Derült égből villámcsapás: lenullázták a Szépírók Társaságát

Alig pár napja még a kortárs magyar irodalmat ünnepelte a Szépírók Társasága az éves díjátadóján, a jókedv helyét most a döbbenet vehette át, miután kiderült, hogy az írószervezetet 2024-től nem kap támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól.

 A Szépírók Társasága közleményét teljes terjedelmében, betűhíven közöljük.

„A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA KÖZLEMÉNYE

a Nemzeti Kulturális Alap legutóbbi pályázati döntéséről

Az őszi fesztiválunk, közgyűlésünk és díjátadónk utáni első munkanapra időzítve érkezett meg hozzánk a hivatalos értesítés arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma a tavalyi radikális csökkentés után úgy döntött, a 2024-es évre indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül teljesen megszünteti a Szépírók Társasága támogatását.

Mivel a pályázatunkat az előző évek sikeres pályázatai anyagaival megegyező színvonalon, hasonló tartalommal állítottuk össze, valamint az igényelt költségvetésünket is az általunk is ismert, szerényebb méretű keretösszegnek megfelelően terveztük meg; és mivel „a jelentős, legalább egy évtizedes hagyománnyal rendelkező, reprezentatív magyarországi (...) írószervezetek, melyek taglétszáma a pályázatot megelőző évben legalább száz fő, és éves rendszerességgel szerveznek a pályázati célban megjelölt programokat” számára kiírt pályázaton éppen a negyedszázados múlttal, négyszáz taggal rendelkező és évi száz programot megvalósító Szépírók Társasága nem bizonyult érdemesnek a támogatásra, így a döntést nehezen tudjuk máshogy értelmezni, mint a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként. Tagjaink: a könyvkiadásban, a recepcióban és az irodalom népszerűsítésében évente publikációk ezreivel jelen levő magyarországi és határon túli szerzők maradnak így önképviseleti lehetőség nélkül. Az imént ismertetett pályázati kiírásnak megfelelő írószervezetek közül ráadásul egyedüliként, ami újfent megerősíti a döntés diszkriminatív voltát.

A Szépírók Társasága adománygyűjtő oldala itt érhető el: https://adjukossze.hu/.../fuggetlen-magyar-irodalom... December 20., szerda estére Szépírók Támogatói Estet szervezünk, aminek részleteivel hamarosan jelentkezünk.

A Szépírók Társasága elnöksége

2023. október 30.”

Eddig is kérték a támogatást

A Szépírók Társasága már korábban is jelezte, hogy a magyarországi kultúrafinanszírozási döntések következtében jelentős hiány keletkezett társaságuk költségvetésében. Közösségi oldalukon idén június 28-án támogatói felhívást is közzétettek, amelyben azt írták, hogy

a jelenlegi helyzet közvetlenül veszélyezteti működésünket. Közönségünkhöz, olvasóinkhoz, követőinkhez fordulunk támogatásért, hogy átvészelhessük az előttünk álló időszakot.

Más ügyben is megszólaltak

A Szépírók Társasága idén májusban A művészet szabadsága – Az európai gondolat alapeleme című konferencia társszervezőjeként azt írták, hogy a konferencia célja az, hogy felhívják a figyelmet„a hazánkban és a térségben zajló káros kultúrpolitikai folyamatokra, a művészeti szabadságot is veszélyeztető gazdasági döntésekre, és egyúttal platformot biztosítsanak független civil és kulturális szervezetek számára″.

A társaság olyan kérdésekben is állást foglalt, amelyek éles szakmai és társadalmi vitát generáltak. A Szépírók Társasága kiállt alapító tagja és korábbi elnöke, Kukorelly Endre mellett a hazai állami irodalmi díjakról kialakult vita kapcsán is. Akkor ezt írták:

„Kukorelly Endrének nemcsak joga van a véleménynyilvánításhoz, hanem évtizedes irodalomszervezői munkájával, kultúrpolitikai tevékenységével a szakmai tapasztalata és tájékozottsága is megvan mindehhez. A Gyümölcsöskert–Baumgarten-díj létrehozásával, újra életre hívásával pedig azok közé tartozik, akik nem kizárólag kritizálják a rendszert, hanem alternatívát is tudnak ajánlani.

Nem tárgyaljuk részletesen a Magyar Írószövetség az üggyel kapcsolatban kiadott nyilatkozatát, hiszen világosan látszik, alapjaiban gondolunk mást a magyarországi állami díjak funkciójáról, így mindössze egyetlen gondolatot emelünk ki, amiben viszont az Írószövetségnek kétségtelenül igaza van: „immár több éves gyakorlat, hogy az ellenzékhez közel álló irodalmi szervezetek és alkotók eleve nem terjesztik fel a körükbe tartozó, véleményük szerint elismerésre méltó költőket, írókat sem állami kitüntetésekre”. Ez így van. Az okok ismertek és az említett vitában most részben újra elhangzottak. A Szépírók Társasága többször, ahol csak lehetett, felszólalt ezekben az ügyekben, és amellett, hogy elismerjük, időről időre azért akadnak meglepő és örömteli kivételek az állami díjazottak sorában, ma már nagyítóval alig látni a kiegyensúlyozottságra való törekvést. És ezzel körbe is értünk. Újra.″