Az EU-tagállamok is csatlakoztak a nyugati szövetségesek egyre növekvő kórusához, és sürgetik Belgiumot, hogy az Oroszország befagyasztott vagyonából származó jövedelmeit utalja el Ukrajnának – adta hírül a Politico. Egy uniós diplomata elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a váratlan nyereség jelentős része várhatóan a belga adóhatósághoz kerül.
A fő aggály az, hogy Belgiumnak évente mintegy 1,7 milliárd eurós társaságiadó-bevétele keletkezik a befagyasztott orosz eszközökből, amelyeket jelenleg az Euroclear, egy brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő tárol. Az uniós diplomata hangsúlyozta, hogy az évek során felhalmozódó adóbevétel könnyen több milliárd euróra rúghat, olyan pénzeszközökre, amelyekre Ukrajnának égető szüksége van védelmi kiadásainak finanszírozására.
A belga kormány azonban másképp látja a dolgot. Egy belga tisztviselő cáfolta a vádakat, és kijelentette, hogy az ezekből a vagyonokból származó adóbevételek 49%-át katonai felszerelésekre fordítják, tehát szó sincs arról, hogy csak a belga költségvetés hízna a váratlan bevételeken. Egy másik tisztviselő kiemelte, hogy számos nyugati vállalat jelentős nyereséget termel Oroszországban, amelyet aztán különösebb feltűnés nélkül befizetnek az adott ország költségvetésébe, anélkül hogy azzal Ukrajnát támogatnák.
Egy ezzel kapcsolatos fejlemény, hogy két uniós diplomata szerint az EU azt fontolgatja, hogy a semleges országok számára opt-out-ot biztosít a kezdeményezéséből, amely szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna számára történő fegyvervásárlásra használják fel. A javaslat két külön alap létrehozásáról szól: az egyik a nem katonai célú segélyezésre, a másik pedig kifejezetten a fegyverek vásárlására irányulna. Utóbbiban a semleges országok, például Ausztria, Írország, Málta és Ciprus nem kellene, hogy részt vegyenek. Az Európai Tanács várhatóan a jövő héten terjeszti elő az új javaslatot, amelyet az uniós nagykövetek május 8-án vitatnak meg.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·