Bohács Krisztina: a mentális zavar lett korunk pestise

Minden tanulási zavar egyre nagyobb számban jelenik meg a gyerekeknél – mondta Bohács Krisztina intelligenciakutató az InfoRádió Aréna című műsorában. Nyilván finomodtak a kimutatásukat lehetővé tévő mérési, diagnosztikai eszközök, és a régi világban még sokszor tesztek sem voltak arra, hogy ezeket a dolgokat beazonosítsák. Ám emellett megjelenik más is – mutatott rá a GEM Kognitív Klinika és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

"Beszélnek a környezeti ártalomról, egyfajta degenerációról, ami nem önmagában az emberiségnek a degenerációja, hanem azt kell érteni ez alatt, hogy minden szennyezettebb, a levegő, a táplálék, stresszesebb az életvitel. Sokszor nagyon nukleáris a család. A régi időkben nagyobb kapcsolódási hálóban éltek és az jó volt a gyerek számára is, hiszen a nagyszüleit például nem csak félévente egyszer látta. Tehát nagyon sok komponensű dolog ez. Az biztos, hogy környezeti ártalmak vannak, és biztos, hogy ma már a gyermekvárás sem feltétlenül olyan nyugodt körülmények között történik, mint az 1900-as években. Bár természetesen mindig voltak kihívások, háborúk és egyebek, de valahogy azért az emberek élettempója nem volt ennyire felgyorsulva, ez pedig biztos, hogy nem kedvez az ADHD világának" – mondta a szakértő.

Rámutatott: bár sokan állítják, kutatással nem tudták eddig azt igazolni, hogy a pörgősebb képek vagy ez a fajta digitális kultúra okozna ADHD-t. Mások úgy vélik, hogy egy kulturális hatás eredménye, vagyis egyetértésre még nem sikerült jutni, de Bohács Krisztina kiemelte: az biztos, hogy nem véletlenül nevezték el korunk pestisének ezeket a tanulási zavarokat, sőt önmagukban a mentális zavarokat – hiszen a szorongás, a depresszió is ide tartozik –, mert nagyon sok ember érintett ezekben,

Vannak bizonytalanságok még abban is, hogy mitől függ az intelligencia: örököljük vagy kifejlődik, kifejlesztjük? Az intelligenciakutató szerint az már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nagyon masszív genetikai alapja van.

"Az X kromoszómán különlegesen sok alkotóelem érkezik, ami ennek az alapját képezi. Ez a nature/nurture vita, vagyis hogy a természetből kapjuk, azaz örököljük, vagy pedig neveléssel, oktatással keletkezik vagy alakul, azaz gyengéden rákényszerítünk az agyra bizonyos dolgokat, valamilyen környezeti hatás következtében, és így emelkedik az intelligenciaszint" – vázolta Bohács Krisztina.

A nature/nurture gondolat Francis Galton nevéhez fűződik, ezt vitte tovább a pszichológia. Különböző százalékok születtek: 70 százalékban a genetika, 30 százalékban a természet, a nevelés, a környezet határozza meg, aztán ezek szinte helyet cseréltek az újabb elméletekben.

"Ez a gének, a környezet és a nevelés nagyon komplex játéka, hiszen voltaképpen a mostani környezetem genetikailag is alakít engem. Struktúrájában nem válhat a génjeim részévé azonnal, de tudjuk az epigenetika tudományából is, hogy

Nagyon sok tapasztalat létezik, pozitív és negatív irányban is, arra, hogy egy élmény, akár trauma, akár valami nagyon jó és pozitív dolog, hogyan ment tovább a következő generáció életében" – idézte fel a GEM Kognitív Klinika és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.