Hatodik alkalommal jelent meg a Deloitte közép-európai biztosítási szektorról szóló tanulmánya. A kiadványt bemutató online sajtótájékoztatón a tanácsadócég szakértői az alábbiakat ismertették. A banki M&A-piacról szóló tanulmányt itt foglaltuk össze:
Az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása 2023-ban is éreztette a hatását a gazdaságban (csökkent a GDP a régió nagy részében), és ezáltal a régiós biztosítási piacon is. Az elszabaduló infláció leküzdésére a jegybankok megemelték a kamatokat. Az infláció hatása elsősorban a megtakarítási célú életbiztosítások eladásának a csökkenésében és a kárhányad átmeneti növekedésében érződött, a magas állampapírhozamok pedig jelentős, főként nem realizált veszteséget generáltak a szektorban annak hosszú távú állampapír-befektetései miatt.
Az elmúlt években a nem-életbiztosítások díjbevétele nagyobb mértékben növekedett a régióban, mint az életbiztosításoké. 2022-ben a nem-életbiztosítási díjbevétel csaknem 10%-kal nőtt, miközben az életbiztosítási lényegében stagnált. Több országban, köztük Lengyelországban is szenved a unit-linked életbiztosítások piaca, Magyarországon pedig az extraprofitadó bevezetése nyomán az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesése terhelte meg a díjbevételeket. A nem-élet üzletágban az inflációkövető indexálás segítette felfelé a díjbevételeket. A piac fejlettségét mutató penetráció a legtöbb országban csökkent, hiszen a díjbevételek kisebb mértékben emelkedtek a nominális GDP-nél.
2023 első felében folytatódott a díjbevételek növekvő trendje, Magyarországon viszont csak euróban volt növekedés ekkor az egy évvel korábbihoz képest. A kgfb által jelentősen meghatározott román piacon konszolidáció zajlik, már a negyedik nagyobb biztosító ment csődbe. A kormány a kgfb-díjak határozatlan idejű maximálásával avatkozott be.
A kárráfordítások szintje tovább nőtt, és meghaladta 2023-ban az előző évek értékeit, a kárhányadok pedig nem emelkedtek tovább annak köszönhetően (Románia és Szlovénia kivételével), hogy a díjbevételeknek az inflációt csúszással követő emelkedése utolérte a kárkifizetések emelkedését. Összességében a biztosítók költségei így is jobban emelkedtek a díjbevételeknél a több éves időszakra visszatekintve, ami a biztosítók profitabilitásának a romlásában csapódott le.
2019 és 2022 között a nem-életbiztosítóknál mintegy 10%-kal, a kompozit biztosító számát tekintve kisebb mértékben csökkent, különösen Szlovákiában és a balti országokban koncentrálódott a piac, Bulgáriában és Boszniában viszont kiugróan magas a biztosítók száma, ami konszolidációs igényt jelent. Magyarországon több mint 20 biztosító működik, ez alapján viszonylag szétaprózodott a piac nálunk is, és van tere a további konszolidációnak.
A VIG a legnagyobb biztosítócsoport a régióban, a német Talanx csoport viszont kikerült a top10-ből, miután eladta a Posta Biztosítókat a magyar államnak, és már csak Lengyelországban van érdekeltsége. Az alábbi, 2022 végi állapotot mutató táblázatban még szereplő, a román kgfb-piacon hirtelen piacvezető pozícióba került Euroins azóta csődbe ment.
A biztosítói M&A-piacon a biztosítók értékeltsége nagyjából lekövette a szélesebb piaci trendeket. A könyv szerinti értékhez képest (P/BV) 2019 után csökkent az értékeltség, ezt követően viszont emelkedett. Az eredménytermelő képesség szempontjából (P/E) az állampapírhozamok változása okozott volatilitást.
Az M&A-tranzakciók száma szempontjából 2022 és 2023 csendesebb volt a korábbi éveknél, ami egyrészt a nagyobb költségszorítással, másrészt a korábbi konszolidációs hullám lecsillapodásával magyarázható. Utóbbit az okozta, hogy számos nyugati biztosító a régió elhagyása mellett döntött, teret adva olyan régiós konszolidátoroknak, mint az osztrák VIG és a holland NN. Ráadásul a tavalyi 10 tranzakcióból csak 3 volt hagyományos biztosítókhoz köthető, az akvizíciók többsége biztosításközvetítők, illetve private equity cégek mint befektetők részvételével zajlott.
Vevői oldalon továbbra is az osztrák VIG a legaktívabb a régiós biztosítási M&A-piacon, amely mára az Alfa és az Union biztosítókban is 90%-os tulajdonossá vált.
Magyarországon kifejezetten pezsgett az M&A-piac, ami részben a magyar állam aktivitásának köszönhető, hiszen az Alfa és az Union 45%-ának megvásárlása, majd 35%-ának eladása mellett a Posta Biztosítók 67%-át is megvásárolta, majd néhány hónap múlva meg is hirdette (egyelőre nincs eredménye az eladásnak).
Ami a biztosítási szektor jövőbeni kihívásait illeti, 1. az IFRS 17 számviteli sztenderd bevezetését, 2. a fenntarthatósági és ESG-kérdéseket, 3. az inflációt és a kamatkörnyezetet, 4. az insurtech előretörését, 5. az AI növekvő jelentőségét, 6. Magyarországon a lakásbiztosítási kampányt jelölték meg a Deloitte online sajtótájékoztatóján.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·