A hidrogéntechnológia szerepéről, előnyeiről, az áráról, valamint az import és a hazai termelési lehetőségeiről kérdezte Tompos András, a Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.
Viki: Két-három éve kezdtünk el a megújuló gázokkal és ezek szállításával foglalkozni. A zöld hidrogén egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy a villamos energia tárolására is használható, de emellett uniós előírások vannak arra vonatkozóan, hogy a magyarországi évi 160 ezer tonna szürke hidrogént zöldre váltsuk." - mondta el, Kardosné Mészáros Viktória, a Földgázszállító Zrt. Zöld Átmenet Iroda vezetője, majd hozzátette, hogy
nemcsak tárolási, hanem felhasználási funkciója is kell, hogy legyen a jövőben a zöld hidrogénnek.
A földgáz leváltása ipari, vagy üzemanyag-felhasználási oldalról erős dekarbonizációs hatást fog elérni, ami a klímacélok elérésé is segíti.
Kovács Gábor, a Messer Hungarogáz Kft. Hidrogén üzletág vezetője kiemelte, hogy a zöld hidrogén a villamos energia tárolására rövid, de akár közép-hosszú távon is lehetőséget teremt. Fontos, hogy ne kelljen leszabályozni azt a megújuló energiát, amit megtermelünk, csak azért, mert adott időpillanatban nem tudjuk elhasználni. Az ipar már elég jól ismeri a hidrogént, ami jó alapja lehet a decentralizálásnak - ha az iparban megjelenik a zöld hidrogén, nem fognak tőle meghátrálni a felhasználók. Az infrastruktúra kiépítésével, új szereplők bevonásával nemcsak az ipart lehetne dekarbonizálni, hanem további felvásárlóbázist is generálni lehetne, ami tovább erősíti a klímacélok elérését. A zöld hidrogén felhasználásának az egyik jó példái az autóbuszok - amelyek egy előre meghatározott menetrend szerint közlekednek, tehát a zöld hidrogén igényük tervezhető. A megújuló energián alapuló, vagyis zöld hidrogén, Magyarország tekintetében fotovoltaikus energiaforrást jelent leginkább – ez magával hozza azt is, hogy hullámokban tud csak hidrogén termelődni.
Ezt a problémát viszont hibridizációval, vagyis a szélenergia, illetve az alállomások jobb kihasználásával meg lehet oldani, ezáltal több zöld energiát lehetne hidrogénbe fektetni.
- mondta el Kovács Gábor.
Mayer Zoltán, a HUMDA Zöld H2 Busz Program külső tanácsadója hangsúlyozta, hogy zöld hidrogénre a nagyságrendek miatt is szükség van, Magyarország éves 44 terawattórás, napi körülbelül 120 gigawattórás villamosenergia-felhasználása nem elégíthető ki kizárólag fotovoltaikus energiával és a néhány tíz megawattórás kapacitású akkumulátoros tározóval - ami a folyamatban lévő fejlesztések elkészülte után is talán összesen 100 megawattórás kapacitásra fog bővülni. A nagyságrendekben való eltérésen felül, az átviteli rendszer korlátaival is számolni kell, a megújuló villamos energiát nem lehet csak úgy bárhová elvinni.
A direkt elektrifikáció, az akkumulátorok jelentik a C-vitamint, szükségünk van rá, de nem leszünk csak C-vitaminnal egészségesek - kell még más is.
A hidrogén és a direkt elektrifikáció egyvelege adja a költségoptimumot az infrastruktúra kiépítésében is. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek (TSO-k) együtt kell a villany-, és a gázterveiket meghatározni a következő 10 évre, amibe a hidrogént is be kell vonniuk, beleértve a földalatti hidrogéntárolókat, hidrogénterminálokat, átviteli rendszert, földgázrendszert.
