A nemzetközi és a magyar közbeszédben is egyre elterjedtebb, a pejoratív „nepo baby” kifejezés. Ez a jelző egy szórakoztatóiparból, – elsősorban a hollywoodi filmipar családi összefonódásait firtató újságokból – ismert fogalom. Jelentése, hogy adott személy szülei, nagyszülei már ismertek és sikeresek abban az iparágban, ahol a nepo baby is tevékenykedik. Valamint arra is utal, hogy
a nepo baby csak és kizárólag a rokonoknak köszönheti sikerét, önerőből nem, vagy nagyon nehezen érvényesült volna adott karrierúton.
A fogalom első fele ugyanis a nepotizmusra utal. A nepotizmus pedig az, amikor a hatalmi helyzetben lévők a rokonaikat és a barátaikat részesítik előnyben a tisztségek, hivatalok, pénz és lehetőségek kiosztásában, és nem a szakmailag rátermett embereket.
Egy jól működő európai demokráciában rengeteg különböző út vezethet a sikeres politikai karrierhez, azonban, vitathatatlanul egyszerűbb megragadni a választók (és politikusok) figyelmét egy ismerősen csengő családnévvel. A politikus felmenők előnyét egy új belga kutatás is alátámasztja. A Brüsszeli Szabadegyetem két politikakutatója által jegyzett publikációból kiderül, hogy a belga parlament minden tizedik képviselőjének van olyan felmenője, aki korábban valamilyen tisztséget töltött be az állam vezetésében.
Habár a nepo babyk aránya kimagasló, nem Belgium az egyetlen olyan ország Európában, ahol híres politikai dinasztiák vannak.
Charles Michel – az Európai Tanács elnöke
A kontinens egyik legbefolyásosabb nepo babyje, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel. A 48 éves politikusnak, az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő, fontos európai intézmény vezetőjeként jelentős beleszólása van a kontinens politikájának alakulásába.
Michel ezen kívül még onnan lehet ismerős, hogy az év elején elég komoly fejfájást okozott az általa vezetett Európai Tanácsnak.
Történt ugyanis, hogy a korábbi belga kormányfő, Michel szeretett volna elindulni az idén nyáron esedékes Európai Parlamenti választásokon, képviselőjelöltként. A sokak által karrieristaként jellemzett lépés miatt azonban élesen kritizálták (volt aki azt mondta, politikai öngyilkosságot követett el), majd végül visszakozott. Egyébként a lemondása miatt egy ideig az is felvetődött, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lehet az Európai Tanács elnöke. Ugyanis, a testület öröklési rendje szerint, ha a Tanács első embere nem tölti ki a mandátumát, akkor az új vezető megválasztásáig a soros elnökségért felelős ország – ami júliustól Magyarország – kormányfője veszi át a testület vezetését.
A kellemetlen helyzetbe került belga politikus apja, Louis Michel. A liberális politikus egy igazi veterán a nyugat-európai ország közéletében, ugyanis több mint 46 éve politizál.
E közel fél évszázados karrier alatt, az idősebb Michel volt már: parlamenti képviselő, külügyminiszter és miniszterelnökhelyettes is.
A 76 éves politikus legutóbb az Európai Parlamentben szerzett mandátumot, úgyhogy 2019-óta a brüsszeli törvényhozás egyik képviselője. Azelőtt folyamatosan a hazai parlamentben politizált, a belga törvényhozás elengedhetetlen bútordarabja volt.
Fontos kiemelni, hogy a Michel-család nem a belga üzleti elitből épített politikai dinasztiát. Louis Michel – a híres sörgyáráról ismert – Hoegaarden nevű apró faluban született, és egészen harmincéves koráig egy középiskolában tanított, Brüsszel egyik elővárosában. Innen lépkedett évtizedeken keresztül feljebb és feljebb a politikai szamárlétrán.
Fia, Charles sokáig küzdött azért, hogy kilépjen befolyásos apja árnyékából. A saját út megtalálásában részben sikerrel is járt, Michel lett Belgium történetének legfiatalabb miniszterelnöke.
Azonban, sok idős belga ennek ellenére is a korábbi külügyminiszter fiaként hivatkozik Charles Michelre, akire minden bizonnyal kevesebb reflektorfény hárult volna, ha az apja nem bejáratott politikus.
Egyébként, Belgium jelenlegi miniszterelnöke, Alexander De Croo is nepo baby. A flamand liberális politikus, a belga történelem leghosszabb ideig szolgáló parlamenti képviselőjének, Herman De Croo-nak fia.
Jens Stoltenberg – NATO-főtitkár
Az atlanti katonai együttműködést lassan 10 éve vezető Jens Stoltenberg távolról sem elsőgenerációs politikus. A NATO főtitkárának szülei komoly karriert futottak be a maguk idejében.
