Az Európai Bizottság még az év elején kérte fel a Jacques Delors Intézetet, hogy készítsen javaslatot az Európai Unió versenyképességének javítására, az egységes belső piac reformjára. Az EU 27 tagállamából és néhány szomszédos országból álló, 1993-ban létrejött hálózat célja, hogy lehetővé tegye az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását. Bár az EU egyik legnagyobb vívmányának tekintik, egyre többen látják úgy, hogy a rendszer nem hatékony. A kritikákat pedig felerősítette, hogy az uniós jelentések és hatásvizsgálatok alapján az államszövetség versenyképessége folyamatosan romlott az elmúlt években, főként az olyan feltörekvő gazdasági hatalmakhoz képest, mint India és Kína, de az örökrivális Egyesült Államokkal szemben is nőtt a lemaradás.
Szerdán az uniós kormány- és államfők rendkívüli csúcstalálkozóján mutatta be a Jacques Delors Intézet elnöke, korábbi olasz miniszterelnök Enrico Letta közel 150 fős, de csak nagy vonalakban megfogalmazott javaslatcsomagját, amely várhatóan a következők hónapok és évek legfőbb vitaforrása lesz a tagállamok között. Egyrészt a tervezet még tovább erősítené az integrációt, amely például Magyarország vagy Hollandia számára mindig elfogadhatatlan, másrészt alapjaiban írná át a hatalomfelosztást az egyes kormányok és az Európai Bizottság között: például nem kevesebbet javasol, minthogy harmonizálják az adórendszert az EU-n belül, ami eddig tabu volt nemcsak a szuverenista, de még a kooperációban jobban hívő skandináv országoknak is.
A számok nem hazudnak. Tudjuk, hogy az innováció és a beruházások terén egyre nőtt a szakadék a partnereink és versenytársaink között.
Azt látjuk, hogy szövetségeseink és riválisaink támogatásokkal, állami tulajdonú vállalatokkal, vámokkal és akadályokkal kapcsolatos intézkedésekről döntenek. Láthatjuk, hogy az EU-n kívül milyen a helyzet és milyen döntések születnek. Ezért Enrico Letta jelentése alapvető fontosságú, mert ez egy inspiráló eszköz, amely segít nekünk az Európai Tanácsban, hogy határozott iránymutatást adjunk az előttünk álló hónapokra és évekre” – mondta a jelentésről Charles Michel szerdán a brüsszeli tanácsi csúcson.
Erősebb tőkepiaci integráció
Az egyik legfontosabb Letta-javaslat a lakossági befektetések ösztönzése érdekében egy automatikus belépést biztosító uniós hosszú távú megtakarítási termék létrehozása. Ez válasz az európai intézményi befektetők, különösen a nyugdíjalapok más fejlett gazdaságokhoz képest kisebb szerepére. A dokumentum szerint bármely hosszú távú megtakarítási eszköz sikere a tagállamok által nyújtott adókedvezményeken múlik. A páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) egyszerűsítése és korszerűsítése életképes lehetőség lehet – veti fel a dokumentum. A PEPP 2019-ben indult önkéntes nyugdíjmegtakarítási termékként indult, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy öngondoskodási csomagjaikat az EU-n belüli határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásként átvihessék egyik tagállamból a másikba. Jelenleg viszont a rendszer nem népszerű, ezért Letta egy automatikus csatlakozási záradékot építene be.
A jelentés megállapítja, hogy a nyugdíjpénztárak mellett a biztosítótársaságok is fontos szereplői a tőkepiac fejlődésének. A megtakarítások legproduktívabb felhasználását elősegítő szabályozásoknak ezért szélesebb körű megközelítést kell alkalmaznia. Ehhez azt javasolják, hogy a nagy biztosítási csoportok tőkekövetelményeinek kiszámításához szükséges belső modellek jóváhagyására szolgáló tagállami keretek között javítsák a koherenciát. Ezt a felügyeleti konvergencia fokozásával és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés előmozdításával lehetne elérni a dokumentum szerint, például az érintett európai nemzeti felügyeletekkel és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatósággal (EIOPA) közös felügyeleti csoportok létrehozásával.
A lakossági megtakarítások európai reálgazdaságba történő becsatornázása érdekében 2015-ben bevezették és nemrégiben felülvizsgálták az Európai Hosszú távú Befektetési Alapot (ELTIF). Ez azonban kevéssé nyert teret, 8 év alatt kevesebb mint 100 alapot terjesztettek ki, azokat is csak néhány tagállam között. Elsősorban Franciaországban és Olaszországban hangolták csak ezeket össze . Az ELTIF felpörgetéséhez a jelentés egy új európai rendszer elindítását javasolja, amely minden nemzeti adókedvezményt integrálna az ELTIF-be. Az adókedvezmény pontos összegét az egyes tagállamok határozhatnák meg, de annak kellően vonzónak kell lennie, ehhez pedig az uniós jogszabályok az ösztönző hatékonyságának biztosítása érdekében meghatározhatnának egy minimális küszöbértéket.
A jelentés egy olyan speciális eszközt is javasol, amelyen keresztül az EU támogathatná a bankszektort az éghajlatváltozással kapcsolatos átálláshoz szükséges beruházások finanszírozását. A Jacques Delors Intézet javaslata szerint az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) kidolgozhatná a keretet és előteremthetné a pénzügyi forrásokat egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő garanciarendszerhez, amely a zöld beruházási projekteknek és vállalatoknak nyújtott banki hitelezést támogatná. Ez az európai zöld garancia (EGG) lehetővé tenné az európai hitelezők számára, hogy biztosítsák a szükséges finanszírozást, és semlegesítené az úgynevezett „zöld átállási kockázatot”.
