Elengedhetetlen az állami (kamat)járókeret eldobása, de a piac még nem tud egyedül járni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. januárjában a hazai vállalkozások folyószámlahitel-állománya 1802,8 milliárd forint volt, ami 11,65 százalékos növekedés a bázisévhez képest. A 243,7 milliárd forint értékű nem folyószámla jellegű hitelállomány ugyan kevesebb, mint a fele a 2023. januári adatnak, de ha a bázisszámsorból kivesszük a Vodafone megvásárlására nyújtott hitelt, akkor idén januárban közel 69 százalékkal több hitelt folyósítottak a vállalkozásoknak a bankok, mint egy évvel korábban. Ezen belül a 175 milliárd forintos forinthitel-folyósítás 2020 óta a legjobb januári adat.

Az adatok azt mutatják, hogy a vállalati hitelpiac újraindul – mondta az Indexnek Kementzey Ferenc. A Raiffeisen Bank vállalati, tőkepiaci és befektetési banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese szerint főleg a nagyvállalatok részéről van igény a piaci árazású hitelekre, de – tette hozzá – ők elsősorban a devizás megoldásokat keresik. A beruházási kedv a szakember szerint még nem az igazi, de a következő időszakra előrenézve egyfajta optimizmus látszik, amit a januári konjunktúrafelmérés is megerősít.

A likviditás biztosítása a cél

Az Index kérdésére válaszolva az MBH Banknál arról beszéltek, a mikro- és kisvállalati szektorban az elmúlt időszakban továbbra is töretlen az érdeklődés a folyószámlahitelek és a forgóeszközhitelek iránt, azaz továbbra is a likviditást biztosító, szabadfelhasználású hitelek a legnépszerűbbek. A beruházások tekintetében viszont kivárás mutatkozik.

A kisvállalati szegmensben a tavalyi év ugyanezen időszakához képest növekedést érzékeltek, de a korábbi hónapokhoz képest ez a növekedés már nem látszik a CIB Banknál. Ugyanakkor – tették hozzá – több ügyfél részéről tapasztalható kivárás, sokan a sajtóban korábban megjelent új, a korábbinál kedvezőbb – a jelenlegi 5 százalék helyett a hírek szerint évi 3,5 százalékos – kamatozású Széchenyi Kártya termékre várnak. Szezonális okokkal magyarázták az UniCreditnél is, hogy miért nem tapasztaltak komolyabb hitelkeresletet a mikro- és a kkv-szektor szereplői körében.

A kkv-k mérsékelt év eleji beruházási hitelkeresletét az Erste Bank szakértői összefüggésbe hozzák azzal, hogy vissza nem térítendő támogatások híján (kivéve a KAP mezőgazdasági támogatási rendszere által várhatóan indukálódó agrárigényeket) a kkv-k beruházási kedve jelentősen lecsökkent.

Az Erste értékelése szerint

illetve azokban az ágazatokban, ahol még idén elérhetővé válnak támogatások (élelmiszeripar, primer mezőgazdaság alágazatai) ott a beruházásokra való felkészülés jeleit látják. Ezek sikeres lebonyolításához szükségesek lesznek az ágazat által már megszokott és kedvelt támogatott hitelkonstrukciók (például Széchenyi kártya program, EXIM Baross Gábor hitelprogram), illetve a kamatcsökkentési várakozásokkal összhangban olyan piaci kamatozású hitelek, amelyeknek sikeres kiegészítői lehetnek a garanciaintézmények (AVHGA, Garantiqa) új, illetve jelenleg is elérhető készfizető kezességet biztosító termékei.