Pintér László, az OPUS TIGÁZ innovációs igazgatója felhívta a figyelmet rá, hogy egységnyi tömegre vetítve a hidrogénnek az egyik legmagasabb az energiatároló képessége. Vagyis minden esetben, amikor a súly számít, akkor kiváló energiahordozó lehet, míg ezekben az esetekben az akkumulátor-technológia nincs játékban. A jelenlegi szürke hidrogén ipari felhasználásnak is csak a zöld hidrogén lehet az alternatívája. A leszabályozás miatt a nem megtermelt energiát elveszítjük, nem tudjuk visszahozni, és sajnos a szezonális tárolás szóba sem jöhet akkumulátorokkal. Ha ki szeretnénk váltani a földgázt villamos energiával, akkor a jelenlegi villamosenergia-hálózatunknak a háromszorosát kellene megépíteni a következő 10-20 évben, ami akkora beruházás lenne, hogy biztos, hogy helyette más megoldást kell találni.
"Egy fokozatos átmenetre számítok a hidrogén tekintetében. A gázhálózat minden átalakítás nélkül 2%-os hidrogén-bekeverést képes befogadni, de még ennek a 2%-nak a megtermelésétől is nagyon messze vagyunk.
Úgy gondolom, hogy a technológiák párhuzamosan fognak felépülni. A zöld hidrogén felhasználásnak az első lépcsője a pontszerű igények kiszolgálása lesz, amikor valamely ipari üzemben nagy mennyiségű hidrogént kell előállítani, ezek ugyanis a leginkább gazdaságosan megvalósítható beruházások.
A következő lépcső a nehézgépjárművek kiszolgálása, de emellett fel fog futni a tárolás kérdése. A legutolsó a lakossági felhasználás, ami hatalmas beruházásokat igényel." - mondta el Pintér László.
Kardosné Mészáros Viktória arról is beszámolt, hogy évek óta vizsgálják, hogy milyen költséghatékony módszerek lehetnek a gázhálózat hidrogénkompatibilissé alakításában.
Egy gázhálózat ilyen jellegű átalakítása 30%-a egy teljesen új hidrogén-infrastruktúra kiépítési költségének, tehát érdemes a meglévő gázinfrastuktúrát kihasználni.
A keveréket illetően a 2%-os bekeverési arány reális, mindenféle változtatás nélkül" - mondta el, majd hozzátette, hogy annak ellenére, hogy az EU pénzügyi támogatása a bekeverési kísérletekben még nem látható, a gyakorlat várhatóan az lesz, hogy az első zöldhidrogén-molekulák a gázhálózatban keverékként fognak megjelenni. Csak hosszabb távon számíthatunk arra, hogy a jelenleg kialakuló termelőket össze lehessen kötni egy tisztahidrogén-infrastruktúrával.
Mayer Zoltán egy meglévő magyarországi felhasználási példát is bemutatott: A HUMDA szervezésében két hidrogén üzemanyag-cellás busz már 4. hónapja járja a vidéki nagyvárosokat. A hidrogéntárolás tüzelőanyag-cellával együtt fajlagosan könnyebb, tehát nagyobb hatótávot, gyorsabb feltöltési időt jelent. Debrecenben az összes vonalon tesztelték a buszt, hideg körülmények között is a menetteljesítmény megfelelő volt, sőt túlteljesítette a szükséges hatótávot. Néhány vonalon duplán, de egyes útvonalakon triplán, tehát három naponta is elég lett volna tankolni a tüzelőanyag-cellás buszt. Ezzel szemben egy akkumulátoros autóbuszt, lehet, hogy ki kell venni napközben a forgalomból, esetleg a napenergia csúcsidőszakában lévő töltése lenne az optimális. Az egy-két akkumulátoros buszra végzett megvalósítási tanulmányok sokszor azért is túl pozitív képet mutatnak, mert nem veszik számításba például a villamos energia hálózati igényét, amire jelenleg az jellemző, hogy nem 10 megawattokért megy a harc a hálózatbővítési szükségleteket illetően, hanem 10 kilowattokért.
Árak és egy európai gerinchálózat, valós tapasztalatok a zöld hidrogén termelésében
Kovács Gábor a szürke hidrogén ára kapcsán elmondta, hogy most ez is mérséklődött a csökkenő földgáz ár miatt, így a zöld hidrogén megtérülése romlott. Ha, és amennyiben egy zöldhidrogén-termelőegység részt tudna venni szabályozásban és lenne felvevőpiac is mögötte, akkor már kisebb felárral előállítható lenne a zöld hidrogén. A szürke hidrogén ára kilogrammonként 5-8 euró, az előbb említett feltételek megléte esetén a zöld hidrogén ára 10-12 euró lehetne. Európában kúton tankolva, ahol a kiépített infrastruktúra plusz költséget generál, - a zöld hidrogén ára 14-24 euró között mozog.
