Betöri az EU a szennyező akkumulátorgyárakat

Fontos, döntést hozott az Európai Parlament kedden, amikor jóváhagyta az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásokról szóló irányelv jelentős felülvizsgálatát, amelynek célja az üzemi létesítményekből, valamint a nagy sertés- és baromfitelepekről származó káros anyagok emissziójának csökkentése. A rendelet két részletet szokatlanul kis többséggel fogadták el, a mezőgazdasági szabályozást csak 393 igen szavazattal, 173 nem ellenében és 49 tartózkodással küldte tovább a parlament, miközben az ipari termelési döntést 506 igen szavazattal, 82 nem ellenében hagyták jóvá.

A felülvizsgált kibocsátási direktíva (industrial emission directive, IED) értelmében az érintett ágazatok számára kötelező szigorú kibocsátási szinteket határoznak meg, a vízhiány elleni küzdelem érdekében pedig a vízfogyasztással kapcsolatos környezetvédelmi teljesítménycélokat vezetnek be. Emellett a hulladékra, az erőforrás- és az energiahatékonyságra, továbbá a nyersanyag-felhasználásra vonatkozó célértékeket is meghatározták. Új elem, hogy az IED alkalmazási köre ki fog terjedni a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre és a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre is.

Magyar szempontból a legfontosabb, hogy az akkumulátorgyárak esetében is alkalmazandó célértékeket határoznak meg a károsanyag-kibocsátásra és a vízhasználatra vonatkozóan. Ezek szigorúbbak lesznek, mint a jelenlegi tagállami előírások.

Az állattartó gazdaságok tekintetében az IED-intézkedések kiterjednek a 350 számosállat-egységet (SZÁE) meghaladó sertéstenyésztő gazdaságokra, kivéve az extenzív vagy ökológiai gyakorlatot alkalmazó termelőket. Hasonlóképpen, az irányelv hatálya alá tartoznak majd a 300 egységet meghaladó tojótyúkkal és 280 egységet meghaladó brojlercsirkével rendelkező baromfigazdaságok is, a sertést és baromfit egyaránt tartó gazdaságok esetében pedig 380 egység lesz a határérték.

Ezen túlmenően a Bizottság 2026. december 31-ig elvégzendő értékelésében vizsgálni fogja, hogy szükség van-e az állattenyésztésből származó kibocsátások további kezelésére, beleértve a szarvasmarha-tenyésztést is, valamint egy viszonossági záradékra, amely biztosítja, hogy a nem uniós termelők az EU-ba irányuló export során egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.

Radan Kanev előadó (néppárti képviselő, Bulgária) hangsúlyozta a parlamenti szavazás jelentőségét, kiemelve, hogy az összhangban van a Zöld Megállapodás környezetszennyezés-mentességi célkitűzéseivel és az európai egészségügy iránti elkötelezettséggel. Kanev a Portfolio-nak egy strasbourgi háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy ezeket a célokat úgy kell elérni,

hogy ne rójanak további adminisztratív terheket a vállalkozásokra, különösen az európai gazdákra, és jelezte, hogy az EP megérti és meghallotta a gazdák aggodalmait.

Mint lapunknak elmondta, a vita lényegében az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) szólt, amely egy monumentális kezdeményezés azzal a céllal, hogy az EU a világ vezető gazdasági ereje legyen a fenntarthatóbb jövő felé való átmenetnek. Kanev kiemelte az irányelv kulcsfontosságú szerepét a különböző társadalmi érdekek összeegyeztetésében, az ipari versenyképesség megerősítésében és a mezőgazdaság fenntarthatóságának előmozdításában. Úgy látja, hogy annak ellenére, hogy az Európai Parlament a különböző érdekelt felek, köztük a mezőgazdasági közösségek részéről komoly nyomással szembesült, ügyesen manőverezett az eltérő érdekek között, hogy megőrizze a megállapodás integritását.

Nem is meglepő, hogy beszámolója szerint a viták egyik legfőbb pontja az volt, hogy a mezőgazdasági tevékenységeket egyáltalán bevonják-e az irányelv hatálya alá. Szerinte sokakat megijesztett, hogy Európa-szerte gazdatüntetések zajlanak most is, ellenezve a szigorú, sok esetben plusz költségeket generáló szabályokat.