Az OTP Banknál a mikro- és kisvállalati szegmensben stagnáló, inkább csökkenő új igénylésszámmal találkoztak az év első két hónapjában. A lejáró hitelek megújítása ugyanakkor – tették hozzá – folyamatosan zajlik, amiből arra lehet következtetni, hogy a pénzintézetnél a rövidlejáratú, elsősorban folyószámla- és forgóeszközhitelek forognak inkább. E tekintetben külön érdekesség, hogy

Más bankok – így például az MBH és az Erste is – arra figyelmeztetnek, hogy közép/hosszú távon megtérülő beruházást finanszírozni rövidlejáratú banki forrásokból olyan kockázatot jelent, amellyel a finanszírozóknak is fel kell tudni hívni az ügyfelek figyelmét. Az UniCredit válasza szerint előfordul, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok a kisebb beruházásaikat rövidlejáratú hitelekkel finanszírozzák, de manapság inkább az a jellemző, hogy alacsony az érdeklődés a beruházások, s így a hosszúlejáratú beruházási hitelek iránt is. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet egyediségére jól rávilágít a CIB szakértőinek vélekedése, miszerint a beruházási hitelkereslet visszafogottságában igenis szerepet játszik, hogy azok a kkv-k, akik korábban belekezdtek, a beruházásaikat – a lehetőségeikhez mérten – folytatják még. Ám ennek finanszírozására – várva például az uniós forrásokra – alapvetően a működésükhöz szükséges rövid hiteleket használnak. A fentiek miatt a CIB szerint is van arra példa, hogy a kisvállalati fejlesztéseknél előfordul az, hogy a beruházások forrását a jellemzően 2-3 éves lejáratú forgóeszköz hitelek biztosítják.

A válságot átélt ágazatokban már nincs tartalék

Új szint hoz be a vállalati hitelkeresletről szóló érvrendszerbe Gablini Gábor. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az Indexnek arról beszélt, hogy ágazatok szerint is rendkívül eltérő a forrásigény. A szakember szerint az infláció és rezsiköltségek megugrása miatt visszaeső kereslet mellett, az elszálló energia- és bérköltségekkel szembesülő kiskereskedelmi és szolgáltatószektorban, a több évtizede eredményesen dolgozó középvállalkozások, ha rendelkeztek is a válság előtt tartalékokkal, azokat mára bizonyosan felélték. Ezen cégek számára kiemelten fontos a szakember szerint az, hogy a piacaik újraindulásáig, vagy épp a remények szerint felfutó kereslethez szükséges kínálat biztosítására való felkészülésben legyen számukra elérhető tőkepótló finanszírozás. Ellenkező esetben ezek a hazai vállalkozások kénytelenek lesznek felhagyni a működéssel. Miután pedig

az érintett ágazatokban dolgozó hazai kkv-k jellemzően hasonló cipőben járnak, azaz forráshiányosak, komoly a veszély, hogy a magyar vállalkozások helyét külföldi cégek veszik át

– figyelmeztet az MGYOSZ alelnöke.

Azt, hogy teljesen eltérő forráshelyzetben élték meg a válság végét a különböző ágazatok, a bankok tapasztalatai is visszaigazolják. Az OTP Banknál arról beszéltek az Indexnek, hogy általános likviditási igényekkel döntően a kereskedelem, a szolgáltatások és az agrárium szereplői között találkoznak, a termelő ágazatok kisebb likviditási forrásigénnyel jelentkeznek. A CIB-nél az építőipari, illetve a pályázatírással foglalkozó cégek esetében éreznek komolyabb forrásigényt, s az MBH-nál is a válságban leginkább sújtott ágazatokban érzik a fokozatos felépülést.

A piaci hitelek még nem versenyképesek

Külön érdemes megemlíteni azt is, hogy a finanszírozási környezet a magas kamatok miatt amúgy is meglehetősen terhelt. Az elmúlt évben a folyósított nem folyószámla jellegű forinthitelek közel kétharmadát 1 éven túli kamatfixálás mellett vették fel a cégek, márpedig ez a megoldás a kétszámjegyű tartományban tartózkodó alapkamat mellett csak támogatott konstrukciók igénybevétele mellett ésszerű vállalkozói viselkedés.