Pintér László a Bükkábrányi Energiaparkban lévő projekt tapasztalatait is megosztotta, ahol egy 20 megawattos naperőműpark mellé telepítenek egy 1 megawattos kísérleti hidrogéntermelő üzemet.
Még nem adták át az üzemet, de jelenleg is termel az elektrolizáló, amíg viszont nincs biztonságtechnikailag vizsgálva és tesztelve, addig a műszaki átadás még nem történik meg. Ugyanakkor műszakilag és gazdaságilag is végeztek vizsgálatokat,
azt tapasztaltunk, hogy a zöld hidrogén előállítása nem egy OPEX jellegű költség. Sokkal inkább a beruházás megtérülése fogja meghatározni, hogy mennyiért lehet eladni.
Jelenleg ez egy nagyon drága technológia, elhúzódik a beruházás, lévén, hogy a kivitelezők, a részegységek gyártói is most tanulják meg az üzembe helyezést. Komoly tervezési és kivitelezési kihívásokat kell megoldani, aminek nagy költsége van. A megtérülést illetően, ha zöld hidrogént termelünk, tehát negyedórás átlagban is biztosítjuk, hogy zöld villamos energiából termelünk, akkor kevés mennyiséget tudunk termelni, és egy kilogramm zöld hidrogénre nagyon nagy CAPEX költség hárul. Ha ezen változtatni akarunk, akkor legalább egy tárolóegységet telepíteni kell mellé, ami szintén hozzáadódik a költségekhez, de a szezonális tárolást még mindig nem oldottuk meg.
Folyamatos hidrogén ellátás megvalósítása esetén – ami ipari környezetben, vagy a közlekedés támogatásánál mindenképpen szükséges – a tárolás elengedhetetlen. A 24 eurós árral szemben úgy gondolom, hogy folyamatos hidrogénellátás esetén legalább 40-50 euró a kilogrammonkénti előállítási költsége a zöld hidrogénnek.
- emelte ki az innovációs igazgató.
Kardosné Mészáros Viktória végül arról is beszámolt, hogy: "Tagjai vagyunk – mint Földgázszállító Zrt. az európai gerinchálózat szervezetnek, ahol az elmúlt években nagy erőkkel dolgoztak a cégek egy hidrogénszállító gerinchálózat kiépítésén. Az a mennyiség, amire szükség van a REPowerEU előírásainak megfelelően, az meg fogja haladni a hazai termelést. Uniós szinten évi 10 millió tonna zöld hidrogén termelés van előírva, unión kívüli import esetén további 10 millió tonnát irányoznak elő. Európai szinten és hazai viszonylatban is szükség lesz az import befogadása miatt a gerinchálózatra. Ami még nagyon fontos a szabályozás oldaláról az a hidrogénkeverék tanúsítási rendszere:
Kezdenek épülni az elektrolizálók, a Mol is két hete helyezte üzembe a 10 megawatt kapacitású elektrolizálóját, de amíg nincs tanúsítási rendszer, addig egy termelőnek sem lesz érdeke, sem gazdasági oka arra, hogy földgáz áron termeljen hidrogént és tegye be a rendszerbe, kizárólag zöldítési célból. Szabályozási oldalon nagyon fontos a tanúsítási rendszer kidolgozása, ha azt szeretnénk, hogy megjelenjen a hidrogén a földgázhálózati rendszerben.
- emelte ki a szakértő.
Kovács Gábor a szabályozás kapcsán hozzátette, hogy az is fontos előrelépés lenne, ha üzemanyagként is értékesíteni lehetne a zöld hidrogént, tehát adóügyi szempontból is tisztázni kell, hogy ne csak technikai és ipari gázként lehessen értékesíteni, hanem tüzelőanyagként és hajtóüzemanyagként: "Bízom benne, hogy ez hamarosan Magyarországon is tisztázásra kerül."
További beszámolóink:
Címlapkép forrása: Portfolio/Berecz Valter
English (US) · 
Hungarian (HU) ·