Édesapja egy prominens norvég diplomata,
Thorvald Stoltenberg, aki hosszú politikai pályafutása alatt a skandináv ország védelmi minisztereként, majd később külügyminisztereként is szolgált, a baloldali Munkáspárt színeiben.
Magyar szempontból nem elhanyagolható megemlíteni az sem, hogy Thorvald az egyetemi éveiben aktívan segítette az 1956-os forradalom magyar menekültjeit. Thordvald Stoltenberg sok magyar forradalmárnak segített nyugatra menekülni, az országot megszálló szovjet hadsereg elől. Az idősebb Stoltenberg később Norvégia ENSZ-küldöttje lett, és a politikai menekültek iránt érzett érzékenységét sohasem feledte. Rövid ideig az ENSZ menekültügyi főbiztosa is volt, továbbá 10 évig vezette a Norvég Vöröskeresztet.
Thorvald a szintén baloldali beállítottságú gyerekkori szerelmét, Karin Heiberget vette feleségül.
Jens Stoltenberg édesanyja, a norvég külgazdasági minisztérium egyik államtitkári pozíciójáig emelkedett.
Ennél is érdekesebb, hogy Heiberg testvére, (Jens Stoltenberg nagynénje) Marianne Heiberg annak a Johan Jorgen Holst külügyminiszternek a volt felesége, aki a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Izrael állam között létrejött 1993-as béke – azaz az Osloi megállapodások – egyik fő mozgatórugója volt – írja a Politico.
Stoltenberg az apjához, anyjához és nagybátyjához hasonlóan szintén a norvég Munkáspárt színeiben kezdett el politizálni.
Köztiszteletnek örvendő családtagjai erősen közrejátszottak abban, hogy – NATO-főtitkársága előtt –, Norvégia pénzügyminiszteri, majd a miniszterelnöki tisztségét is viselhette.
Marine Le Pen – radikális jobboldali politikus
Marine Le Pen a kortárs francia radikális jobboldali politika legismertebb alakja, többször is esélyes elnökjelölt volt, jelenleg pedig a Nemzeti Tömörülés parlamenti frakciójának elnöke.
A politikai karrierje egybeforrt az apjáéval, mégis közelebb került a sikerhez, miután leszámolt vele.
Ugyanis Le Pen pártját, a Nemzeti Tömörülést (korábban Nemzeti Frontot) még az édesapja, Jean-Marie Le Pen alapította. Az idén 96. életévét töltő, korábbi pártvezér az egyik legmegosztóbb figura az európai politikában. Le Pen apja egy elsőgenerációs politikus, aki árvaként, a semmiből építette fel a megosztó Nemzeti Frontot (ma már Nemzeti Tömörülést), és nem elvitatható tőle, hogy rendkívül tehetséges szónok. Viszont, a szélsőjobboldali figura, közel hetvenéves politikai karrierje alatt botrányt botrányra halmozott. Csak pár példát kiemelve:
Jean-Marie élesen ellenezte Franciaország bevándorláspolitikáját és muszlimellenes nyilatkozatokat tett. többször nyilvánosan tagadta, vagy vitatta a holokauszt tényét. egy ízben pedig fizikálisan bántalmazott egy baloldali képviselőnőt, ami miatt felfüggesztették az EP-mandátumát.
Egy idő után már annyira kontraproduktív volt a jobboldali botrányhős apa, hogy 2015-ben, a saját lánya, Marie Le Pen kitette őt az általa alapított pártból. Ezzel szimbolikusan is jelezve, hogy az apja szélsőjobboldali pártjának felvállalhatóvá tételének érdekében, a legvégsőkig is képes elmenni. Miután az apját – a korábban említett antiszemita megjegyzésekre hivatkozva – kizáratta a pártból, a családi viszályt a francia nyilvánosságban folytatták tovább. A családtól nem állnak messze az ilyen publikus drámák, Marine Le Pen szüleinek válása is óriási médiaüzengetésekbe torkollott. A francia politikusnő újabban pedig unokahúgával folytat csatározásokat a médiában.
Az 56 éves Marine-t az apjánál jóval kevésbé radikális figuraként szokás jellemezni, aki úgy néz ki, a sorozatos választási kudarcok után, a radikális jobboldali pártot, a Nemzeti Tömörülést elkezdte egyre inkább középre kormányozni.
Kiriákosz Micotákisz – görög miniszterelnök
Az egyik leginkább nepotizmusként kategorizálható esethez érdemes vetni egy pillantást a demokrácia hazájára, Görögországra. A jelenlegi kormányfőt adó Micotákisz-klán Görögország egyik leghatalmasabb politikai dinasztiája. 2019 óta Kiriákosz van kormányon, de előtte a család már két kormányfőt adott a balkáni országnak. Kiriákosz apja, Konsztandínosz és dédapjának testvére is miniszterelnök volt.
