Egyre népszerűbbek a magyar alkoholos italok Kínában. Az aszút és a bikavért országszerte jól ismerik és szeretik, olyannyira, hogy a napokban kezdett villányi és tokaji borokat forgalmazni Szecsuán első Michelin-csillagos étterme. A nemrégiben végetért 20. Nemzetközi Alkoholos Ital Expónak a szecsuáni Lucsouban idén Magyarország volt a díszvendége.
Kína a világ legnagyobb alkoholos ital piaca. 336 milliárd dollár árbevételt termelt tavaly, jócskán megelőzve a 286 milliárd dollárral második helyen álló amerikai piacot. A belföldi termelés azonban évről-évre csökken. Míg 2017-ben 1400, addig 2022-ben már csak 700 millió liter alkoholos italt termeltek Kínában. A behozatal azonban egyre meghatározóbb, évi mintegy 2,5 millió litert importálnak. Van azonban még egy adat, amire a magyar termelőknek érdemes figyelniük.
A fizetőképes kereslettel együtt folyamatosan emelkedik a prémiumkategóriás alkoholos italok részesedése a fogyasztásból.
A Kínai Alkoholos Ital Egyesület elemzése szerint a legdrágább, kiváló minőségű borok és párlatok iránti kereslet 2017-2022 között több mint duplájára nőtt Kínában s megközelítette a teljes fogyasztás egyhatodát. Ezt a hullámot ülhetik meg a magyar termelők a magas árkategóriájú, prémium termékek értékesítésével.
A pekingi kormányzat is a minőségi alkoholos italok fogyasztását népszerűsíti a távol-keleti országban – ez az egyik legfőbb üzenete a 20. Nemzetközi Alkoholos Ital Expónak is, amit március 21-24. között rendeztek meg a szecsuáni Lucsouban. A kiállítás díszvendége idén Magyarország volt, és Rókusfalvy Pál, bormarketingért felelős magyar kormánybiztos nyitotta meg. A magyar borok nagykövete kijelentette, a hazai termelőket óriási lehetőségek kecsegtetik Kínában.
Kína nagyon nagy piac. Észnél kell lennünk, meg kell találnunk azt a szegmenst, ahol érvényesülhetünk, nem szabad ebben a nagy piacban elvesznünk. Mi egy viszonylag kis mennyiségben, de nagyon jó minőségben tudunk megjelenni"
– fogalmazott a kormánybiztos.
Az expón tizenegy magyar termelő képviselte hazánkat, köztük borászatok, pálinkaházak és az Unicum gyomorkeserű. A díszvendégeknek kijáró, kiemelt helyszínen felállított magyar pavilon a legnagyobb volt az Expo történetében. Nem csupán a magyar borok és párlatok palackjai, de magyar népviseletek, sőt, a Kínában valóságos kultusznak örvendő Sisi hercegnő egyik legszebb ruhájának replikája is helyet kapott. A nyitóünnepségen a magyar és a kínai fél szándéknyilatkozatot írt alá, hogy megteremtsék a magyar borkultúra és a hagyományos kínai pálinka, a pajcsiu kölcsönös népszerűsítésének alapjait.
Bemutatta borait az expón a szekszárdi Szeleshát Szőlőbirtok is. Beretvás András borász szerint a magyar bornak nagyon jó híre van Kínában. Állítja, aki a bort szereti Kínában, biztosan ismeri a tokaji aszút és a bikavért. A legjobban a vörösborok fogynak, eladásainak mindössze 20 százaléka fehérbor. Elmondása szerint egy közepes magyar termelő évi egy-két, sőt, akár öt konténerrel, tehát 65 ezer üveggel is értékesíthet Kínában. Azt mondja, a jogi környezet is egyre kedvezőbb a kereskedéshez.
A cégalapítás egyre könnyebb, s mivel az EU-s normák a kínaihoz képest magasak, a minősítéssel nincs problémája a magyar termékeknek”
– tette hozzá a borász. Arra a kérdésre, hogy mit üzen magyar termelőtársainak, azt mondta:
„Jöjjenek! Itt van piac! Itt van, aki megveszi. Ha megtalálják a megfelelő ügyfeleket, a kínai piac tökéletes.”
A nyitóünnepség másnapján jelentette be Kína egyik legnépszerűbb fine dining étteremlánca, a Chaimen, hogy két éttermében is megkezdi a magyar borok forgalmazását. Az egyik csúcsgasztronómiás vendéglő, ahol mostantól villányi vörös és édes tokaji borokat kínálnak, a csengtui Chaimen Hui, egyike Kína Michelin-csillagos éttermeinek. Sommelier szakemberek évek óta állítják, a tokaji aszú különösen jól passzol a szecsuáni konyha ízeihez – ezért esett a választás a Szecsuán fővárosában található étteremre. Csengtu a kínai konyhaművészet fővárosa, a világon másodikként érdemelte ki az UNESCO Gasztronómia Városa címet.
A bor, mindazonáltal, az alkoholfogyasztás mindössze 30 százalékáért felel Kínában. A piac mintegy kétharmadát a párlatok adják. Ez az a szegmens, ahol a magyar termelőknek nehéz dolguk van, a kínai ízvilágtól ugyanis távol áll a magyar pálinka zamata. A hagyományos kínai gasztronómia ugyanis nem ismeri a gyümölcspárlatot. A kínai pálinkát, a pajcsiut, többnyire rizsből és cirokból készítik, olykor szójababos, máskor szezámos aromában. Tehát egy világ választja el az illatos gyümölcspárlatok ízvilágától, így erre a piacra jóval nehezebb lesz betörni a magyar pálinkaházaknak.
A sör nem igazán népszerű Kínában, a teljes alkoholfogyasztás mindössze három százalékáért felel. A kínaiak főleg a gyenge, helyi söröket isszák, de évről-évre egyre népszerűbbek az amerikai márkák és az erősebb, európai sörök, különösen a fiatalok körében.
A szerzője a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·