Az ELTE PPK Addiktológiai Kutatócsoportjának tagjai – File Domonkos, Bőthe Beáta és Demetrovics Zsolt – vizsgálatukban azt szerették volna megérteni, hogy miért dohányoznak napjainkban is viszonylag sokan – magyarázta az InfoRádióban az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa. Bár a többség tisztában van a súlyos egészségügyi következményekkel, a felnőtt lakosság körülbelül 20 százaléka „füstöl” Magyarországon.
A leszokási hajlandóságot a pszichológiai távolságok összefüggésében tanulmányozták; ez az a szubjektív, érzelmi-kognitív távolság, amit a jelen és egy jövőbeli esemény között érzékelünk. Minél kisebb ez az észlelt távolság, annál nagyobb az intenzitása az érzelmi válasznak, így egy közeli esemény inkább tud változást okozni a viselkedésünkben. Ellenben, ha távoli és kevésbé valószínű, akkor ez inkább absztrakt válasszal jár – tette hozzá File Domonkos.
A kutatásba 1500 dohányost vontak be, a leszokás közeli pozitív következményeiről és a le nem szokás távoli negatív következményeiről kérdezték őket. Azt találták, hogy az emberek többsége a dohányzással kapcsolatos negatív (egészségügyi) következményeket nagyon távolinak észlelik a jövőben, ezzel szemben a leszokással kapcsolatos pozitív fejlemények megjelenését – mondjuk szebb bőr, vagy fittség – sokkal hamarabbira teszik: utóbbit 3-6 hónap, míg előbbi 11-20 év közé.
A pszichológiai távolságok vizualizálása mind a dohányzás, mind a leszokás pozitív és negatív következményei tekintetében. Forrás:ELTEVagyis a kutatás következtetése, hogy az egészségkommunikációba érdemes bevonni a pozitív üzeneteket is - tette hozzá az ELTE Addiktológiai Kutatócsoportjának tagja.
A PPK kutatóinak tanulmánya a Scientific Reportban olvasható.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·