Egy Somogy és Baranya vármegyét érintő kutatás eredményeiből kiderült, hogy a kórokozó előfordulását több klimatikus és felszínborítással kapcsolatos tényező is befolyásolja, ami fontos információkat szolgáltat az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához - írja a sonline.hu.
A betegséget okozó Echinococcus multilocularis galandféreg terjesztésében a rágcsálófajok és a ragadozó kutyafélék (rókák, aranysakálok) egyaránt érintettek. Először a rágcsálók, mint közti gazdák fertőződnek meg a féreg petéivel, aminek hatására a májukban rosszindulatú daganathoz hasonló elváltozás alakul ki. A végleges gazdákba, tehát a kutyafélékbe a rágcsálók elfogyasztása után kerül a parazita.
Az emberi megbetegedéseket a peték véletlen lenyelése okozza, ami mosatlan zöldség, gyümölcs fogyasztásával történhet meg.
A fertőzőttség sokáig, akár 5-15 évig is tünetmentes, majd pedig bizonytalan tünetekkel (általános rossz közérzet, hasfájás, súlycsökkenés) jelentkezhet, végül a fertőzés előrehaladtával a máj érintettsége miatt a tünetek egyre súlyosabbá, kezelés hiányában életveszélyessé válnak. A kezelés a legtöbb esetben a máj érintett területének sebészi úton való eltávolításából és élethosszig tartó gyógyszerszedésből áll.
Bár a betegséget okozó galandféreg elterjedése alapvetően a hideg és mérsékelt klímához köthető, az utóbbi években egyre több humán megbetegedést regisztráltak Európa melegebb, szubmediterrán régióiban, így Magyarországon is - írja a lap.
A MATE Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport eddigi vizsgálataiból az is kiderült, hogy
a melegedő klíma ellenére a Somogy vármegyében található róka- és aranysakál-populációkban is egyre magasabb a fertőzöttség.
A munkacsoport szakértői a lehetséges járványtani kockázatok feltárását újszerű, a parazitológiai kutatásban korábban még nem alkalmazott statisztikai módszerrel végezték. Az eredmények azt igazolják, hogy a vizes élőhelyek előfordulása növeli az állatok fertőzöttségi kockázatát, ezzel szemben az éves csapadékmennyiség és annak kiegyenlítettsége csak egyes területeken járul hozzá a betegség fennmaradásához.
A vizsgálat eredménye szerint három magasabb kockázatú terület jelölhető meg: a Drávasík, a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselic és a Balaton déli partja.
Mint írják, a kapott eredmények hozzájárulhatnak a galandféreg ökológiai igényeinek megismeréséhez, illetve az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához is.
(A nyitókép illusztráció)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·