésze. „Nem vagyunk elkényeztetve olyan sztárokkal a képzőművészetben, mint mondjuk fotográfiában, akik valóban világhírűvé váltak. De Munkácsy a maga idejében az egyik, hanem a legkeresettebb és legjobban kereső kortárs művész volt” – emelte ki a Szépművészeti főigazgatója.
És hogy kik azok a személyek, akik segítettek fölépíteni a Munkácsy-brandet, -kultuszt, amitől az egyik legkeresettebb lett Amerikában. „Nem véletlen, amit mondok, hogy számos műve eleve oda készült és soha nem is járt Magyarországon.” Tehát igyekeznek az általános kérdéseknek is utánajárni, hogy mi a siker titka és hogy jön létre, valamint hogy miért Munkácsy Mihály lett az első – sorolta Baán László.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·