A korlátozott állami költségvetések mellett a magántőke kulcsfontosságú az új zöld és digitális infrastruktúrák fejlesztéséhez a reformterv szerint, így az intézményi befektetőket is hatékonyabbán vonnák be a finanszírozásba. Úgy látják, a nyugdíjalapokban és az életbiztosításoknál rendelkezésre álló jelentős likviditás felszabadításához szükség van az európai köz-magán társulások (PPP) piacának reformjára és a zöld értékpapírosítás bevezetésére. Ehhez kapcsolódva javasolják az értékpapírosítás fokozott alkalmazását is. Ez egyedülálló összekötő kapocsként működik a hitel- és a tőkepiacok között, és jelentős lehetőségeket kínál a jelentés szerint. A javaslat alapján egy ilyen megoldás bővítené és diverzifikálná a befektetésre rendelkezésre álló eszközök körét, és a bankok mérlegén is javítana a további finanszírozás megkönnyítve.
A kihívások kezelése és a versenyképesség fokozása
Az egyik ellentmondásos javaslat a kormányzati és állami támogatások rendszerének átalakítása: lényegében a fiskális ösztönzést a Bizottság hatáskörébe rendelnék, hogy európai szintű programokból támogassák a reálgazdaságot.
Letta azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan válhatnak ezek a támogatások „inkább európai és kevésbé nemzeti eszközzé”, azzal érvelve, hogy Európának el kell kerülnie a belső, tagállamok közötti versenyt. Egy olyan állami támogatási hozzájárulási mechanizmust javasol, amelyben a kormányok nemzeti finanszírozásuk egy részét páneurópai kezdeményezésekbe fektetnék be.
A szolgáltatások egységes piacába való integráció felgyorsítása is kulcsfontosságú a Jacques Delors Intézet javaslatcsomagja szerint, mivel az uniós kkv-k többsége a szolgáltatási ágazatban tevékenykedik.
Az Európai Bizottság szerint a szolgáltatások egységes piacának 2002-ben azonosított problémáinak mintegy 60%-a még ma is fennáll.
A szolgáltatási piacon belüli akadályok felszámolása nem csak a szolgáltatási ágazatot fogja fellendíteni, hanem olyan tovagyűrűző hatást is kivált, amely megsokszorozza az áruforgalomra gyakorolt előnyöket. E probléma kezelése érdekében Letta jelentése a nagy növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkező ágazatokra összpontosító támogatási politikát, egszerűsített szabályozást javasol. Például a digitális, a tanácsadói és a környezetvédelmi szolgáltatások egységes uniós szabályozását erősítenék.
Az adószegmentáció, az agresszív adótervezés, az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelem szintén alapvető fontosságú lépés a tagállamok és az európai adófizetők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében – áll a reformtervezetben. Letta szerint az EU-nak új, egységes szabályrendszert kellene létrehoznia a vállalkozások adóalapjának meghatározására, differenciált keretekkel a nagy vállalatcsoportok és a kkv-k számára.
Emellett azt javasolják, hogy a határokon átnyúló beruházások adózási akadályait is fel kell számolni az egységesebb adózási környezet biztosítása érdekében. Kiemelik, hogy már tett is lépéseket ebbe az irányba az EU, amikor a világon az elsők között hajtotta végre az OECD globális minimumadóról szóló reformját, amely biztosítja a társasági adó globális egységes számítását, kollektív adatmegosztását és az azonos kulcsok alkalmazását.
Az egységes piac alapvető fontosságú az uniós fogyasztók számára, mivel az innovatívabb, biztonságosabb és olcsóbb áruk és szolgáltatások szélesebb választékához biztosít hozzáférést. De itt is hiányássogákat látnak, így a reform szerint az uniós szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók kollektív erejüket latba vetve méltányosan részesülhessenek az egységes piac előnyeiből, és felgyorsíthassák a zöldebb és ellenállóbb Európai Unióhoz szükséges változásokat. Ebben a további, jóval erősebb adóharmonizáció megkönnyítené a vállalkozások számára, hogy a teljes egységes piac számára termeljenek, javítva versenyképességüket és azt a képességüket, hogy megfizethető áron kínáljanak termékeket.
Letta jelentése hangsúlyozza továbbá a fogyasztóvédelem erősítésének fontosságát és a vásárlók edukálását ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.
Lesz min vitázni a következő években
Bár Brüsszelben sokan optimisták, hogy a teljes reformcsomagot átültethetik 2027 végéig az uniós jogba, várhatóan a 150 oldalas tervezetről végeláthatatlan viták indulnak. A pesszimistább – magukat reálistának nevező – uniós tisztviselők szerint az adórendszer átalakításával, a fokozott tőkepiaci unióval kapcsolatos tervek miatt kicsi az esély, hogy a 2028-ban induló következő hétéves költségvetési ciklus elejéig minden tervnél megtalálják a kompromisszumot.
A Portfolio-nak nyilatkozó EU-s szakértők a támogatási politika újragondolását tartják a leggyorsabba járható útnak, mivel a koronavírus-járvány miatt fellazított állami ösztönzőkről szóló szabályozás egyenlőtlen helyzetet hozott a tagállamok között: a két legnagyobb gazdaság, Franciaország és Németország folyósította az állami támogatások 60 százalékát, így a kisebb tagországok pártolják, hogy átalakítsák a rendszert.
Azt is problémásnak tartják, hogy míg Letta jelentése tartalmaz javaslatokat a szükséges reformokhoz, nagyon elnagyolt szöveget mutatott be a Jacques Delors Intézet. Ez ugyan segítheti, hogy kompromisszumra jussanak a tagállamok, de azt megnehezíti, hogy gyorsan megújíthassák a belső piacot.
Címlapkép forrása: EU
English (US) · 
Hungarian (HU) ·