Utóbbi egyébként a görög függetlenség egyik vezéralakja, Elefthériosz Venizélosz volt.
A modern görög politikában nem ez az egyetlen komoly politikai dinasztia. A Papandréu-család három generációja, három miniszterelnököt adott a balkáni országnak (nagyapa, apa, fia). Legutóbb Jorgósz Papandréu kapott esélyt a kormányzásra 2009-ben, azonban a 2010-2012-es görög adóssági válságba belebukott, és kénytelen volt lemondani a kormányfői posztról. Jorgósz fiát nemrég beválasztották a görög parlamentbe, így ki tudja, lehet, hogy a negyedik generáció is miniszterelnök lesz egyszer.
Az Athéni Egyetem egyik jogászprofesszora a Politicónak rávilágított arra, hogy a görög politikában miért van egyből két olyan család is, akik több mint két miniszterelnököt adtak. Arisztidész Hatzisz kiemelte, hogy egyrészt a Görögországot 1974-ig uraló katonai junta negatív hatásait még mindig érezni társadalmon. Továbbá,
a politikai dinasztiák fennmaradása természetesen összefügg a görög politikai pártok elavult szervezetével és struktúrájával. Még mindig oligarchikusak, hagyományosak, nem demokratikusak és zártak
– nyilatkozta Arisztidész Hatzisz, görög jogászprofesszor.
Mateusz Morawiecki – korábbi lengyel kormányfő
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnöknek, a nacionalista Jog és Igazságosság párt képviselőjének egy híres aktivista az apja. Orbán Viktor korábbi szövetségesének apja, Kornel Morawiecki volt a „Harcoló Szolidaritás” egyik alapítója és vezetője, ami kommunizmus ellen küzdő Szolidaritás mozgalom radikális szárnya volt. Később édesapját beválasztották a lengyel parlament alsóházába.
Mateusz Morawiecki egy kicsit kilóg a többi, politikus felmenővel rendelkező vezető közlül, mégpedig azzal, hogy a jobboldali politikus nem kifejezetten politikai pályára készült.
Annak ellenére, hogy a kommunista rendszerben, már tizenévesen segített az apjának szamizdat kiadványokat terjeszteni, a demokratikus Lengyelországban az üzleti életben helyezkedett el, és 2015-ig egy bank elnökeként dolgozott. Később aztán Andrzej Duda elnök felkérésére pénzügyminiszter, sportminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt. A miniszterelnöki tisztséget 2017-ben vette át, és egészen tavalyig vezette Lengyelországot, miután a választáson alulmaradt Donald Tuskkal szemben. Népszerűségében jelentős szerepe volt apja politikai aktivista tevékenységének a kommunista időszakban.
Monika Hohlmeir és az NSZK legnagyobb botránya
Monika Hohleimer egy német EP-képviselő. A 61 éves politikus a korábbi német védelmi miniszter Franz Josef Strauss lánya. Strauss arról ismert, hogy majdnem leszámolt a nyugatnémet sajtószabadsággal sértettségében.
A der Spiegel nevű német újság 1961-ben lehozott egy oknyomozó anyagot arról, hogy Strauss-t lefizethette egy FIBAG nevű építési vállalat, annak érdekében, hogy a védelmi minisztérium ezt a céget bízza meg katonai létesítmények kivitelezésével. Majd egy évvel később, a Spiegel lehozott egy másik írást, ezúttal egy NATO-hadgyakorlatról, amiben részt vett az NSZK is. A védelmi miniszter arra hivatkozva, hogy a hadgyakorlat részletei államtitoknak minősültek, rábírta a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy a cikket jegyző újságírót, és a főszerkesztő-tulajdonos Rudolf Augsteint is letartóztathassák árulás vádjával. Strauss jogkörének példátlan túllépésének hatására az országban tömegtüntetések kezdődtek, majd egy hónappal később már a fél kormány lemondott, azért, hogy nyomást helyezzenek Straussra. A védelmi miniszter nagy nehezen beismerte a hibáját, és lemondott.
A Spiegel-affér néven elhíresült belpolitikai botrány ellenére, Strauss 1980-ban még szövetségi Kancellárnak is indulhatott.
Lánya, Hohlmeier 2005-ig Bajorország oktatási és kulturális minisztere volt, 2009-ben pedig európai parlamenti mandátumot szerzett.
(Borítókép: Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás párt parlamenti frakciójának elnöke részt vesz az újévi sajtótájékoztatón Jordan Bardella 2024. január 15-én Párizsban, Franciaországban. Fotó: Chesnot / Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·