A támogatott hitelek tehát átvették a piaci kölcsönök szerepét. Ebben a tekintetben érdemes a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) felmérését is értékelni: a VOSZ tagságán belül értelemszerűen felülreprezentált azon vállalkozások aránya, akik rendszeresen igénybe veszik a szövetség és a Kamara által életre hívott finanszírozási lehetőség, a Széchenyi Kártya konstrukciók által biztosított kedvezményes forrásbevonási lehetőségeket. Ez is magyarázata annak, hogy az érintettek körében végzett felmérésben nem volt különösebb hangsúly a finanszírozáson – mondta az Index érdeklődésére Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója mindehhez azt tette hozzá, hogy épp a Széchenyi Kártya iránti folyamatos kereslet mutatja azt, hogy a mikro- és kkv területen folyamatos az igény a finanszírozásra. A vezérigazgató emlékeztetett:

A KAVOSZ jelenleg is naponta 300, több mint 11 milliárd forint összegű hiteligénylést fogad be.

Az elmúlt években a Széchenyi Kártya Programon keresztül a piac hozzászokott a támogatott konstrukciókon keresztül igénybevehető alacsony fix kamatokhoz. Amíg a kamatkörnyezet nem biztosítja, hogy ezek a szintek támogatás nélkül is kigazdálkodhatók legyenek, addig érdemben a sajátforrású hitelek nem versenyképesek – jelezték az Indexnek az MBH Banknál. Mindaddig, amíg ilyen mértékű kamattámogatás érhető el, a piaci hitelekre nem lesz kereslet.

A jelenlegi kamattámogatott hitelek mellett – ezek kiszorító hatása okán – egyéb hitelezési alternatívát nem tudunk biztosítani

– szólt az OTP válasza is. Az Ersténél ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a kamattámogatott konstrukciók korlátozott elérése, illetve egyes esetekben megszűnése azt is megmutatta, hogy a jelenlegi piaci kamatszint mellett nincs érdemi kereslet. Érvelésük szerint

A CIB vélekedése szerint a kkv-körben folyószámlahitel esetében 6-7 százalékos, rövid lejáratú törlesztéses hitelek esetében pedig ennél alacsonyabb kamatszint mellett lehetne a jelenlegi hitelezési volument fenntartani.

A kamattámogatott konstrukciók hosszú távon nem vehetik át a piaci hitelezés szerepét, hiszen – azon túl, hogy komoly kiadást jelentenek a költségvetésnek – dedikáltan olyan gazdaságpolitikai célok megvalósulását kellene, hogy segítsék, mint például a beruházások támogatása.

Ha normalizálódnak a viszonyok, akkor először a likviditást biztosító folyószámla és forgóeszköz hitelek esetében kellene mihamarabb visszatérni ahhoz, hogy átlagos cégek átmeneti finanszírozását már ne kelljen állami milliárdokkal támogatni.

Az MNB múlt heti versenyképességi jelentése is rámutatott arra, hogy a (piaci) hitelezés erősödése versenyképességi kérdés is – Magyarországon a 17,5 százalékos vállalati hitel/GDP mutató alig több, mint fele az európai átlagnak. Ehhez viszont a kamatkörnyezetnek is változnia kell.

Fontos azt is látni, hogy a hitelezés felfutásához az is szükséges, hogy a cégek is úgy számoljanak, kapnak forrást terveikhez. Márpedig a kkv-k körében - erre is több felmérés mutat - továbbra is komoly a szkepticizmus annak tekintetében, hogy az adott vállalkozás hitelképes-e. A már említett jegybanki versenyképességi jelentés is rámutat arra, hogy ugyan a cégek által tapasztalt leggyakoribb finanszírozási korlátnak az elutasítás számít, de egyes területeken önmagában a hitelkérelem visszautasításától való félelem jelenti a valódi korlátot.