Csák János: Ha én elkezdenék intézkedni az Operaházban, mit szólnának?

„Ez a kormány hisz az autonómiában, híve vagyok a hagyományoknak, nem szólunk bele, hogy kinek adják a Nemzet Színésze Díjat”  – kezdte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a felvetésre reagálva, vajon megszűnik-e a Nemzet Színésze-díj Benedek Miklós halála után. 

Nem tudok ilyen kezdeményezésről

– fogalmazott a kérdésre a miniszter, hozzátéve, hogy a döntéshozók, a Kossuth díjasok testülete, autonómiát élveznek, nem neki kell összehívnia a testületet.

Mint korábban beszámoltunk róla, létező párhuzamosságot küszöbölhetne ki a kultúrális kormányzat, ha megszüntetné a Nemzet Színésze címet, hiszen a Nemzet Művészei között is jó pár színész van. Benedek Miklós halála óta ugyanis több mint két hónap telt el, és nagyon gyanús a csönd akörül, hogy a Nemzet Színészei mikor választhatnak maguk közé új tagot, vagy választhatnak-e egyáltalán.

Valóban dolgozik a kormány a kulturális törvény megváltoztatásán

Majd a kulturális törvénytervezetről szólva kijelentette és megerősítette: a kormány valóban elkezdett dolgozni a kulturális törvényen. Mint mondta, vannak egészen részletekbe menő szabályozások, de van teljesen érintetlen terület is, ezért szerinte egységes, átlátható és arányos kulturális törvényt kell alkotni. 

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Index birtokába jutott annak a formálódó jogszabálytervezetnek egy változata, amelyből világossá válik, hogy a hatálybalépése után központosítás lép életbe a kultúra területén.

Az, hogy a változás nem pusztán egy szakmai módszertani együttműködésre utal, abból látszik, hogy a vármegyei hatókörű városi, valamint települési kulturális szervezeteknek a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet is el kell küldeni jóváhagyásra annak az intézménynek, amely alá tartoznak.

Most körbemegyek a különböző szakmai szervezeteken. A múltkor hét színházigazgatót hívtam be, hogy mindenkivel megbeszéljem, mi az a szabályozási keret, amit el tudnak fogadni

– közölte Csák János, majd megnevezte az igazgatókat.

Elmondása szerint egyeztetett Vidnyászky Attilával, Eperjes Károllyal, Máté Gáborral, Rudolf Péterrel, Nagy Viktorral, Tompa Gáborral és Kovács Adéllal is. Elárulta, hogy majdnem két órás beszélgetést folytattak, ahol az volt a cél, hogy mindenki fejtse ki az álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy kooperatív, egymásra odafigyelő beszélgetés folyt. Mint mondta, mindenkivel élő kapcsolata van, és tisztában van azzal, hogy a minisztérium vezetőjeként az ő felelőssége, hogy milyen konklúziókat von le az egyébként nagyon tanulságos egyeztetésekből. 

Arra is ígéretet tett, hogy mire eljutnak oda a minisztériummal, hogy újratárgyalják a törvényt, őket is meg fogják kérdezni. De, mint hangsúlyozta, a Nemzeti Kulturális Tanácsnak éppen ez a dolga, hogy rendszeresen megvitassa ezeket a kérdéseket. 

„Vevő” a jó ötletekre

A leendő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központról úgy fogalmazott: úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Múzeum égisze alatt csinálják meg.

Ha jó ötletet mond valaki, azt én hajlandó vagyok elfogadni

– utalt arra, hogy Demeter Szilárd javaslatára hozták létre a hat intézmény – vagyis a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóiból vagy főigazgatóiból álló főigazgatói tanácsot. 

A stratégia lényege, hogy az intézmények kínálatát jobban a nyilvánosság elé tárhassák, mert az szerinte nem jut el az emberekhez a kellő mértékben. 

Szerinte a szervezet irányításának vannak felügyeleti és pénzügyi kérdései, ezek pedig a minisztériumhoz tartoznak. Vannak azonban módszertani és innovációs kérdések, ezek pedig már szakmaiak ezért helytelen volna, ha a minisztérium fogalmazna meg ilyen követelményeket. 

Arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e a független színházak a jövőben nagyobb támogatásra, úgy felelt: a megoldás a mecenatúra, aminek azért is lehet létjogosultsága, mert a személyi jövedelemadó 16 százalékra csökkent, a társasági adó pedig 9 százalék lett, ez pedig azt jelenti, hogy az embereknél pénz maradt, ráadásul óriási összeg. S mivel úgy látja, hogy a független színházak kínálata nem szűkült, szerinte a mecénások be is léptek. 

Nem a kancellár felelőssége a Zenekadémia teljesítménye

A zeneakadémia belső problémájáról is szó esett, valamint az operaház-botránya is terítéken volt, annak bérvitájával együtt. 

Mint arról korábban beszámoltunk, sorra hagyják el a Zeneakadémiát a felkészült szakemberek Kotán Attila Bertalan, az intézmény kancellárjának vezetési stílusa miatt, mindemellett az oktatók csatlakoztak az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez. Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja erre reagálva jelezte, hogy  jogi lépéseket  kezdeményez.

Megadtam ennek a szenátusnak az esélyt, még pénzt is kaptak, mutassák meg, hogy mit tudnak

– szögezte le. 

Csák János elmondta, hogy a Zenekakadémia szenátusa tavaly egy ultimátumot intézett a kormányzathoz, hogy ne legyen verseny abban, ki kerüljön az élére, hiszen az akadémiának van saját jelöltje.

Csák János szerint a többi jelentkezőt rágalmakkal lehetetlenítették el. Mint mondta, ezt tudomásul vette, de abból már nem enged, hogy vannak oktatási, kutatási és nemzetközi követelmények, amelyekért a szenátus felel. 

A zeneakadémia költségvetése 20 százalékkal növekedett, de rezsikompenzációt is kapnak, amely több mint 900 millió forint. Van egy mondás. A tehetséget követi a pénz, nem pedig a pénz a talentumot.

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja nem felelős az egyetem teljesítményéért. 

Ha én elkezdenék az Operaházban intézkedni, mit szólna a szerkesztő úr?

– tért ki a miniszter az Operaházat átszövő botrányokra. 

A főigazgató megegyezett 10 százalék béremelésben plusz cafetériában, ez pedig, mint a miniszter hangsúlyozta, a minimálbér és a garantált bérminimum szerinti megegyezés. Így véleménye szerint, amit a nemzetgazdaságban a termelő ágazatokban kialkudtak a szakszervezetek, azt mind megkapták. 

Évi 18-20 milliárd forintot szánt a kormány arra, hogy biztosabbá tegye a zenészek helyzetét, úgy, hogy alkalmazásban vannak, az alkalmi szerződések helyett. Olyan kitétel sincs, hogy ne tudnának máshol játszani. A 10+5 százalékos béremelés pedig az emelés vége

– szögezte le Csák János. 

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Index birtokába jutott annak a formálódó jogszabálytervezetnek egy változata, amelyből világossá válik, hogy a hatálybalépése után központosítás lép életbe a kultúra területén.

Az, hogy a változás nem pusztán egy szakmai módszertani együttműködésre utal, abból látszik, hogy a vármegyei hatókörű városi, valamint települési kulturális szervezeteknek a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet is el kell küldeni jóváhagyásra annak az intézménynek, amely alá tartoznak.

A Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) hatásköre növekedni fog. A készülő kulturális törvény célja az általános indoklás szerint „a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe helyezése, (...) az intézmény- és tevékenységrendszer, a támogatások és irányítási területeinek összehangolt és egységes keretszabályozása”.

A vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház (Vidnyánszky Attila), a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok (Vashegyi György), az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség (Demeter Szilárd) alá kerülhetnek. Ebben a tervezetben még nem szerepel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, csak annyi, hogy a vármegyei hatókörű városi múzeumok a Magyar Nemzeti Múzeumhoz (Demeter Szilárd) tartoznak.

Arra a kérdésre, hogy mikor születik meg az új kulturális szabályozás, Csák János ezt mondta 2023 decemberében: „ Jövő nyár a cél. Széles körű és alapos egyeztetéseket akarunk végezni, mert a nálam lévő területek közül a kultúra a legérzékenyebb.

A várható változásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

(Borítókép: Csák János 2023. november 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)