A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatási Programjának legújabb elemzése szerint a március végén tartott helyhatósági választás Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának legsúlyosabb vereségét hozta 2002-es hatalomra kerülése óta, ugyanakkor a tanulmány megállapítja azt is, hogy az önkormányzati választásnak rövid távon csak korlátozott hatása lesz a helyi közéleti viszonyok alakulására.
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Köztársasági Néppárt (CHP) – melyet száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított – a szavazatok 37,77 százalékát szerezte meg a helyhatósági választásokon, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 35,49 százalékos eredménnyel másodikként zárt. Ezzel a CHP a 81 tartományból 35-ben végzett az élen, míg az AKP csak 24 helyen tudott győzni. Összehasonlításképpen: Erdogan pártja a legutóbbi önkormányzati választásokon még 39 tartományt húzott be.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani volt az első olyan választás, amelyen a Köztársasági Néppárt országosan több szavazatot kapott, mint a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja. Pénzváltó Nikolett úgy fogalmazott, az eredmények alakulásában több tényező is közrejátszott, de
Erdogan pártjának veresége elsősorban „a rossz török gazdasági helyzet” következménye lehet.A hivatalos adatok szerint ugyanis az infláció még mindig hetven százalék körül van Törökországban. Az elemző hozzátette: bár a tavalyi parlamenti és elnökválasztást követően elindult egyfajta irányváltás Erdogan politikájában, a strukturális reformoknak csak később lesz hatásuk, vagyis a gazdaság nem kap erőre egyhamar.
A szakértő úgy véli, az iszlamista Új Jólét párt nagyon megerősödött, és jelentős mennyiségben „vitt el” szavazatokat a török elnök pártjától. Mint mondta, az előzetes várakozások alapján nem sokan számítottak arra, hogy az ellenzéki pártok ennyire jól fognak szerepelni a helyhatósági választásokon, főleg úgy, hogy az előző, 2019-ben tartott voksolással szemben ezúttal több nagyvárosban is külön-külön állítottak jelölteket.
„Az eredményekből egyértelműen kiolvasható, hogy nagyon sok ellenzéki szavazó taktikai szavazattal élt, és a legerősebb ellenzéki pártra, a Köztársasági Néppártra szavazott”– magyarázta Pénzváltó Nikolett.
Ugyanakkor hozzátette: a helyhatósági választás hatása rövid távon korlátozott. Úgy gondolja, nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben komoly stratégiai irányváltás következne be a török bel- vagy külpolitikában. Az elemző szerint az ellenzék számára azért volt nagyon fontos ez a győzelem, mert
megerősítést és egyfajta visszaigazolást kaptak arra vonatkozóan, hogy 2028-ban lehet esélyük Erdogan leváltására a következő államfőválasztáson.Ekrem Imamoglu, a CHP jelöltje maradt Isztambul polgármestere, és ezzel továbbra is fontos szereplő lesz a török belpolitika színpadán. Pénzváltó Nikolett szerint nagy valószínűséggel ő lesz Erdogan kihívója, és az ellenzék is őt tartja a legesélyesebbnek arra, hogy legyőzze a jelenlegi elnököt.
Ugyanakkor még az sem biztos, hogy a 2028-ban 74 éves Recep Tayyip Erdogan akar-e újrázni, amihez alkotmánymódosításra vagy új alkotmányra volna szükség. „Ehhez viszont nincs meg a parlamenti többsége a kormányzatnak” – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa.
(A nyitóképen: Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt isztambuli polgármestere beszél egy isztambuli kampánygyűlésen 2024. március 30-án.)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·