A versenyképesség fókuszba, az akkumulátorgyárak célkeresztbe kerülnek

„A tisztességtelen verseny hatalmas kihívásokat jelent, stratégiai megközelítésre van szükség az innováció és a beruházások előmozdítása érdekében az európai iparágakban, a környezeti fenntarthatóság fenntartása mellett” – mondta a Portfolio kérdésére Kanev az európai vállalatok globális versenyképességével kapcsolatos növekvő aggodalmakra, különösen a szigorú környezetvédelmi előírások és szabványok fényében. A fő probléma, hogy a kritikusok szerint míg Európa komolyan veszi a környezetvédelmi előírásokat és célokat, addig a legfőbb gazdasági riválisa, Kína ezekkel nem foglalkozik. A probléma az, hogy így az ázsiai országban olcsóbban tudnak gyártani a szereplők, így az onnan érkező exporttal nehezen tudnak versenyezni az európai vállalatok, ami a versenyhátrányt fenyegeti.

„A koronavírus-járvány előtt 1000 milliárd eurós támogatási keret is párosult volna a Zöld Megállapodáshoz, most viszont »pénz nélkül« maradt a program. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vette volna át ezt a feladatot,

de látszik, hogy a tagállamok a helyreállításra költenek, az ellenállóképességre, vagyis a zöldebb beruházásokra nem

– válaszolta lapunk kérdésére.

Kanev kitért a bonyolult geopolitikai dinamikára, különösen az EU, az USA és Kína közötti versenyre a zöld technológiák és a tiszta energia terén. Úgy látja, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a tagállamok egymással versenyezve, állami támogatásokat folyósítanak, amely nem segíti a közös célokat.   

Arra a kérdésünkre, hogy a szennyező gyártási technológiákkal dolgozó Európába irányuló exportjával szemben mennyire lehetnek hatékonyak az olyan szabályozási keretek, mint a szén-dioxid-kibocsátás határkiigazítási mechanizmus (CBAM), úgy látja, hogy további lépésekre van szükség, mert ez önmagában nem elég hatékony. Főként azt látja problémának, hogy az Egyesült Államok és Kína ellenzi a rendszer bevezetését, vagy nem megfelelőképp tesz eleget annak, hogy ellenőrizzék a gyárak kibocsátási adatait, hogy a kompenzációs rendszer büntetővámot vethessen ki az EU-s behozatalkor.

„Az amerikaiak elég erőszakosak voltak, soha nem fogadtak el hasonló eszközöket, és soha nem tűntek lelkesnek, hogy leüljenek az asztalhoz, hogy megvitassák a CBAM-ot, sőt, elindították az inflációcsökkentő törvény támogatási programját és kivetették a saját vámjaikat az európai termékekre” – ismertette Kanev a problémákat. Úgy látja, hogy az USA-ban a Biden-adminisztráció ebben a kérdésben ugyanolyan protekcionista politikát folytat, mint Donald Trump elnöksége alatt.

A magyarországi akkumulátorgyártást érintő új kibocsátási szabályokról egy újságírói kérdésre azt mondta, hogy nagyon fontos környezetvédelmi előírásokat határoznak meg a direktívában, amelyhez a gyártóknak tartaniuk kell magukat. „A már elfogadott keretrendszer az akkumulátor-összeszerelést kivonta a kritériumok alól, mert ez a legkevésbé szennyező gyártási szakasz” – ismertette a bolgár EP-képviselő a részleteket.

”Az akkumulátorgyártás viszont nagyon veszélyes és szennyező. Az erre vonatkozó szabályozás jelentős részletességgel fogja meghatározni, hogy hogyan lehet elkerülni a negatív következményeket a gyártásnál, és mik a létesítmények engedélyezésénél a maximális határértékek” – tette hozzá, jelezve, hogy ez a többszáz oldalas dokumentáció még csak most készül, kitér majd a vízhasználatra, a felhasznált anyagok kezelésére, a selejt és hulladék semlegesítésére, de akár 12-24 hónap is lehet, amíg elkészül.

A jóváhagyott IDE-jogszabály az Európai Tanács elfogadására vár, majd az EU Hivatalos Lapjában való közzététel és az azt követő hatálybalépés után a tagállamok 22 hónapot kapnak arra, hogy megfeleljenek az irányelv rendelkezéseinek.

Címlapkép forrása: Getty Images