Bepereli Magyarország uniós pénzei miatt az EP az Európai Bizottságot

1 hónap ezelőtt 9

Ahogy arról írtunk, az Európai Parlament jogi bizottsága hétfő este elsöprő többséggel megszavazta, hogy beperelje az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós kohéziós pénzeszköz felszabadításáról szóló, tavaly decemberi ellentmondásos döntése miatt. Az EP még egyetlen tagállami eljárás esetében sem ment perre az uniós végrehajtó szervvel, így már ezért is izgalmas a lépés.

Érvelésük szerint az Európai Bizottság politikai alkut kötött a magyar kormánnyal, hogy a források kifizetéséért cserébe Orbán Viktor miniszterelnök ne vétózza meg az Európai Tanácsban az ukrajnai csatlakozások tárgyalások megindítását, valamint hogy támogassa Budapest is a költségvetés 100 milliárd eurós felülvizsgálatát. Ezt az Európai Bizottság már az EP januári e tárgyú állásfoglalásakor is tagadta, azzal érvelve, hogy betartották a jogszabályokat. A hétfői parlamenti szakbizottsági szavazás után pedig jelezték, hogy állnak a bírósági eljárás elé, nem követtek el semmilyen mulasztást, nem kötöttek alkut.

Decemberben a Bizottság azzal indokolta intézkedését, hogy Magyarország az előző év májusában elfogadott reformot, amelynek célja az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése és a bíróságokba való politikai beavatkozás kezelése volt. Jogalkotók és civil társadalmi szervezetek azonban vitatták a reform megfelelőségét, azzal érvelve, hogy az nem felel meg az uniós normáknak. Később pedig azt mondták, nem kötöttek politikai alkut, amit igazol, hogy Orbán Viktor végül vétózott a decemberi uniós csúcson.

Didier Reynders, Nicolas Schmit és Johannes Hahn biztosok megvédték a Bizottság döntését december és a januári EP-állásfoglalás után is. Hangsúlyozták, hogy Magyarország teljesítette a Brüsszel által meghatározott "szuper mérföldkövekben" meghatározott kritériumokat. E mérföldkövek között szerepeltek az igazságügyi felügyelet megerősítésére és az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések. A Bizottság fenntartotta, hogy az uniós jog keretein belül járt el, és köteles volt felszabadítani a forrásokat, mivel Magyarország bizonyította az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A per az Európai Parlament és a Bizottság közötti feszültségek jelentős fokozódását jelzi, és növeli a nyomást Ursula von der Leyenen, aki második elnöki ciklusára törekszik. A jogállamiság kérdése von der Leyen hivatali idejének egyik központi témája volt, és ez a legújabb fejlemény komoly támadás az uniós értékek fenntartásáról szóló kampányának.

Bár az Európai Néppárt (EPP), amelyhez von der Leyen is tartozik, nem ellenezte a csütörtöki döntést, a felelőst nem az Európai Bizottság elnökében látják, hanem a biztosok teljes testületének tulajdonították a szavazáskor. Petri Sarvamaa EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EPP célja annak biztosítása, hogy az adófizetők pénzét az uniós szerződéseknek megfelelően kezeljék, és a kérdést inkább a jogi tisztánlátás, mint a politikai manőverezés kérdésének tekintette.

Jelenleg Brüsszel továbbra is visszatartja a mintegy 12 milliárd eurós kohéziós alapot és Magyarország 10,4 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi forrásainak (RRF) nagy részét, a különböző szakpolitikai területeken tapasztalható hiányosságokra hivatkozva. Orbán Viktor "pénzügyi zsarolásként" ítélte el a pénzek visszatartását, míg az Európai Bizottság tisztviselői hangsúlyozzák, hogy a pénzek felszabadítása előtt törvénymódosításokra van szükség olyan területeken, mint az LMBTQ+ jogok, a menekültpolitika, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem.

A keresetlevél tartalma egyelőre nem ismert, azt március 25-ig küldi el Roberta Metsola az Európai Unió Bíróságának. Ott döntenek annak befogadásáról. Mint arról beszámoltunk, valamint részletesen beszéltünk a Portfolio Checklist szerdai adásában,

elképzelhető, hogy a bírósági eljárás idejére teljesen befagyasztják a magyar kifizetéseket.

Az is valószínű forgatókönyv, hogy ezt nem lépi meg az EUB, és csak az ítéletben döntenek pénzügyi korrekciókról, akár az Európai Bizottság is pénzbírságot kaphat. Szakértők szerint azonban az uniós végrehajtó testület simán megnyeri az EP által indított pert.

Címlapkép forrása: EU