Európai Békekeret néven az EU új, költségvetésen kívüli alapot hozott létre annak érdekében, hogy nagyobb mértékben legyen képes megelőzni a konfliktusokat, békét teremteni és megerősíteni a nemzetközi biztonságot. Az ukrajnai háború esetében úgy működik, hogy azok a tagállamok, amelyek saját fegyvereiket adományozták, azok pótlására hívhatnak le pénzeszközöket az EPF-ből. A rendszert azonban a magyar kormány fúrta korábban, mivel ellenzi a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, viszont az alap költségeibe be kell szállnia.
Mostanra azonban a vita pár jogi engedménnyel lezáródni látszott: a tagállamoknak nem feltétlen kellett befizetniük az EPF-be, vagy elég volt, ha meghatározott célokat támogatnak csak. Így végülis megnyílt a tér arra, hogy 5 milliárd euróval emeljék a Békekeretet.
Azonban nyílt egy új front az EPF körüli vitában, és mostanra az elsődleges akadály Németország: Berlin, amely a nemzeti jövedelem hozzájárulások alapján az uniós alap egynegyedéért felel, engedményt kér. Ez a kérés abból fakad, hogy Németország a legnagyobb bilaterális támogatója Ukrajnának, ami a méltányos pénzügyi kiigazítás mellett szól.
Diplomaták aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy egyes EU-tagállamok az EPF pénzeszközeit saját katonai képességeik fejlesztésére használják fel, és ezt követően elavult felszereléseket szállítanak Ukrajnának. E vádakra példa Észtország tavalyi követelése, amely szerint a szovjet korszakból származó, Ukrajnának küldött ágyútöltetek megtérítését kérte, annak ellenére, hogy a tervek szerint már rendelkezett pótlásukkal – tudta meg a Politico.
Franciaország – Görögország és Ciprus támogatásával – az uniós pénzek elköltésére vonatkozó „Buy European” záradékot szorgalmaz. Ez a kikötés azt hivatott biztosítani, hogy az uniós pénzből történő védelmi beszerzéseket az EU-ban állítsák elő, elősegítve ezzel az európai védelmi ipar növekedését. Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy egy ilyen záradék késedelmet okozhat az Ukrajnának nyújtott alapvető fontosságú katonai felszerelések biztosításában.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Franciaország és Németország közötti jelenlegi patthelyzet a tavalyi lőszer-vita tükörképe. A tavalyi hasonló nézeteltérések okozta késedelmek miatt Ukrajna nem kapta meg az ígért 1 millió lövedéket időben. A további támogatásról szóló döntés késedelme azzal a kockázattal jár, hogy az ukrán erők a frontvonalban lévő haderőnket hátráltatja.
Amennyiben továbbra is fennáll a patthelyzet, az EPF átalakítását az EU vezetői a márciusi csúcstalálkozón tárgyalhatják meg.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·