Belenyúlt a kormány a biztosítási adóba, örülhetnek a kisebb biztosítók

Eddig úgy volt, hogy

• casco esetén a biztosítási díj 15%-át,
• vagyon- és balesetbiztosítás esetén a biztosítási díj 10%-át,
• kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a díjbevétel 23%-át (naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű)

kellett biztosítási adó formájában befizetniük a biztosítóknak azzal az eltéréssel, hogy ha az első két tétel összesített adóalapja nem érte el 8 milliárd forintot, akkor

• 100 millió forintig az adómérték 25%-át,
• 100-700 millió között az 50%-át kellett csak megfizetnie a biztosítónak,
• 700 millió és 8 milliárd között pedig a normál kulcs volt érvényben.

(Ezen felül kell extraprofitadót is fizetniük a biztosítóknak, ami viszont az életbiztosításokat is sújtja). Ez most április 1-jével úgy módosul a Kormány 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelete szerint, hogy

a 8 milliárdos "jogosultsági" határ 20 milliárd forintra emelkedik, a 100 millió 250 millióra, a 700 millió pedig 1 milliárd 750 millióra,

vagyis ha az első két tétel összesített adóalapja a biztosítónál nem éri el a 20 milliárd forintot, akkor 250 millió forintig az adómérték 25%-át, 250 millió – 1,750 milliárd között az 50%-át kell csak megfizetnie a biztosítónak.

A változtatás a 20 milliárd forint alatti casco-, vagyon- és balesetbiztosítási összdíjjal rendelkező biztosítókra, így vélhetően a tőzsdén forgó CIG Pannóniára is kedvezően hat, különösen azokra, amelyeknek az érintett adóalapjuk 8 és 20 milliárd forint közé esik. A 20 milliárd forint feletti hasonló adóalappal rendelkező biztosítók viszont nem profitálnak belőle.

A MABISZ legutóbb közzétett adatai szerint a biztosítási szektor tavaly egyébként

122,9 MILLIÁRD FORINT BIZTOSÍTÁSI ADÓT ÉS 88,1 MILLIÁRD FORINT EXTRAPROFITADÓT FIZETETT, ÍGY A TELJES 211,1 MILLIÁRD FORINTOS BEFIZETÉS A DÍJBEVÉTELEK 13,5%-ÁT VITTE EL.

Címlapkép forrása: Shutterstock